Minden szavazat számít Budapest első lakógyűléseként tartott voksoláson, amelyen a kormányzati sarcpolitika és a fővárosi közösségi közlekedés átalakítása mellett a Lánchíd új forgalmi rendjéről is megkérdezik az itt élőket. A szavazáson nincs érvényességi limit – tudta meg a Népszava Balogh Samutól, Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnökétől, aki azt is elmondta, hogy a június 11-én záruló voksolást követően június 15-re meglesz az eredmény is. Így az átkelő autósok előtti megnyitásának kérdésére még a rekonstrukció szeptemberre ígért befejezése előtt választ kapnak a fővárosiak és a kormány.
Az Orbán-kabinet ugyanis attól tette függővé, hogy a fővárosi önkormányzat megkapja-e a felújításra ígért 6 milliárd forintot, hogy visszakapják-e az autósok a Lánchidat vagy sem.
A városvezetés szerint a pénz visszatartása jogtalan, mivel a híd forgalmi rendjéről a fővárosi önkormányzat dönthet.
Karácsony Gergely pedig kikéri ehhez a budapestiek véleményét. Ahogy Balogh Samu fogalmazott: akárhányan vesznek is részt a voksoláson, biztosan szélesebb körű döntés lesz, mintha a főpolgármester vagy a kormányfő egymaga döntene az ügyben. De természetesen arra számítanak, hogy minél többen nyilvánítanak majd véleményt ebben és a két másik ügyben is.
A forgalmi rendről szóló döntés szakmai alátámasztottságára vonatkozó aggodalmat pedig azzal próbálja oldani a főváros, hogy részletes elemzést készítettek a Lánchíd lezárásának budapesti forgalomra gyakorolt hatásáról. Ebből pedig egyértelműen az olvasható ki, hogy
„Budapest az ország szíve, ha ez leáll, akkor a tönkretételét kiötlő agy is elpusztul” – Interjú Karácsony Gergellyela városban autózók megszokták a híd lezárását, alternatív útvonalat kerestek, illetve sokan teljesen elkerülik Budapestet.
A dugók nem nőttek – hangsúlyozta Balogh Samu. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által készített elemzésben három időszakot – a felújítás előtti 2019-es évet, a felújítás idejét és a tavaly decemberi részleges átadás óta eltelt tesztidőszakot hasonlították össze. A vizsgálat során a közösségi közlekedésre, az egyéni gépjárműforgalomra és a kerékpárosokra, valamint a gyalogosokra gyakorolt hatást mérték.
Az összegzés szerint a buszközlekedés a hídon jelentősen felgyorsult, az áthaladási idő csúcsidőben felére csökkent, míg azon kívül 25 százalékkal esett vissza. A gyorsabb átkelés lehetővé tette, hogy újabb buszjáratokat indítsanak, így május elsejétől már öt járat közlekedik a hídon át. A legújabb 210-es számú busz Angyalföldtől egészen a Svábhegyig viszi az utasokat. A kerékpárosok száma 50 százalékkal nőtt, naponta közel kétszer annyian kerekeznek át a hídon, mint 2019-ben. A dugóban eltöltött idő átlagosan 14 százalékkal csökkent, ráadásul 24 ezer kilométerrel kevesebbet tesznek meg Budapesten az autósok. A fővárosi hidakon összesen 40 ezerrel kevesebb jármű hajt át naponta, mint a felújítás megkezdése előtt. De a város más részein is több ezerrel csökkent az autók száma.
Az autóforgalom erőteljes mérséklődése a város levegőjén is érződik, naponta csaknem 30 tonnával csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, a híd környezetében ez napi egy tonna mínuszt jelent. A híd felújítása, az autósforgalom visszaszorítása lehetőséget teremt a komplex köztérmegújítási program folytatására. A cél a belváros fokozott gyalogosbaráttá tétele és zöldítése, amelynek eredményeként kialakítható egy egybefüggő zöld-gyalogos korridor a Városligettől egészen a Budai Várig. A Népszava hídfőterek megújítására vonatkozó kérdésére Balogh Samu annyit mondott, hogy ez most már a kormány és az V. kerület közös feladata, hiszen az érintett tereket elvették a fővárostól és átadták a belvárosi önkormányzatnak.
Szintén lapunk kérdésére azt is elmondta, hogy a BKK tesztelte valóban a trolik átvezetésének lehetőségét a hídon, de a további megvalósíthatósági vizsgálatokra csak az átkelő új forgalmi rendjéről szóló döntés után lehet sort keríteni.
Az viszont bizonyos, hogy felsővezetéket nem építenek ki a felújított Lánchídon, így a budai oldalon ki kellene alakítani egy töltést biztosító végállomást.
A BKK felmérése azt is kimutatta, hogy a Lánchíd lezárása jótékonyan hatott a közösségi közlekedésre, 6600-zal többen használták a tesztidőszakban a buszokat, villamosokat. Ám ez egyelőre kevéssé mutatkozik meg a menetdíjbevételen. Az eseti jegyvásárlás ugyan lassan közelíti a pandémia előtti, 2019-es szintet, de a bérletek eladásával még mindig nem sikerült visszakapaszkodni ugyanoda. Ebben a munkavégzési szokások, a home office terjedése is szerepet játszik Walter Katalin BKK vezérigazgató szerint, aki a Népszava kérésére megadta a bevételi adatokat is, amely jól tükrözik a fentieket. Az idei év első három hónapjában 15,6 milliárd forint származott menetdíjbevételekből, míg 2019 első negyedévében 16,2 milliárdot sikerült jegyek-, bérletek eladásából kasszírozni. 2022-ben viszont még csak 11,5 milliárd forint folyt be viteldíjból.
