Írhatnám, hogy a minap landolt a postaládámban egy a Fővárosi Törvényszéknek címzett hivatalos beadvány, amely fontos összegzéseket tartalmaz a 2015 tavaszán csődbe ment három kiemelt brókercég károsultjainak – a csőd elrendelését követően, immár a felszámolási eljárásban történő, az állam, a jegybank, a bíróságok által kirendelt felszámolók és végül a részt vevő bíróságok által is aktívan támogatott – további kifosztásáról.
Írhatnám, de nem teszem, mivel az alább kivonatolt beadvány az általam vezetett szakértői irodában készült! Törvényszéki beadványunk egyfajta összegzése annak a szakmailag és erkölcsileg is elfogadhatatlan jogi környezetnek, amellyel a legrászorultabbakat nemcsak magára hagyja Orbán rendszere, hanem szervesen rá is telepedik a teljes kifosztásukra. Ezért, ha tartalma alapján kapna nevet, akkor
a NER helyett sokkal inkább az MNKK (Magyar Nemzetet Kifosztók Közössége) elnevezést használnám.
Fontos, hogy még ma is nagyon sok kiemelkedő tudású és emberségű bírót ismerek, és becsülöm is őket a kitartásukért. Ugyanakkor le kell írnom, hogy a bírói hivatást általában egy életre választják a jelentkezők, ezért korábban ritka kivételnek számított egy pályaelhagyó bíró. A ritka kivételből mára tömeges pályaelhagyás lett. A pályájukat elhagyók ezt gyakran a saját döntésük alapján tették, melynek háttereként az orbáni rendszer elvárásainak a visszautasítását is megfogalmazták, nagyon sokan viszont a hatalmi kényszerítés eredményeként hagytak fel a hivatásukkal.
Az alábbi példa arra nem tud választ adni, hogy a bűn aktív bírósági támogatása az orbáni rendszer elvárásainak önkéntes kiszolgálása az érintett törvényszéki, ítélőtáblai bírók részéről, vagy a hivatás ilyen mérvű felhígulása az ok – ezt döntse el ki-ki maga az írás elolvasása után.
Az elmúlt nyolc évben a három brókercég által kifosztott több tízezer család és cég okkal bízhatott abban, hogy befektetéseik részben vagy egészében az MNB és a bíróságok által felügyelt felszámolás során meg fognak térülni. Nem ez történt!
Ezért most közülük 1622 család, cég ügye Strasbourgban várja az igazság kiteljesedését!
Szakértői irodánk a napokban, azaz 2023 áprilisában, nyolc évvel a csődök után kapta meg a törvényszéktől a Fővárosi Ítélőtábla döntését, melyben arról tájékoztattak, hogy nyolc év után felmentették a Quaestor-kötvényeket kibocsátó társaság felszámolóját, majd megküldték az új felszámoló 2019-es adatokat megismétlő, nyilvánvalóan valótlan mérlegét, javasolva a vagyon hiányában történő egyszerűsített felszámolást, amit mi először 2016-ban utasítottunk el. Fontos annak rögzítése is, hogy a szakértői iroda annak érdekében, hogy a perközösséget segíthesse, bár nem volt károsult, követelés felvásárlásával be tudott szállni a perbe. A hitelesség kedvéért alább a törvényszéknek ez év április 6-án küldött viszonválaszunkból idézek:
„A Fővárosi Törvényszék 2016. március hó 10. napján (…) rendelte el a Quaestor Financial Hrurira (…) felszámolását, és felszámolóként a Vectigalis Zrt.-t jelölte ki.
Itt tartom rendkívül fontosnak kiemelni, hogy a T. Törvényszék kiemelt feladata a felszámolási eljárásban a felszámolónak a hitelezők érdekében történő kijelölése,
a felszámoló tevékenységének folyamatos ellenőrzése, szükség – különösen a hitelezők jelzése – esetén a hitelezők érdeksérelmére elkövetett felszámolói cselekedetek észlelése, értékelése és a jogsérelemmel szembeni hatékony fellépés a törvény által erre feljogosított egyetlen igazságszolgáltatási szervezetként. Ennek előzetes jelzése mellett összegzem a 2016. évi felszámolás elrendelése óta eltelt hétéves időszak történéseinek a legfontosabb állomásait.
