Orbán-kormány;háború;Vatikán;szakértők;Ferenc pápa;budapesti látogatás;

Ferenc pápa az Európai Unió pártján áll, csak nem akar konfliktust az Orbán-kormánnyal

A Szentszék tisztában van a magyarországi politikai helyzettel, de mindenkivel, így Oroszországgal is párbeszédre törekszik. A háború témája áll ugyan a katolikus ma kezdődő budapesti vizitjének középpontjában, de Ferenc a magyar társadalomnak is fontos üzeneteket fogalmazhat meg – vélik világhírű Vatikán-szakértők.

Az olasz Marco Politit, a német Andreas Englischt, illetve a brit Christopher Lambot a legismertebb Vatikán-szakértőknek nevezhetjük, szerte a világon televízióműsorok  gyakori szereplői. Marco Politi három könyvet is írt Ferenc pápa pontifikátusáról, ezek Európa több országában és az Egyesült Államokban is megjelentek. Több mint négy évtizede foglalkozik a Vatikánt érintő kérdésekkel. Andreas Engslich már három évtizede tudósít a vatikáni eseményekről, könyvei – köztük az Összeesküvés Ferenc pápa ellen – itthon is népszerűek voltak. Christopher Lamb pedig a The Tablet nevű brit katolikus lap római tudósítója, a La Stampa Vatican Insider honlapjának munkatársa, valamint a BBC rendszeres kommentátora Vatikánnal és vallási ügyekkel kapcsolatban.

Jogállamiság

Arra a kérdésünkre, mennyire ismeri a Szentszék a súlyos magyarországi jogállamisági problémákat, Marco Politi elmondta:

a Vatikán tökéletesen tisztában azokkal a kérdésekkel, „amelyek az Európai Unió és a magyar (és a lengyel) kormány közötti kritikus jogállamisági viszonyhoz vezettek”. 

Hozzátette, kétségtelen, hogy a Szentszék e tekintetben lényegében osztja az Európai Unió álláspontját, még anélkül is, hogy konfliktusokat akarna a két kormánnyal. Ferenc pápa azonban, akárcsak II. János Pál pápa, meg van győződve arról, hogy mindenkivel és különösen az egyes nemzetekkel párbeszédet kell folytatni, függetlenül az őket irányító rezsimektől.

Hasonlóképpen vélekedik Christopher Lamb. Mint mondja, a vatikáni diplomáciai szolgálat büszke arra, mennyire jól tájékozott a nemzetközi ügyekben, és jól ismeri a magyarországi helyzetet is. „Amikor a pápa 2021-ben Magyarországra látogatott, világos üzenetet küldött a menekültek befogadásáról, mondván, a kereszt ’kinyújtja karját mindenki felé’. Más szóval: nem lehet kereszténynek vallani magunkat és elutasítani az újonnan érkezőket.”

A brit szakértő azonban rámutat, a Szentszék szerint nyitva kell tartani a párbeszéd csatornáit, és megtalálni megegyezés lehetőségének pontjait. Mint mondja, bizonyos kérdésekben hasonlít a pápa álláspontja a magyar kormányéhoz, „nagyra értékeli a kormány családbarát politikáját, de az is valószínű, hogy ő és a Vatikán tisztségviselői a politikai vezetőkkel folytatott négyszemközti megbeszélések során hangot adnak majd a menekültek és a legszegényebb közösségek védelmével kapcsolatos aggodalmaiknak.” Mint fogalmaz, ez egy kötéltánc: 

ki akarja mondani az igazságot a hatalomnak, miközben a pápaság „puha hatalmát” a politikai vezetők befolyásolására használja a közjó érdekében.

Félrevezetve

Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök azon kijelentésére, amely szerint a pápa felismerte, hogy félrevezették Magyarországgal kapcsolatban, Marco Politi kifejti:

Ferenc pápa jól ismeri a magyar püspöki kar lelkiállapotát, és egyáltalán nem tartja magát "félrevezetettnek", de nem is akarja, hogy súrlódások maradjanak,

 és azt szeretné, hogy valóban testvéri kapcsolat alakuljon ki a hívek közösségével.

