Azt követően, hogy Németország lapértesülés szerint mintegy 50 diplomatának álcázott orosz kémet utasított ki az országból, Berlinben ismét arra keresik a választ, hány kényes adat kerülhetett Moszkva kezére, milyen átfogó orosz kémtevékenység zajlott német területen. Az orosz hírszerzők szombaton el is hagyták Németországot, amikor egy II 96-300 típusú orosz repülőgép külön engedéllyel szállt le Berlinben, hogy hazaszállítsa az ügynököket – értesült a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A moszkvai külügyminisztérium felháborodottan reagált a német kiutasításokra, Marija Zaharova szóvivő „tömeges” kiutasításokról tett említést és válaszként több mint húsz német diplomatának a országból való kiutasítását jelentette be.
A berlini külügyminisztérium azt közölte, a német kormány már egy idő óta tárgyalt az orosz féllel arról, hogy csökkentsék az orosz hírszerzés németországi jelenlétét.
Nyílt titok, hogy az orosz titkosszolgálatok jelentős kémtevékenységet folytatnak Németországban, az ország mindig is kivételesen fontos terep volt számára. A német kormány figyelmezteti a munkatársakat, legyenek óvatosak, hiszen aki például egy kulturális attaséval vagy követségi titkárral áll kapcsolatban, az valójában az orosz szolgálatok egy-egy emberével találkozhat.
Az év elején még mintegy 540 diplomata rendelkezett akkreditációval a berlini Unter den Lindenen található orosz nagykövetségen.
A német alkotmányvédelmi hivatal becslései szerint egyharmaduk valójában a titkosszolgálatok diplomatának álcázott ügynöke volt, ami tehát körülbelül 180 főnek felel meg.
Ők a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR), a katonai hírszerzés (GRU), valamint a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) munkatársai lehettek. Csak a belügyi szolgálatnál összesen mintegy 350 ezer ember tevékenykedik. Ha az ügynököket diplomataként akkreditálják, mentesülnek a büntetőeljárás alól, nem lehet őket felelősségre vonni a Németországban folytatott kémtevékenységük miatt.
Az orosz-ukrán háború kezdete előtt Angela Merkel kormánya csak lassan reagált az orosz kémtevékenységre. Ez nemcsak a német kabinet Oroszországgal kapcsolatos naivitásból fakadt, hanem abból is, hogy a kormányzat el akarta kerülni a konfrontációt a Kremllel – emlékeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ugyanakkor
az európai partnerek már akkor is úgy vélték, hogy az előző kabinet túlzott engedékenységet tanúsított, és nem volt elég határozott az orosz kémtevékenységet illetően.
Amíg a brit kormány közbenjárására 28 állam több mint 140 orosz diplomatát utasított ki, miután orosz ügynökök kísérletet tettek Szergej Szkripal volt kettős ügynök megmérgezésére az Egyesült Királyságban, addig Berlin nagyon visszafogottan lépett fel a berlini Tiergarten parkban orosz FSZB-ügynök által elkövetett bérgyilkosság után, hiszen mindössze összesen négy diplomatát vagy ügynököt utasított ki. Akkor egyébként egy csecsen aktivistát öltek meg. Az elkövető először leütötte áldozatát, majd kétszer fejbe lőtte. Tinédzserek felfigyeltek a történtekre és értesítették a rendőrséget, így az elkövetőt sikerült elfogni. A szövetségi ügyészség közlés szerint az orosz hatóságok német földön szervezték meg és készítették elő a bérgyilkosságot és ezért küldték az elkövetőt Berlinbe.
A Merkel-kormány visszafogottságát az is magyarázhatta, hogy diplomáciai szempontból nem akarta veszélyeztetni a pozícióit Oroszországban. Moszkva minden német kiutasításra ugyanúgy, kiutasításokkal válaszol, és a Berlinből kiutasított oroszok helyére diplomatának álcázott kémeket tett. A mostani berlini vezetés azonban vállalta, hogy csökkenti Oroszországba akkreditált diplomatái számát, ezért bátrabban utasítja ki az orosz kémeket is. A diplomáciai testület munkatársai számának csökkentése miatt az oroszok egyre kevesebb új kémet tudnak küldeni Németországba.
Az orosz „diplomaták” első jelentősebb Németországból való kiutasítása tavaly áprilisban történt, amikor negyven aktív ügynököt küldtek haza. Ez volt az első komolyabb jele annak, hogy a német szövetségi kormány, illetve az Annalena Baerbock külügyminiszter új irányt vett az Oroszországgal szembeni diplomáciai kapcsolatokat illetően és a kémügyek kezelésében. Válaszul Oroszország szintén negyven német diplomatát utasított ki, ami a berlini diplomáciai személyzet mintegy harmadának felelt meg.
A külképviseleteken dolgozó orosz ügynökök elleni fellépést más európai államokkal is összehangolják. 2022-ben például több mint 400 orosz ügynököt utasítottak ki az uniós államok, „nemkívánatos személynek" minősítve őket.
