- „Ha már Orbán Viktor nem akarja finanszírozni a szabadság fővárosát, akkor legalább ne tegye tönkre” – Elfogadta a túlélőprogramot a Fővárosi Közgyűlés

– Budapest fejlődésének előmozdítása érdekében és a nemzet javára. Ez az elmúlt évek járvány, háború és energiaválságok idején sok súlyos döntést kellett hozni. Jól teljesítettünk, az élet minket igazolt. Már régen arról kellene beszélnünk, hogy mit teszünk a klímaválság kezelése érdekében, a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítésére. De ahelyett, hogy távlatokat néznénk, rendszeresen a lábunk elé kell nézni. Van olyan helyzet amit már nem tudunk kezelni és már nem is akarunk – mondta a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén napirend előtti hozzászólásban Karácsony Gergely főpolgármester.

Ezután emlékeztette a képviselőket az idén Budapestre kiszabott 58 milliárdos szolidaritási adóra, az alaptörvény azon passzusára, miszerint az önkormányzatok bevételét nem lehet elvonni, magyarán az nem lehet, hogy egy város nettó befizetője legyen a központi költségvetésnek. 25 milliárd a tét, de arról is szó van, hogy legalább nyomokban létezik még jogállamiság Magyarországon.

– A főpolgármester folytatta a másra mutogatást és a kormány elleni konfliktus-pontok keresését – replikázott Wintermantel Zsolt, a Fidesz fővárosi frakciójának vezetője, aki ezután elemezte a fővárosi csőd karácsonyi evolúcióját, elismételve a kormányzati kommunikációs paneleket, köztük például azt, hogy az ellenzéki városvezetés első 14 hónapjában felélt 134 milliárd forintot az előző városvezetés által itt hagyott 214 milliárdból.

Karácsony Gergely szerint a megtakarítások mellett banki hiteleket, fel nem újított felüljárókat, hidakat és utakat, romos infrastruktúrát hagyott az előző városvezetés a jelenlegire. A kormánypárti politikus szerinte kifelejtette a számvetésből a kormányzati elvonások drasztikus növekedését. – Ne mondja, hogy nem takarékoskodtak, nem tettek semmit! Van olyan helyzet, amit nem lehet megoldani, mert politikai döntés – a kormány célja Budapest tönkretétele – idézte elő – jelentette ki a főpolgármester, amit azzal támasztott alá, hogy

Karácsony Gergely szerint a megtakarítások mellett banki hiteleket, fel nem újított felüljárókat, hidakat és utakat, romos infrastruktúrát hagyott az előző városvezetés a jelenlegire. A kormánypárti politikus szerinte kifelejtette a számvetésből a kormányzati elvonások drasztikus növekedését. – Ne mondja, hogy nem takarékoskodtak, nem tettek semmit! Van olyan helyzet, amit nem lehet megoldani, mert politikai döntés – a kormány célja Budapest tönkretétele – idézte elő – jelentette ki a főpolgármester, amit azzal támasztott alá, hogy

– Ha kell tárgyalnak, ha kell megrázzák a vészcsengőt. Bíróságra mennek, mert az adóbevételeinek elvonása törvényellenes – tette hozzá a főpolgármester, aki szerint vele csak az nem tud együttműködni, aki nem akar. A városvezetés az elmúlt hónapokban végigjárta a kormányzati szereplőket, hogy elmagyarázzák nekik a helyzetet. Nem kellett hosszan, hiszen ők találták ki. Hosszú távon ez a város ebben a pénzügyi szorításban nem tud talpon maradni. Végül megígérte, hogy nem fognak könnygázt bevetni az ülésteremben molinókat felmutatókkal ellen. Az egyik molinón ő és Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerepelt.

– Olyan pályára álltunk rá, ami nem fenntartható: a bevétel tartósan kevesebb, mint a működésre és a fejlesztésre szükséges források együttese. 2020 óta a folyó évi bevételek nem nőttek, viszont a kiadások jelentősen. 2019-ben a bevételek 4 százalékát vonták el, 2023-ban 16 százalékát. A kerületeknél ez most 8 százalék. A kerületeknél a normatívák kétharmada ott marad, a fővárosnál semmi, sőt még 25 milliárdot kell befizetni. Pár hónapig látunk előre, szeptemberben juthatunk először levegőhöz” – mutatott rá Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.

–  Bizonyos empátiával figyelem a főváros azon igyekezetét, hogy a pénzügyi helyzetet javítsa, de ők sokkal rosszabb helyzetben vették át a várost – tette fel a saját lemezét Bagdy Gábor fideszes képviselő, Tarlós István egykori helyettese. Lenne mit tanulni tőlük – vélekedett. Az első lecke: jól működő együttműködést kell kialakítani a kormánnyal. De szerinte Karácsony a kormány vezetését szeretné megszerezni, ez rontotta meg az együttműködést. Szakmai köntösbe bújtatott politikai pamfletnek titulálta a városvezetés túlélőprogramját. Felhívta a figyelmet, hogy az iparűzési adó (IPA) bevétele évről-évre ütemesen növekszik, másrészt a bankok csak bizonyos feltételekkel adnának hitelt, amelyeket nem képes a főváros teljesíteni, így nem is kapná meg.

