A kommunista párt Ausztriában nem éri el választásokon az egy százalékot, az országos szervezet 1957 óta nincs jelen a parlamentben. Ezért is okozott óriási meghökkenést, hogy a vasárnap a salzburgi tartományi választásokon 11,7 százalékot szerzett a helyi KPÖ, szemben a 2018-as, láthatatlan 0,4 százalékkal. A negyedik helyen végzett, rögtön a nagy pártok mögött, megelőzve a zöldeket, a helyi parlamentbe be sem került liberálisokat. A siker a konzervatívnak mondott Salzburg városban még inkább elsöprő: 22 százalék, amivel a második helyre ért.
Magyarázatot igényel, hogy ez már az osztrák kommunisták második előretörése, 2021-ben a stájer főváros, Graz került a helyi szervezet kezébe, amely azóta is koalícióban irányítja a települést. A salzburgi KP-t vezető 34 éves Kay-Michael Dankl - civilben történész és múzeumi tárlatvezető - a grazi párt vonalát követve egyetlen témára összpontosított, a lakáshelyzetre. Hogy a történelmi városban, amit rendre ellepnek a turisták, 1300 euróba kerül egy 70 négyzetméteres lakás havi bére, szinte lehetetlen megfizethető lakásokhoz jutni. S Dankl, ugyanúgy, mint a grazi polgármester, Elke Kahr, nem elégszik meg az együttérző szavakkal, közalkalmazotti fizetésének 2000 euró feletti hányadát szétosztja a szegényeknek. Neki is a 2000 euró az az összeg, amely elég egy tisztes élethez. Dankl egy kauciós alapot is szervezett, hogy a lakásletét megfizetésével segítse a szegényebbek otthonszerzését. A hórihorgas, okosnak és szerénynek látszó férfi nem most kezdett politizálni, 2015-ben már ő vezette a zöldek országos ifjúsági szervezetét, de összekülönbözött a párt akkori elnökével, Eva Glawischnikkal.
Hatalmat szerzett Alsó-Ausztriában a szélsőjobb, kárpótlást kapnak, akik nem oltatták be magukat a Covid ellenA regionális kommunisták laza kapcsolatot tartanak a náluk jóval maradibb országos központtal, az orosz-ukrán háborúban egyértelműen az utóbbiakat támogatják, a marxizmus hagyományos elveivel nem foglalkoznak, a régi kádernyelvet nem használják. szociális problémákat igyekeznek megoldani. Az államosítás követelésével csínján bánnak, a „fizessenek a gazdagok“ program viszont mindenütt felmerül, ez az alapja a zászlójukra tűzött „új elosztásnak“.
Kétezer eurót szeretne minimálbérként kiosztani a burgenlandi szociáldemokrata párt elnöke, a tartomány miniszterelnöke Hans Peter Doskozil is a közszférában dolgozóknak. Ezt tartalmazza választási programja, amely hangsúlyozza, hogy az embereknek nem alamizsnát kell adni, hanem a biztos, nyugodt életet megengedő juttatást. Doskozil egyike annak a három jelöltnek, akik április 24-től a párt országos vezetőjének címéért vetélkedik. Az SPÖ közel 150 ezer fős tagsága május 10-ig fejtheti ki véleményét a jelöltekről, akikből a győztest a június 3-án Linzben tartandó rendkívüli pártkongresszus küldöttei választják ki. Az egykori tartományi rendőrfőnök, majd országos védelmi miniszter különleges burgenlandi utat kínál, szociálpolitikai kérdésekben inkább balra tart, mint az országos vonal, migrációs ügyekben viszont, lévén Burgenland a leginkább kitett a bevándorlók nyomásának, csaknem annyi szigort, korlátozást követel, mint a szélsőséges jobboldali szabadságpárt. A demagógia fegyverét remekül forgató Dosko - már salzburgi gondolatokat is magáévá téve - az osztrák állami televízió Report című műsorában hangoztatta, hogy az SPÖ becsapta az elmúlt 13 évben az embereket, megfizethető lakásokat ígért nekik, de a szép szavakból semmi sem lett.
Ausztria kettős politikát folytat, az orosz függőség miatt csak félszívvel támogatja Ukrajna harcátDoskonál is elszántabban hangoztatja baloldali értékeit Andreas Babler, a traiskircheni, 20 ezer fős város polgármestere, aki kisvárosi székéből kíván az országos politikába emelkedni, s pártvezetőként akár a jövő évi általános választásokon is megméretni magát. A salzburgi kommunista siker még inkább lendületet adott Bablernek, aki az egymillió euró feletti vagyonnal rendelkezőket nagyon keményen megadóztatná a szegénynek igazán nem mondható Ausztriában. A harmadik ringbe szálló, a párt jelenlegi elnöke, Pamela Rendi-Wagner a középutat képviseli, s azzal dicsekedhet, hogy négy korábbi szociáldemokrata kancellár és egy államelnök biztosította támogatásáról. Pamela elmúlt öt évében a szociáldemokraták nem tudtak ellenzéki pozíciójukból kitörni, sem országos, sem regionális szinten egyszer sem győzni. De a civilben orvos politikus mögött sorakoznak fel a szakszervezetek, a nők, s legnagyobb regionális pártegység, a bécsi is. A doktornő nem kampányol, járja az országot, de a meggyőzés munkáját munkatársai végzik.
A politológusok az utóbbi idők szavazásaiból arra következtetnek, hogy a hagyományos, középutas nagy pártok ideje lejáróban van, a lakosság az újat kínáló, a politikai paletta szélén elhelyezkedő mozgalmakra figyel. A szabadságpárt esetében ennek a szélsőséges pártelnök, Herbert Kickl radikalitása szab határt, a kommunistáknál pedig az adott régió a meghatározó, szemben a központ mozdulatlanságával.
„A több állam nem teremt több egyenlőséget“ - vonta le a salzburgi választás tanulságát a kormányzó kereszténydemokrata párt minisztere, Karolinen Edtstdler. „Ausztria ma is jóléti állam, ingyenes oktatással, egészségügyi ellátással.“ Hozzátette: „Vollkasko állam pedig nem létezik!“