A kémek sorozatos kiutasítása persze nem jelenti azt, hogy az orosz kémtevékenység szép lassan megszűnne Németországban. A berlini alkotmányvédelmi hivatal attól is tart, hogy a Németországban kiképzés alatt álló ukrán katonák után folytatnak hírszerzési tevékenységet, például lehallgatják a mobiltelefonjaikat. Az orosz szolgálatok a bonyolult álcázással dolgozó, a Benelux államokból, a skandináv térségből vagy Ausztriából érkezett ügynökökre is támaszkodnak.
A német Alkotmányvédelmi Hivatal szerint ma is több illegális orosz ügynök működik Németországban. Berlin a hidegháború befejezése után nagyrészt felszámolta a kémelhárítást.
Befolyásolási kísérletek a Kreml részéről
Mint a Washington Post a napokban megírta, a Kreml háborúellenes koalíció létrehozásán mesterkedett Németországban. Február 25-én 13 ezren tüntettek a Brandenburgi kapunál, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások leállítását követeljék, a tüntetést Sahra Wagenknecht, a német ultrabaloldali Balpárt parlamenti képviselője vezette. Wagenknecht élesen bírálta, hogy Ukrajnába szállított német tankokat ismét "orosz nők és férfiak" lelövésére használhatják. "Nem akarjuk, hogy Németországot még még inkább bevonják ebbe a háborúba" – hangoztatta – ez a mondat itthon is ismerősen cseng. Egyúttal új békemozgalom létrehozására szólított fel, és elítélte az ukrajnai vérontást, anélkül, hogy Oroszország inváziójáról említést tett volna.
A berlini tüntetők között felbukkant Jürgen Elsässer, egy szélsőjobboldali magazin szerkesztője és a populista Alternative für Deutschland (AfD) párt több tucatnyi tagja, akik éljenezték Wagenknecht felhívását, amikor a fegyverszállítások leállítását követelte. Elsässer Compact című magazinjában azt írta, Wagenknecht „a legjobb kancellár lenne ".
A német szélsőségesek összefogása a Kreml kifejezett célja. Erre először szeptember elején tettek javaslatot magas rangú moszkvai tisztviselők, derül ki a nagyrészt júliustól novemberig keltezett érzékeny orosz dokumentumokból, amelyeket egy európai hírszerző szolgálat szerzett meg, és amelyeket a The Washington Post közölt.
A dokumentumok rögzítik a Kreml tisztviselői és orosz politikai stratégák közötti találkozókat, valamint a Kreml utasításait. Felszólították a tisztviselőket arra, Németországra irányítsák a figyelmüket, Európában háborúellenes hangulatot keltsenek és érjék el azt, hogy az uniós országokban minél kevesebben támogassák Ukrajna megsegítését. Az akták a stratégáknak a tervek végrehajtására tett erőfeszítéseit és a Kremlnek küldött jelentéseiket is rögzítik. A dokumentumok nem tartalmaznak olyan anyagot, amely az orosz stratégák és a németországi szövetségesek közötti kommunikációt rögzítené. Az azonban kiderül belőlük, hogy legalább egy Wagenknechthez közel álló személy és több AfD-tag is kapcsolatban állt orosz tisztviselőkkel a tervek kidolgozásának idején.
A dokumentumok – amelyek részleteit nyugati kormányok tisztviselői nagyjából megerősítették – első ízben mutatják a Kreml közvetlen beavatkozási kísérleteit a német politikába azáltal, hogy Wagenknecht, a szélsőbaloldal és az AfD között új koalíciót akart kovácsolni, valamint támogatta a bal- és jobboldali szélsőségesek német kormány elleni tiltakozásait.
Több ügynököt lepleztek le
Az Ukrajna elleni orosz agresszió óta a németországi orosz ügynökökre különösen nagy nyomás nehezedik, hogy mielőbb eredményeket mutassanak fel. Különösen nagy figyelmet keltett a német hírszerzés, a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) ügynöke, Carsten L. esete, aki hírszerzési adatokkal látta el Moszkvát egy futár révén. Máig nem lehet tudni, milyen információkról volt szó, de feltehetően az ukrajnai háborúval kapcsolatos hírszerzési dokumentumokat is továbbított. Kémtevékenységéért legalább 400 ezer euró ütötte a markát, amit egy széfben találtak meg.
Daniil B. az orosz nagykövetségen dolgozott, és fiatal német politikusokat próbált beszervezni, valamint Putyin-párti kurzust hirdetett az Alternatíva Németország (AfD) jobboldali populista pártnál.
A német hadsereget és a NATO-t érintő titkos információk különösen fontosak Moszkva számára. 2022 novemberében a Bundeswehr egykori tartalékos tisztjét, Ralph G.-t egy év és kilenc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, mert Oroszország számára kémkedett. A férfi 2014 és 2020 között információkat és dokumentumokat szivárogtatott ki a GRU katonai hírszerző szolgálatnak, ezek egy részét közvetlenül az orosz nagykövetségen adták át.
Moszkva továbbra is alkalmazza a szovjet korszakból származó eszközöket. Ezt mutatja a 2011-ben leleplezett Heidrun és Andreas Anschlag ügynökök esete. Az orosz állampolgárokat hamis személyazonossággal látták el. Németországban 25 éven át kémkedtek észrevétlenül. Több száz dokumentumot tudtak megszerezni, köztük a NATO és az EU titkos dokumentumait.
