Erre minden évben más országrészekben és eltérően széles körű szolgáltatásokat nyújtó önkormányzatokban kerül sor. Mint a London School of Economics egyetem három ismert politológus professzora, Sara Hobolt, Tony Travers és Florian Foos külföldi tudósítóknak tartott tájékoztatójában rámutatott, a voks jelentősége jóval nagyobb a látszatnál. Nem pusztán az dől el, mely pártok alkotják egyes tanácsok döntéshozó testületét, hanem a jövő heti szavazásban érintett helyek utoljára 2019-ben, a pandémia és a megélhetési válság, a Brexit életbe lépése, illetve sorozatos kormányfőváltás, - Theresa Mayt Boris Johnson, Liz Truss, majd Rishi Sunak követte, - előtt nyilváníthattak lokális véleményt.
A hátteret vázolva Sara Hobolt emlékeztetett arra, hogy az ellenzéki és a kisebb pártok hagyományosan viszonylag jól szerepelnek a helyhatósági erőpróbán. Amikor most a szavazók Angliában és Észak-Írországban 230 körzetben 8000 képviselői helyet osztanak szét, - Walesben és Skóciában ezúttal nem választanak, - tágabb értelemben azt üzenik meg, hogyan látják a népszerűtlen konzervatív kormányt a Partygate-botrány és Liz Truss sokak életét beárnyékoló költségvetési fiaskója után, ami megdöntötte a toryk gazdasági kompetenciájáról alkotott képet. A YouGov friss felmérésére hivatkozva a dán professzor jelezte, hogy a Munkáspárt jelenleg is 14 százalékkal vezet a kormánypárt előtt, míg az emberek 63 százaléka elégedetlen a kabinet teljesítményével. Mindez tükröződni fog a helyhatósági választás kimenetelében és a konzervatívoknak már az is nagy eredmény lenne, ha viszonylag kevés képviselői helyet vesztenének el. Rishi Sunaknak kormányfőként ez lesz az első választási tapasztalata és a voks korlátolt volta ellenére komoly jelzés, hogy vajon jó úton jár- e?
Tony Travers, a brit helyhatósági orákulum különösen azokra a körzetekre irányította rá a tudósítók figyelmét amelyek az ún. vörös, illetve kék falhoz tartoznak, azaz hagyományosan munkáspárti, illetve konzervatív szavazók lakják. Mint emlékezetes, Boris Johnson 2019. decemberében a közép- és észak-angliai Brexit-szimpatizánsok átpártolásával hódított el számos, korábban vörös parlamenti választókerületet. Westminsterben éppen ezek a képviselők aggódnak leginkább a jövőjük miatt. Ám míg a toryk már szinte elkönyvelték az ezekben a helységekben várható vereséget, aggasztóbbnak tartanák kék fellegvárak, a tehetősebb délkelet-angliai településeken, köztük Surrey-ben élő konzervatívok elvesztését. Ezekre a pozíciókra a Liberális Demokraták vetették ki hálójukat.
A 2023-as tavaszi voks nagy vihart kavart újdonsága, hogy először kell igazolniuk magukat a szavazóknak fényképes igazolvánnyal. Ahogy erről Florian Foos, politikai magatartásra szakosodott politológus szólt, az Egyesült Királyságban nincs sem személyi igazolvány, sem országos lakossági regiszter. 8 millió embernek, a lakosság 13,5 százalékának nincs útlevele, 2 millióan pedig semmilyen személyi azonosítóval nem rendelkeznek. A Boris Johnson kormányzása idején bevezetett intézkedés hivatalos okával ellentétben négy éve összesen 7 eset fordult elő, amikor csalók szavazatra jogosultaknak adták ki magukat. Foos professzor tart attól, hogy különösen a fiatalok és az etnikai kisebbségek tagjai kerülnek hátrányos helyzetbe, miután az idősebb nemzedéknek joga van nyugdíjas bérletét felmutatni, de a diákok utazási igazolványai nem érvényesek. Sokan gondolják, hogy a toryk "stratégiai okokból" vezették be a változást.
Tanulságokkal teli Sunak jobbkezének lemondásaSunak élteti a tory reményt