Ami Ferenc pápa politikai vízióját illeti, ellenzi a klerikális-nacionalizmus mindenfajta újjáéledését, és az elmúlt években többször is felszólalt azon mozgalmak és politikai vezetők ellen, akik az idegentől való félelmet és a "mássággal" szembeni ellenségességet táplálják, és ezzel a társadalomban félelem és gyűlölet által jellemzett megosztottságot okoznak. Ferenc pápa világossá tette,

hogy aggódik bizonyos, az 1930-as évekre emlékeztető beszédek miatt 

– fejtette ki az olasz Vatikán-szakértő.

Háború

Hasonlóan vélekednek Ferenc pápa budapesti vizitjének okáról is a szakértők, úgy vélik, elsősorban az ukrajnai konfliktus megoldásának lehetőségei állnak a háttérben. Macro Politi megjegyzi, a magyarországi út gazdagítja a Kelet-Európával való kapcsolatait (a lengyelországi, litvániai, észtországi, lettországi, bulgáriai, észak-macedóniai, romániai és szlovákiai látogatásai után, a budapesti eucharisztikus kongresszusra tett látogatáson kívül), de kivételes jelentőséget kap,

mert egy Ukrajnával határos országba látogat, azaz a "NATO és Oroszország közötti hibrid háború" frontvonalába megy

Ian Bremmer amerikai politológus meghatározása szerint. Politi utal arra, jelenleg a Vatikán nem keres "szövetségeseket" a Kijev és Moszkva közötti tűzszünet támogatására irányuló geopolitikai irányvonalához, de Ferenc pápa minden bizonnyal meg van győződve arról, hogy a világ nagy része nem akar részt venni egyik vagy másik oldal mellé állva a konfliktus eszkalációjában, ezért azt szeretné, hogy a tárgyalási szakasz előfeltételek nélkül kezdődjön el.

Európa közepére utazik – utalt az olasz szakértő a pápa szavaira –, ahol továbbra is a háború jeges szelei fújnak, ezért kulcsfontosságú lesz az a beszéd, amelyet Budapesten az állami hatóságok, a civil társadalom képviselői és a diplomáciai testület előtt mond:

egy olyan beszéd lesz ez, amely Magyarország határain túlra, a világ közvéleményéhez szól.

Minden bizonnyal Ferenc pápa Magyarországon is foglalkozni fog a számára oly kedves kérdéssel, a menekültek befogadásával. Egy olyan témával, mellyel kapcsolatban a Vatikán nem osztja a nacionalista és "identitásbeli" zárkózottságot – teszi hozzá.

Andreas Englisch ezzel kapcsolatban kifejti: Ferenc pápa már régóta reméli, hogy a Kirill orosz pátriárkával sikeresen kialakított kapcsolatát felhasználhatja az ukrajnai tűzszünet eléréséhez. Ezért volt kezdetben olyan visszafogott az Oroszországgal szembeni kritikája. Valóban történelmi esemény volt a pápa és az orosz ortodox pátriárka 2016-os kubai találkozója, és remény látszott arra, hogy ez a kapcsolat hatással lehet egy esetleges ukrajnai békefolyamatra. Sajnos ez téves megítélésnek bizonyult. Azóta alig telik el úgy nap,

hogy a pápa ne ítélné el Oroszország agresszív háborúját és Ukrajna szenvedéseit, és „biztos vagyok benne, hogy Magyarországon is ezt fogja tenni” 

- vélekedik a német szakértő.

Christopher Lamb is megállapítja: a látogatás az ukrajnai háború fényében is fontos. Ferenc és a Szentszék többször is megpróbálta megtalálni a békét, felajánlotta, hogy közvetít Oroszország és Ukrajna között.