A Vectigalis Zrt. 2018. január hó 31. napján (…) tájékoztatott arról, hogy a felszámolás egyszerűsített felszámolási eljárásban történő lefolytatására lát lehetőséget. Az egyszerűsített felszámolás mint lehetőség azonban annak jogszabályba ütközésén túl azt is jelenti, hogy a hitelezők az igazolt követeléseikhez annak ellenére nem jutnak hozzá, hogy (…) a követelés fedezete bizonyosan rendelkezésre állt, becsléseink szerint teljeskörűen a cégcsoport vagyonára tekintettel, de legalább részlegesen egész biztosan.
A jogsértő eljárásra 2018. február hó 14. napján (…) válaszoltam a felszámolónak, kifogást terjesztve elő (…) a felszámolás egyszerűsített lefolytatásával szemben. Már akkor jeleztem, hogy … jogi álláspontunk szerint jelen ügyben az egyszerűsített felszámolás elrendelésének a feltételei nem állnak fenn (…), hogy a felszámoló a hitelezők érdekében a legalapvetőbb kötelezettségeinek sem tett eddig eleget.
A felszámoló eljárása miatt 2018. február hó 14. napján (…) indítványoztuk a felszámoló felmentését,
s a beadványhoz csatoltuk (…) a felszámoló 2018. január hó 31. napján kelt levelét és az általunk 2018. február hó 14. napján megküldött válaszlevelünket, amely már akkor is tartalmazta az egyszerűsített felszámolási eljárás kezdeményezésével szembeni kifogásunkat is.
A Törvényszék a 2018. február hó 16. napján kelt (…) végzésével a felszámoló felmentése és új felszámoló kijelölése iránti kérelmünket, általunk máig fenntartott álláspontunk alapján, jogsértően elutasította. A Törvényszék a 2020. február hó 3. napján kelt (…) végzésével a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezte, és az adóst jogutód nélkül megszüntette, mely végzéssel szemben nyújtottuk be a 2020. március hó 12. napján kelt fellebbezést.
Az eljárás során kiemelten súlyos jogsértés volt, hogy a Törvényszék nem állapította meg, hogy a felszámoló a törvényben foglalt 45 napos határidőt lekéste, a hitelezői tájékoztatást elmulasztotta, és az írásbeli előkészítés iratait egyáltalán meg sem küldte (…), melyre figyelemmel az egyszerűsített felszámolás törvényi feltételei nem álltak fenn.
Különösen jogsértőnek, emberi jogaim kifejezett csorbításának tartom, hogy a felszámolás során kizárólag az adós megszüntetéséről szóló végzésről értesítenek,
azt megelőzően perbeli jogaimat nem gyakorolhattam. (…) A bíróság sorozatos jogsértései és mulasztásai egyértelműen támogatták a jogsértő felszámolási folyamatot, mely mára már valóban azzal a következménnyel jár, hogy a károsodás nem visszafordítható, így a bíróság határozott álláspontom szerint a hitelezők megkárosításának részese és felelőse is lett jogsértő mulasztásaival.
A Törvényszék (…) 5 év késedelmével tett eleget a felszámoló felmentése iránti indítványunknak, még ha nem is azonos indokból, de a felszámoló jogsértő eljárását már 2018-ban jeleztem, és a felszámoló gazdasági társaság jelenleg felszámolás alatt áll. Mindezek mellett pedig a T. Törvényszék (…) a 2019-ben kelt iratokra kívánja alapítani az új eljárásban is azon döntését, hogy helytálló az egyszerűsített felszámolás lefolytatása, és 4 év késedelmével kívánja biztosítani azon eljárási jogaimat, melyektől korábban megfosztott.
