Úgy tűnik, hiányzott a hadműveleti szintű tudás és szakértelem Ruszin-Szendi Romuluszból – a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf kedden legalábbis ezzel a hiánnyal indokolta, hogy miért váltotta le a Magyar Honvédség vezérkari főnökét.
Múlt szerdán teljességgel váratlanul jött a bejelentés, hogy a 2021. június 3-án kinevezett Ruszin-Szendi Romulusznak három évvel a mandátuma lejárta előtt távoznia kell. Helyére azt a Böröndi Gábor László altábornagyot nevezik ki, akinek a meghallgatását ma tartották az Országgyűlés honvédelmi bizottságában, és akit Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy méltatott, hogy „aktuális tudása” van a NATO belső védelmi rendszerétől, hiszen a Magyar Honvédség brüsszeli NATO és EU Katonai Képviselő Hivatalának vezetőjeként szolgált, így a haderőfejlesztés folyamatát belülről ismeri, a NATO felső vezetőivel van kapcsolata. A tárcavezető magyarázata szerint nem is leváltásról vagy kirúgásról, hanem szemléletváltásról volt szó. Ruszin-Szendi Romulusz szolgálatai vitathatatlanok, de fejben is át kell állni a nulladik szintről a hadműveleti szintre.
Böröndi Gábor a maga részéről úgy nyilatkozott, a Magyar Honvédséget meg kell tölteni tartalommal, mentálisan meg kell újítani, létrehozva egy ütőképes, elkötelezett haderőt, amely NATO-kötelékben is képes tevékenykedni és működni. Elmondása szerint „nagy a feladat, de jó a csapat”, a tisztek jól képzettek, az altisztképzést viszont meg kell újítani, a katonáknak élményszerű kiképzést kell adni. Ennek a jegyében fontos feladatának nevezte a stratégiai felderítést, és azt is, hogy a magyar katonai oktatásba visszahozzák a nukleáris elrettentést. Szerinte ezen túl olyan logisztikát kell szervezni, amely képes ellátni a harcoló csapatokat és elvágni az ellenséges utánpótlásvonalait.
Itt van lehetőség a szittya, rugalmas szervezetű megközelítésnek, mert ezzel olyan rugalmas egységet kapunk, elkötelezett hazafiakkal, akik ott élnek, saját településüket akarják megvédeni
– fogalmazott.