Az Orbán-kormány a Kremlhez fűződő kapcsolatai révén csatornát nyújthat a pápa számára, hogy üzenetet közvetítsen Putyin elnöknek

- mutat rá a brit szakértő.

Kárpótlás

De miért éppen Magyarország? – vetjük fel. Mint Andreas Englisch rámutat, Ferenc pápa és a vatikáni államtitkárság tisztában volt azzal, hogy a 2021-es budapesti látogatás szinte sértésnek számított, hiszen csak néhány órát tartózkodott itt, miközben Szlovákiában több napot töltött el. Elképzelhetőnek tartja, akkor azért volt ilyen rövid a látogatás, mert a pápa kifejezésre akarta juttatni a magyar menekültpolitikával szembeni ellenérzéseit. „Számára abszolút prioritást élvez, hogy befogadják azokat, akik azért menekülnek el hazájukból, mert Európában remélnek jobb életet.

Első villámlátogatásával kezdetben világossá akarta tenni a magyar kormánnyal szembeni attitűdjét, hogy aztán utána újra kinyújtsa a kezét a párbeszédért” 

– hangoztatta. Andreas Englisch megjegyzi, Ferenc pápa kezdettől fogva feladatának tekintette, hogy a perifériára utazzon, oda, ahol szükség van rá és ne a katolicizmus központjaiba. Tisztában van azzal álláspontja különbözik a magyar kormányétól, de nem olyasvalaki, aki feladná a próbálkozásokat, amíg van remény arra, hogy akár csak egy kicsit is képes változtatni.

Christopher Lamb szintén emlékeztet arra, Ferenc pápa 2021-ben megígérte, újra ellátogat Magyarországra, s állja is a szavát. Ez a vizit egyfajta kárpótlás az akkori rövid budapesti vizitje után – teszi hozzá. 

Fel akarja rázni a magyarokat a pápa

Benjamin Leven, a Herder Korrespondenz haladó szellemiségű vallási folyóirat berlini és római szerkesztője azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány rendre azt mondja, csak Magyarország és a Vatikán áll a béke pártján, rámutatott, a német közvéleményben széleskörű egyetértés van arról: Ukrajnának joga van az önvédelemre az orosz támadással szemben, és a Nyugatnak támogatnia kell ebben. Aki e helyzetben a békéről beszél, arra úgy tekintünk, mint aki megtagadja Ukrajnától a jogot, hogy megvédje magát, és közvetve arra szólítja fel Kijevet, tegyen engedményeket Oroszországnak, vagy adja meg magát. Feltűnő, hogy a pápa és a Vatikán visszafogottan bírálja Moszkvát – akárcsak Orbán Viktor és kormánya. Ferenc pápa közvetítést ajánlott a hadviselő felek között. Lehet, hogy a vatikáni és a magyar külpolitika érdekei ezen a ponton egybeesnek – vélekedett.

Ami a magyar egyház németországi megítélését illeti, Benjamin Leven kifejti, hazájában a magyar egyházat konzervatívnak tartják, amint a magyar kormányt is. A kommentátorok szerint a pápa konkrét üzenetekkel érkezik Budapestre, és felszólítja a magyar katolikusokat, hagyjanak fel az állítólagos „szekérvár mentalitással”, azzal, hogy bizalmatlanok minden általuk nem ismert dologgal szemben. Utalt arra, Erdő Péter bíboros egy 2021-es interjúban elmondta, nem biztos abban, hogy ma jobb az egyház helyzete Magyarországon, mint a kommunizmus idején, az 1980-as években, akár a papok, akár a vasárnapi misére járók számát illetően. Német szempontból azonban már ez is figyelemre méltó. „Nálunk ugyanis a templomba járók száma drámaian csökkent az elmúlt évtizedekben. Ebből a szempontból még egy stagnálás is örvendetes lenne egyházi szempontból” – hangoztatja.