Bár Oroszország különféle csatornákon mindent elkövet azért, hogy elérje: Európában a közvélemény egyre kritikusabb legyen Ukrajna megsegítésével kapcsolatban, Csehországban ezt eddig nem sikerült elérnie, a társadalom túlnyomó többsége számára továbbra sem kérdés, hogy támogatni kell Kijevet az orosz agresszorral szembeni harcában. Az elmúlt hat hónapban jelentéktelen mértékben nőtt azok száma, akik semmilyen módon nem hajlandóak segíteni az országukat védőknek. Az adatokból ugyanakkor kiderül, hogy a kérdést igencsak máshogy ítélik meg a kormány és az ellenzék szavazói.
A korábbi felmérésekből az derült ki, hogy az Ukrajnának nyújtott segítség iránti kezdeti lelkesedés részben alábbhagyott nagyjából nyolc hónappal a háború tavalyi kezdete után. Ekkor sokan attól tartottak, hogy idővel tovább csökken az Ukrajna melletti elkötelezettség. Ebben annak is szerepe lehetett, hogy szeptemberben, majd októberben nagy tüntetést tartottak az oroszbarát erők, azt a hamis képet festve, mintha ők lennének többségben. Márciusban egyébként újabb megmozdulást rendeztek.
Csakhogy a társadalmi hangulat az eltelt hat hónapban alig változott, az áprilisban végzett közvélemény-kutatás szerint a cseh lakosság csupán egyötöde utasítja el a segélyt, még akkor is, ha az humanitárius jellegű. Ez pedig csak három százalékos, tehát még hibahatáron belüli emelkedést jelent. Az Ipsos adatai azt mutatják, hogy a csehek leginkább humanitárius segélyekkel vagy a Moszkva elleni szankciók érvényesítésével szeretnének segíteni. Vagyis Csehországban fel sem merülne az, ami itthon, nevezetesen a büntetőintézkedésekre fogni a magas inflációt.
Ugyanakkor az is kiderül, hogy a humanitárius segély kivételével az ukránok támogatásának egyik formáját sem preferálta az emberek több mint fele. Michal Kormanák, az Ipsos elemzője a Deník N-nek ezzel kapcsolatban elmondta, a legnagyobb változás Ukrajna támogatásával kapcsolatban a konfliktus első hónapjaiban következett be. "Kezdetben a cseh lakosság támogatása igen erős volt, de ez a nyár elejére csökkenni kezdett egyes csoportok esetében” – magyarázza.
A felmérés adatait közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy a segélyezés támogatottságának mértéke jelentős mértékben függ attól, ki melyik pártra voksol. A kormánypártokat támogatók körében sokkal nagyobb a hajlandóság a megszállt ország különböző módon történő támogatására, mint az ellenzéki szavazók között. Ugyanakkor az utóbbiaknál sem beszélhetünk egységes álláspontról ezzel kapcsolatban. Míg például a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) vagy a kommunisták szavazóinak mintegy fele nem helyesli még az alapvető segélyeket, például a humanitárius szállítmányokat sem, addig Andrej Babis pártja, az ANO támogatói körében lényegében a teljes lakosság átlagának megfelelő mértékű az elutasítás bármilyen segélyt illetően.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy e kérdésben ugyanúgy gondolkodnának, mint a kormánypárti szavazók. Miközben ugyanis a volt miniszterelnök pártjának hívei leginkább a humanitárius segélyek küldését támogatják, a kormánypártok szavazói átfogó gazdasági és katonai segítséget is szívesen látnak – mondja a szakértő. A számokból az is kiderül, hogy e tekintetben az ANO támogatóinak véleménye sem változott drámaian az elmúlt fél évben, a feszült elnökválasztási kampány ellenére sem. Ez azért is érdekes, mert az év elején tartott elnökválasztás két fordulója között Babis azzal kampányolt, hogy miközben ő békét akar, ellenfele, Petr Pavel háborúba akarja sodorni Csehországot. Ám amíg Magyarországon sikeres volt ez a kormányzati kampány a tavaly áprilisi parlamenti választás előtt, Babis magát tette nevetségessé a cseh társadalomban az óriásplakátokon megjelent állítása miatt, és sok olyan szavazót is elbizonytalanított, akik eredetileg rá akartak voksolni, így Petr Pavel nagy fölénnyel legyőzte. Kormanák azonban arra is rámutat, hogy miközben Babis a kampányban a háború befejezésével kapcsolatos kérdésekre összpontosított, még államfőjelöltként sem említette, hogy Ukrajnát ne kellene segíteni. "Ráadásul a választás adatai azt mutatták, hogy a béke témája nem volt elég meghatározó."
A felmérésből az is kiderül, hogy októberhez képest a csehek lényegesen kevésbé aggódnak a háború egyes negatív hatásai miatt, és jelentősen csökkent az energiaárakkal vagy az energiaellátás biztonságával kapcsolatos aggodalom. A migrációtól való félelem ezzel szemben továbbra is magas.
Mint a kutatás kimutatja, inkább az időseknél érezhető némi fáradtság Ukrajna megsegítését illetően. Az iskolázottság is szerepet játszik, minél magasabb az iskolai végzettség, annál nagyobb a segítő szándék.