Mintegy elvi éllel rögzítik: az átmeneti piaci beavatkozások akkor megfelelők, ha a problémát annál súlyosabb károkozás nélkül kezelik. Maradva szabadgondolkodói szinten, hozzáfűzik: egy helytelen lépés a szándékolttal ellentétes hatást is kiválthat. A biofinomító-ipar zavartalan működése érdekében, a mostani intézkedés kapcsán, úgy vélik: a gazdák mellett a teljes érték- és gyártási lánc minden szereplőjének igényeit figyelembe kell venni.
A tavalyi aszály a hazai gabonafeldolgozókat is nagy nehézségek elé állította.
A kukoricahozam még a belföldi igényeket sem elégítette ki, így kivitelre sem maradt belőle.
2022 nyarától ráadásul a gazdák kivártak és nem kínáltak eladásra terményt. A hazai kukorica jelentős részének élelmezési és takarmányozási felhasználását a szokatlanul magas aflatoxinszennyezettség is ellehetetleníti. A hazai bioüzemanyag-előállítás folyamatosságát így főképp a külföldi termények behozatala biztosította.
A biofinomítók csökkentett termelése vagy súlyos esetben leállása több iparágat alapjaiban érintene kedvezőtlenül. Mással nem helyettesíthető termékek hiányoznának a gyártási láncokból, jelentős adóbevételek eshetnének ki, nőne az állattartók külfölditakarmány-függése, munkahelyek kerülnének veszélybe, illetve számottevően csökkenne a kereslet a hazai gabona iránt, ami növelné a gazdák külpiaci kitettségét.
Mint emlékezetes, a magyar kormány, több más környékbeli államhoz hasonlóan, április közepén, annak rossz minőségére, illetve az EU „tétlenségére” hivatkozva, átmenetileg megtiltotta az ukrán gabonafajták behozatalát.
Az érezhetően kevéssé határozott, inkább csak elvi felvetésekre korlátozódó közlemény kapcsán a feltüntetett kapcsolattartónál érdeklődtünk, hogy eszerint az érdekképviselet tiltakozik-e az ukrán kukorica- és olajosmag-behozatali tilalom ellen. Az ágazati állásfoglalás kapcsán kikértük az illetékes agrártárca véleményét is. Lapzártánkig egyik féltől sem érkezett válasz.
