Jelentős változtatásokat eszközölt a kormány a banki extraprofitadón – derül ki a legutóbbi Magyar Közlönyből, amit a Portfolio vett észre.
A kabinet a tavalyi év közepén vezette be a 2010 óta meglévő banki különadó mellé az extraprofitadót is, hogy ezzel lefölözze a kamatkörnyezet emelkedéséből származó banki profit egy részét. Az adókötelezettség alapja nem más, mint a megelőző adóév éves beszámolója alapján kalkulált Htv. (helyi adókról szóló 1990. évi C törvény) szerinti nettó árbevétel. Az adó kulcsa 2022-ben 10% volt, idén pedig az adóalap dinamikus növekedése miatt 8%. Az extraprofitadó nem felel meg a nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) szerinti jövedelemadó definíciójának, ezért a bankok jellemzően a működési költségek között mutatják ki eredménykimutatásukban.
Elviszik a profitot, az emberek a bankba, az Orbán-kormány a bankból viszi a pénztA K&H Bank és a lízingcégek többsége is áthárítja az ügyfelekre az extraprofitadót Jelentkezett az Erste Bank is, hogy az ügyfeleire hárítja át az Orbán-kormány extraprofitadójátAz MNB elemzése és a portál számítása szerint a kormány tavaly 226 milliárd forintot vont el ezzel a bankszektortól, ez a szektornak az extraprofitadó nélkül számolt tavalyi (nem konszolidált) adózás előtti nyereségének mintegy 29 százaléka volt.
Ezt módosította most a kormány a rendelettel, amely a második félévre vonatkozik. Ennek értelmében
július 1-től megváltozik az adó alapja, és az előző évi nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereség 50 százalékát (vagyis egy félévre jutó részét) adóztatják meg az eddigi nettó árbevétel helyett,
növelő tételként kell figyelembe venni az előző év terhére elszámolt bankadó 50 százalékát, a befizetett pénzügyi tranzakciós illeték 50 százalékát és az extraprofitadó 50 százalékát,
az adó kulcsa is megváltozik ennek megfelelően: az adóalap (vagyis a fentiek szerint korrigált nyereség) 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalék, az e feletti összegre 30 százalék lesz.
A portál értesülése szerint az intézkedés költségvetési szempontból és a bankszektor teljes adóterhelése szempontjából semleges.
Forrásaik szerint a kormány a változtatással valószínűleg méltányosabbá szeretné tenni az extraprofitadót, ugyanis a nettó bevételek, illetve az azok oroszlánrészét kitevő nettó kamatbevételek nem tükrözték megfelelően a bankoknál a kamatkörnyezet emelkedése miatt keletkezett többletnyereséget, az extraprofitadó így jobban büntette azokat a bankokat, amelyek hosszabb lejáratú állampapír-befektetéseiken a kamatkörnyezet emelkedése miatt szenvedtek el átértékelődési veszteségeket, viszont jutalmazta azokat, amelyek likviditásukat rövid távon a jegybanknál helyezték el.
A portál értesülése szerint a változásnak a legnagyobb nyertese az OTP, legnagyobb vesztese pedig a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H lehet.
A rendelet egyelőre 2023 végéig határozza meg az extraprofitadót.
