Felhördült a lengyel ellenzéki sajtó és a politikai elit, amikor a közvélemény-kutatók azt jelentették: a szélsőjobboldali Konföderáció pártszövetség vált a harmadik erővé az országban. Az élen a jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt áll, a második továbbra is a liberális Polgári Platform (PO). A baloldali szövetséget és a Polska 2050 centrista alakulatot viszont megelőzték a szélsőjobboldaliak . A Konföderáció növekedése immár tendencia, s a pártszövetség a jelek szerint inkább a demokratikus ellenzéktől vesz el szavazókat, mint a hagyományos jobboldaltól. A felmérésekből ítélve a PiS egyedül képtelen lesz parlamenti többséget szerezni az őszi választáson, így feltehetően a feltörekvő új jobboldallal kötnek majd szövetséget, ami borús jövőt jósol Lengyelországnak.
A szélsőjobboldali szövetség ott van a mostani szejmben is, de az utóbbi egy évben jelentős arculatváltást hajtottak végre. A Konföderáció egy extrém módon libertariánus párt és a XX. századi lengyel fasiszta erők hagyományait követők radikális nacionalista szervezeteinek szövetsége. Némileg csendesebb lett a fajgyűlölő vonulat, s modernebb konzervatív, libertariánus arcot öltöttek. A vezetésből kivonultak a zavarba ejtően oroszbarát arcok. A párt ráérzett a fiatalok megélhetési problémáira, felfogták, hogy a társadalomban megnőtt az elitellenes indulat az infláció, a háborús feszültség és az országban jelen lévő több millió háborús menekült miatt. A Konföderáció jó ütemérzékkel vette észre az ukrajnai mezőgazdasági behozatal ügyét, s rákapcsolódtak a gazdák elégedetlenségére.
Antoni Dudek, a varsói Stefan Wyszynski Egyetem politológus professzora azt nyilatkozta az Onet hírportálnak, hogy a Konföderáció tudatában van annak, hogy nem szerezhet többséget,de arra törekszik, hogy kétszámjegyű eredménnyel legalább 50 képviselői helyet kapjon, s így jusson hatalom közelbe. Ezért radikálisan támadja a kormánypárt és az ellenzék szociális ígéreteit, és ultraliberális adócsökkentő tervekkel áll elő. Dudek szerint a szélsőjobboldal ugyan visszavonult a nyílt ukránellenes akcióktól, de ezzel együtt képes megszólítani a társadalomnak azt a szeletét, amely nacionalista alapon ellenzi az ukránok melletti lengyel elkötelezettséget és jó viszonyt akarna az oroszokkal.
A lengyel szélsőjobb előretörésének okait elemezte Marek Migalski a katowicei Sziléziai Egyetem szociológiaprofesszora, korábbi jobboldali EP-képviselő. Ő három okot emelt ki. Az első a vezetőcsere: bár a pártszövetség két arca Slawomir Mentzen és Krzysztof Bosak a többség számára taszító nézeteket hangoztat, de ők maguk nem ellenszenvesek, képesek megtalálni a közönségüket. A második az ukránellenesség befogadása, ami szintén meglökheti 2-3 százalékkal a Konföderáció támogatottságát. Aharmadik ok az, hogy a fiatal lengyel férfiak körében népszerűek a Milton Friedmann és Ludwig von Mieses nevéhez köthető szélsőségesen piacpárti elméletek. „Lengyelországban mindig kevesen voltak az elkötelezett liberálisok, de annyian vannak, hogy növeljék a párt jegyzését - állította Migalski.
A fiatal férfiak egyébként is könnyebben megnyerhetők a konzervatív nézeteknek. Anna Materska-Sosnowska, a Varsói Egyetem politológusa az RMF FM rádiónak azt mondta, hogy a szélsőségesek könnyen érthető nyelvet használnak, és a fiatalok által használt eszközöket vetnek be – így nagyon ott vannak a TikTok-on. A fiatal lengyel férfiak 37 százaléka a Konföderáció hívének mondja magát. Ez a párt reagál ugyanis arra a zavarra, amelyet ők éreznek: patriarchális szerepkörre nevelődtek ám szembe kell nézniük a változó értékrenddel, a nők új igényeivel, a kultúra kihívásaival. Materska-Sosnowska szerint a Konföderáció konzervatív szupermaszkulin sémái ugyanazt üzenik a fiatal lengyeleknek, mint Trump Amerikában a fehér munkásosztálynak.
A lengyel ellenzéki politikusok és véleményvezérek nem készültek fel erre a kihívásra, nincs stratégiájuk arra, hogyan nyerjék meg a fiatalokat, akik nyugati kortársaiknál sokkal konzervatívabbak. A PiS egyelőre kivár. A jobboldali média egyelőre kivár, és inkább támogatja a radikálisokat, mivel arra számítanak, hogy azok a demokratikus ellenzéket gyengítik. Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök azonban joggal aggódhat: az ő elve az, hogy pártjától jobbra nem létezhet számottevő erő.
Akció a bolgár euró ellen
Majd hatszázezer aláírást gyűjtött össze a Vazrazsdane (Újjászületés) párt. Népszavazást kezdeményezne ugyanis a bolgár nacionalista szélsőjobb az euro bevezetése ellen. Bulgária a tervek szerint jövőre vezette volna be az európai közös valutát, ezt az azonban az ügyvezető kormány elhalasztotta, a magas inflációra hivatkozva. Az euro elleni fellépés látszatgesztus, hiszen a bolgár leva árfolyama már a kilencvenes évek óta szigorú ellenőrzés alatt áll. Eleinte a német márkával volt összekötve, az euro bevezetése óta valamivel kevesebb, mint ötven eurocent körül mozog.
A Vazrazsdane jelen van a bolgár parlamentben – ez a radikális nacionalizmus, a bolgár irredenta mozgalom fő képviselője. Egyben erőteljesen oroszbarát és ukránellenes párt, amely az EU-ból és a NATO-ból való távozást is követeli. Bojko Boriszov volt kormányfő a GERB nevű jobbközép párt vezetője azt mondta, hogy ők nem zárkóznak el a Vazrazsdaneval való kormányalakítástól, mert vannak közös programpontjaik.
A kelet-európai szélsőjobb koalíció jellemzői
• Nacionalista, irredenta, idegengyűlölő, melegellenes csoportok, focihuligánok
• Nyugat-ellenes, modernizációtagadó, vallási konzervatívok, „oroszbarátok”
• Összeesküvés-elméletek hívei, Covid-tagadók, ezoterikus hívők