Norvégia inkább kiszállt, Svájc viszont beleegyezett abba, hogy Magyarországon a civilek egy árva fillér támogatásról se dönthessenek

Korábban az Orbán-kormány 77 milliárd forintot hajított ki az ablakon, nehogy független civilek is helyzetbe kerüljenek.

87,6 millió frankot, átszámítva csaknem 34 milliárd forintot küld Svájc Magyarországra a következő években, amit a magyar állam további 6 milliárd forinttal kiegészít - írja a 444.

Összesen nyolc fejlesztési programot jelöltek ki, ezek a következők:

Erről tavaly novemberben írt alá megállapodást Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Svájc magyarországi nagykövetével, de a lap szerint a pályázati felhívásokat még nem tették közzé. Jelen állás szerint azt 2023 második félévére ígérik.

A támogatás nem új jelenség és minden, 2004 után csatlakozott EU-tagállamnak jár: 2012 és 2015 között hazánk 130 millió frankot kapott. Az összeggel a svájciak az európai gazdasági és szociális egyenlőtlenségek mérsékléséhez járulnak hozzá, cserébe részesülhetnek az uniós közös piac előnyeiből.

Az ügyben érdemes felidézni a Norvég Alap körül korábban zajlott kálváriát: mint ismeretes, a hasonló rendszerben működő támogatási szisztémát illetően a norvégok kitartottak volna amellett, hogy egy kisebb részt ezúttal is elkülönítsenek a civileknek, és ahhoz is ragaszkodtak, hogy ezeket a pénzeket kormányfüggetlen szervek kezeljék. Az Orbán-kormány pedig elvileg belegyezett ebbe, azonban hónapokig nem tudtak megállapodni arról, hogy melyik legyen ez a szervezet. Mindez odáig fajult, hogy a norvég kormány 2021-ben az egész támogatást visszavonta - azt is, amiről kizárólag az Orbán-kabinet döntött volna, vagyis a kormány inkább kihajított 77 milliárd forintot az ablakon, csak nehogy kormányfüggetlen civilek is részesüljenek a támogatásból.

Ennek ismeretében a 444 rákérdezett a svájci nagykövetségnél, hogy figyelembe vették-e az elpárolgott norvég pénzek történetét, különösképp akkor, amikor az EU jogállamisági problémák miatt visszatartja Magyarországtól az uniós források egy részét. Válaszukban azt közölték: „Svájc rendszeres eszmecserét folytat az Európai Bizottság és az EGT/Norvég Mechanizmus képviselőivel. Svájc azonban önállóan dönt a partnerországoknak nyújtott támogatásáról. Az együttműködés alapja a közösen elfogadott elvek, amelyeket a kétoldalú végrehajtási megállapodásokban rögzítenek.” Ígéretük szerint a fejleményeket napi szinten figyelemmel tudják kísérni, és ha a hatékony irányításra, a források megfelelő felhasználására és a tisztességes, nyílt versenyre vonatkozó alapelveket nem tartják be, akkor Svájc megteheti a megfelelőnek vélt intézkedéseket. „A magyar fél köteles a program alakulásával kapcsolatos minden fontos információt megosztani, valamint a program honlapján közzétenni minden program- és projektfelhívást és pályázatot. (...) A költségeket csak azt követően téríti meg Svájc, hogy a kiadásokat ellenőrizte és jóváhagyta. Ha szabálytalanság gyanúja merül fel, mind Magyarországnak, mind Svájcnak lehetősége lesz a kifizetés leállítására” - tették hozzá.

Arra a kérdésre azonban nem válaszolt a nagykövetség, hogy az Orbán-kormánnyal folytatott egyeztetésekkor felmerült-e a civil alap kérdése, és ha igen, akkor kinek a kezdeményezésére maradt ki. Pedig ezt már csak amiatt is érdemes lenne tudni, mert - amint azt a 444 megjegyzi - Bulgáriában és Romániában például továbbra is lesz független szervezetekre bízott civil alap, Lengyelországban pedig az önkormányzatok nagy részét tömörítő Lengyel Városok Szövetsége irányítja a településfejlesztési programot.

A nagykövetség magyarázata szerint külön programot civilek számára csak a támogatott országok harmadában indítanak. „A civil szerepvállalás előmozdítására irányuló megközelítések különböző formákat ölthetnek, és azokat az adott körülményekhez kell igazítani. A civilszervezetek bevonását bizonyos programokba, hogy szakértelmükkel és tapasztalataikkal partnerként járuljanak azok végrehajtásához, mindkét fél előnyösebbnek és fenntarthatóbbnak tartotta, amivel nagyobb rendszerszintű hatást lehet elérni a magyarországi környezetben” - közölték. Már csak az a kérdés, hogy hogyan, a civilszervezetek ugyanis elviekben a tanácsadó bizottságokhoz csatlakozhatnak, az azonban nem világos, hogy mi alapján választják ki a tagokat, hányan lehetnek összesen, illetve lesz-e bármilyen érdemi beleszólásuk a pénzek sorsába kisebbségben.

A lap a Miniszterelnökséget is kereste az ügyben, ahonnan azonban választ egyáltalán nem kapott.