Álláspontom szerint a felszámoló 2018-ban megállapított véleményére, majd a 2019-ben benyújtott kérelmére jelen új eljárásban döntést alapítani nem lehet, (…) az adós felszámolásában 2018 óta semmilyen érdemi eljárási cselekmény nem történt. A Törvényszéknek kötelezettsége a felszámolási eljárás folyamatában hathatósan közreműködni, és a felszámoló jogsértő eljárásáról legkésőbb a 2018-ban benyújtott beadványunkból értesült, mellyel kapcsolatban érdemi eljárási cselekmény, … intézkedés nem történt. …
Korábbi nyilatkozatainkat fenntartva ma is helytálló, hogy a 2019-es vagyonfelosztási javaslat nem valós mérleg alapján készült,
figyelemmel arra, hogy a mérlegből hiányzik a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel szembeni követelés, így az 2023-ban (…) a vagyonfelosztás alapja nem lehet.
Amennyiben kétséget kizáróan megállapítható, hogy az adós gazdálkodó szervezetnek van vagyona, úgy annak felkutatására és értékesítésére, s az adós követelésének érvényesítésére minden tőle telhető szükséges intézkedést köteles megtenni. Jelen ügyben tényként rögzíthető, hogy többmilliárdos befektetői pénzösszeghez jutottak hozzá a Quaestor Financial Hrurira által megvalósított kötvénykibocsátásokban, mely kölcsönszerződés alapján az Anyavállalathoz (QPT Zrt.) került. Az adós nevében a hitelezőktől befektetésre átvett összeg az MNB tájékoztatása szerint elérte a 210 milliárd forintot. Ezen vagyon felkutatása érdekében a felszámoló semmilyen intézkedést nem tett.
A T. Törvényszéknek a köztudomású adatok alapján külön jelzés nélkül is törvényi kötelezése alapján észlelnie és értékelnie kellett volna, mely kötelezettségének annak ellenére sem tett eleget, hogy erre részletes indoklással a figyelmét már akkor is felhívtuk.
A vagyon követelésként vagy pénzeszközként a Quaestor Csoport gazdálkodó szervezeteinél található, s vagyonként rendelkezésre állt. (…) A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. hitelezőinek – ahol a Quaestor mintegy 23 ezer befektetőjének a befektetése elporladt – 100 százalékos térülést jelentett be, így aligha lenne magyarázható, hogy a százmilliárdos követelés 100 százalékos térülése mellett ne lenne kellő vagyon.
A Quaestor Csoport tagjai közös károkozók.
A befektetőknek okozott kárért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felel. (…) A közös magatartással megvalósult jogsértések okán (…) a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. (anyavállalat), a Quaestor Financial Hrurira Kft. (kibocsátó) és a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. (forgalmazó) egymással szemben is hitelezői igénybejelentésre és elszámolásra köteles az okozott kár megtérítése kapcsán, mely a teljesítéstől függően követelést, illetve kötelezettséget jelent az egyik vagy a másik felszámolás alatt álló társaság számára. (…)
A Quaestor Hrurira Kft. mint kötvénykibocsátó az ügyfelektől átvett pénzösszegek visszafizetésére kötelezett társaságként ugyanilyen összegben követeléssel rendelkezik azokkal a személyekkel szemben, akik e pénzösszegekkel rendelkeztek. Fontos kiemelni, hogy (…) az összegyűjtött tőke kizárólag a Quaestor Csoport anyavállalata részére került kölcsönzésre, és az ügyfélpénzek megfizetését a Quaestor Csoport anyavállalata, valamint a kibocsátó között létrejövő kölcsönszerződésből eredő visszafizetési kötelezettség biztosította.