2019-ben 134 milliárdos IPA-bevételre jutott 5 milliárdos szolidaritási adó, idén 271 milliárdos bevételre jut 58 milliárdos kötelezettség. A nettó különbözet szabad szemmel is jól látható: 77 milliárd – bizonykodott Wintermantel, aki szerint

– Valami árnyék van ön mögött – szellemeskedett Ughy Attila fideszes képviselő, aki Gyurcsány nevét azért nem mondta ki. De nem tartotta jó ötletnek, hogy a városvezetés kijelenti, hogy nem fizet adót, mert mi lenne, ha a budapesti cégvezetők is ezt tennék? Majd megjegyezte, hogy „a palackból kiengedett szellem a városvezetésre is visszahullhat”.

– Mindig nagy figyelemmel követem Bagdy úr hozzászólását, de köszönő viszonyban se volt azzal, amit tegnap a bizottsági ülésen mondott. Ezt a politikai pamfletet tegnap megszavazta, sőt számokkal alá is támasztotta - csodálkozott Baranyi Krisztina független ferencvárosi polgármester. (Bagdy később jelezte, hogy csak azt támogatta, hogy a közgyűlésben tárgyalják a túlélőprogramot.)

Kiss két okból is visszautasította a pamfletezést: egyrészt a túlélőprogram nem irodalmi mű, de a gúny sem indokolt. A hitelfelvétellel kapcsolatban megjegyezte, hogy a bankok ajánlata élő, a szerződés kormányzati jóváhagyás esetén azonnal aláírható. Mint mondta: már majdnem elkezdett Stockholm-szindrómás lenni, látva a kormány felfutó kamatkiadásait, a költségvetési helyzet romlását. De ezt a kormány idézte elő.

– Ha már Orbán Viktor nem akarja finanszírozni a szabadság fővárosát, akkor legalább ne tegye tönkre – hívta fel a figyelmet ezután Élő Norbert DK-s képviselő, aki felemlegette az IPA-felezést, amely erősen csökkentette a fővárosi bevételt.

– Ez a vita eddig a jéghegy csúcsáról szólt, de fontos tudnunk, hogy mi van a vízszint alatt” – fakadt ki Tüttő Kata főpolgármester-helyettes. - Bagdy Gábor azt mondta, hogy egyensúlyban adták át a város költségvetését. No de milyen áron?

Ha ilyen sok pénz volt a kasszában, akkor miért nem újítottak fel belőle legalább egy kisebb részt? Miért nem újították fel a romos felüljárókat? Miért nem láttak hozzá a sürgős rekonstrukcióra szoruló kis földalatti vagy a fogaskerekű felújításához? Az előző ciklusban is csak uniós támogatásból sikerült nekikezdeni a hármas metró, az ország legfontosabb a vasútvonalának. Ha ilyen sok pénz volt itt, amiért nem vásároltak új, légkondis metrókocsikat? Miért nem kötötték meg az 50 milliárdos szerződést a Lánchíd felújítására? Budapest akárcsak a többi önkormányzat képtelen megújítani a víziközmű hálózatokat – folytatta Tüttő, aki azt sem értette, hogy miért kell féláron adni a vizet a gyógyszercégeknek, autóösszeszerelők üzemeknek, erőműveknek, akkumulátor gyáraknak. Aki együttműködik, kap pénzt, igaz? A XVII. kerület fideszes vezetése csatornát épített volna, uniós forrás is volt rá, de a kormány addig húzta az időt, amíg elszállt a lehetőség. Nem viselkedett volna jól a polgármester? Kizárják az egyik polgármesterüket a pártból? (Borbély Lénárd csepeli polgármesterre utalt, akit Németh Szilárd Fidesz-alelnök ügyködése nyomán penderítettek ki a pártból.) Én nem látom az Önök által felvázolt utat – zárta szavait Tüttő.

 A főváros és a kerületek ugyanis együtt 100 milliárdot fizetnek be a központi kasszába ezen a címen – egyszerűsítette a számokat Déri Tibor újpesti polgármester.

Pokorni Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a szolidaritási adót még Tarlós idején vezette be, nem Karácsonyra szabta a kormány. A növekedés mértéke persze fájhat nekünk. De az adóbevétel szerinte bőven fedezné ennek mértékét. Nehéz a dolga a városvezetésnek – tette hozzá nem kevés gúnnyal, aki „politikai túlhabzásnak” nevezte a városvezetés panaszkodását. De az se jó szerinte, hogy a városvezetés patás ördögként írja le a Orbán Viktort.

Borbély Lénárd kissé meghökkentő módon Karácsony Gergelyt támogató politikai közösséget emlegette fel, amely nem támogatja a fideszes vezetésű kerületek fejlesztési terveit, végül megjegyezte, hogy Csepel bezzeg nem megy csődbe.

Kiss válaszul ismertette mindkét kerület főbb számait normatíva és a szolidaritási hozzájárulás esetében, majd felhívta a figyelmet, hogy a szolidaritási hozzájárulás, nem adó, hiszen nem kivetik, másrészt a kormány az ellenzéki városvezetés választási győzelme után módosította fizetés mértékét. A felszólalások ezt követően egymást érték, de egy idő után ugyanazon számok és érvek ismétlődtek.

– Ami Tarlósnak plusz 20 milliárd volt, az Karácsonynak mínusz 25 milliárd. A kormánnyal jóban lenni nem alkotmányos alapelv.

 – zárta a vitát Karácsony Gergely.

A túlélőprogram első intézkedéseiről szóló előterjesztést végül 18 igen szavazattal és 12 tartózkodás (fideszes képviselők sem szavaztak rá nemmel) fogadták el.