Az MNB 2014. november hó 20. napján kelt határozatával is igazoltan mindösszesen legalább 210 milliárd forint összegű követeléssel rendelkezett a felszámoló által képviselt adós. Fentiek alapján bizonyosan nem lehet jogszerű, hogy a felszámoló általunk öt évvel ezelőtt indítványozott felmentésére kizárólag ma kerül sor. (…) Nyilvánvalóan nem lehet jogszerű a fentiekben és korábbiakban kifejtett közös károkozás ténye okán az sem, hogy a QPT Zrt. hitelezői 100 százalékban térültek, figyelemmel arra, hogy ez kizárólag azért történhetett meg, mert a QFH Zrt. hitelezői, azaz a kötvénytulajdonosok kimaradtak a QPT Zrt. vagyonfelosztásából. (…)
A Quaestor Csoport körébe tartozó társaságok egyértelműen függőségi viszonyban álltak egymással, és a felszámolás végzésére is kizárólag az MNB egyetlen felszámoló szerve volt jogosult. Nem lehet jogszerű az a helyzet, ahol a Quaestor Csoporton belül az egymás felszámolásáról értelemszerűen tudomással bíró társaság egy felszámolója mulasztja el több ezer hitelező igényének a szabályszerű érvényesítését. (…) Így az adós társaság felszámolásában kiállított mérleg és vagyonfelosztás is valótlan adatokon alapul, hiszen éppen a QPT Zrt.-vel szembeni követelés hiányzik a követelések köréből.
A felszámoló e jogsértésére több ízben hívtuk fel a T. Törvényszék figyelmét, de évekig az ügyben érdemi intézkedés nem történt. Határozott álláspontunk szerint a Törvényszék törvényi kötelezettségén alapuló mulasztása ma már egy külön vizsgálandó önálló jogsértés, amely közvetlenül hozzájárul (…) ahhoz, hogy a kötvényesek igényei nem térülhetnek, pedig tényszerűen is állítható, hogy térülhettek volna.
Figyelemmel arra, hogy a QPT Zrt. felszámolási eljárása befejeződött és a vagyonfelosztás megtörtént, az adós Anyavállalat hitelezőinek a térülése 100 százalékban bekövetkezett, (…) megváltoztathatatlannak tűnő ténnyé vált, hogy a QFH Zrt. hitelezőit megfosztották az igényeik érvényesítésétől, amely egyértelműen minden közreműködő szervezet, így a Törvényszék általi károkozásnak is minősül. (…) Külön érdekesség, hogy az Anyavállalat 100 százalékban térült hitelezői között összesen mintegy 40 százalékos arányban két olyan, a felszámolás elrendelését követően alakult alap is található, amely 20-40 százalékon felvásárolta a társaság számos hitelezőjének a követelését, annak ellenére, hogy a legkisebb közgazdasági valószínűsége az Anyavállalat hitelezői térülésének volt.
A felszámoló jogsértő tevékenységének orvoslására a törvényszéknek volt joga és hatásköre, melyet elmulasztott megtenni,
így a ma már visszafordíthatatlan helyzet bekövetkezte miatt keletkező kárral okozati összefüggésben áll a Fővárosi Törvényszék jogsértő eljárása is. (…) A felszámolás 2016-ban kezdődött, a felszámoló jogsértő eljárása 2018-ban már nyilvánvaló volt, de 2023-ig húzódott az eljárásban egy olyan döntés megalapozása, mely a hitelezőknek kárt okoz. (…)
A hitelezők emberi joga hatékony védelmet kell, hogy kapjon akkor is, amikor olyan körülmény miatt szenvedhetnek joghátrányt, mellyel kapcsolatban sorozatosan bejelentéssel, indítványokkal éltek, és az eljárásban hatáskörrel rendelkező bíróság eljárásában bízva várták a jogszerű eljárás lefolytatását, de amely bírósági eljárás elmaradt, és erre egy indokolatlanul elhúzódott eljárásban került sor.”
A hitelezőket kifosztó felszámolási eljárások bíróság általi támogatása, a bírósági közöny a hitelezők kifosztásával szemben néhány eltérő elem mellett azonos mind a Buda-Cash Brókerház, mind a Hungária Értékpapír Zrt. károsultjainak a felszámolási folyamatában. Nem feltételezem, hogy az érintett bíróságok szakmai tudatlansága mindennek az oka. Ugyanakkor a további lehetőségek még elkeserítőbbek lennének. Szakmai tény viszont, hogy a bíróság közreműködése nélkül a hitelezők felszámolási vagyonának eltüntetése nem valósulhatott volna meg.
