- Hitelesek a kiszivárgott Pentagon-iratok Magyarországra vonatkozó részei

Egyértelműen megállapítható, hogy nem került sor a magyar kormány lehallgatására – ezt közölte a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda által felügyelt Nemzeti Információs Központ (NIK) az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának április 19-i ülésén azzal kapcsolatban, hogy mi igaz a kiszivárgott Pentagon-iratok magyar vonatkozású részeiből.

A hvg.hu szerint a NIK munkatársai eredetileg a nyilvánosság kizárásával számoltak be, később azonban a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke, Sas Zoltán kezdeményezésére a titokgazda – a NISZ főigazgatója – megszüntette a minősítést. Kovács Zoltán András dandártábornok, a NIK főigazgatója kísérőlevelében rögzítette a három, Magyarországot érintő lényegi állítást:

• Az egyik dokumentum a szövetségesi együttműködés keretében jelöli Magyarországot, amely a délkeleti zászlóalj harccsoport részeként vállalt szövetségesi feladatait teljesíti.

• Egy „Szigorúan titkos!” minősítésű jelentésben „Bizalmas!” minősítésű információként szerepel, hogy „a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor február 22-én egy politikai stratégiai ülésen az Egyesült Államokat jelölte meg pártja első három ellenfele egyikeként”.

• „A Horvát Fegyveres Erők 14 darab Mi-8 HP típusú helikopter szállítását tervezik Ukrajnába idén márciusban, melyből 7 már jelenleg is bevetésre kész. Az ukrán pilóták a helikoptereket a magyar légtéren keresztül tervezik szállítani”.

Az első pont az összefoglaló szerint nem újdonság, hiszen „a sajtó korábban már tudósított arról, hogy 2022. június 29-én, a madridi csúcstalálkozón döntöttek a NATO keleti szárnyának megerősítéséről”.

A NIK főigazgatója egyértelműen cáfolta, hogy az Egyesült Államok lehallgatta volna a magyar kormányt. Ez a feltételezés az Orbán Viktornak tulajdonított, az Egyesült Államokat ellenségként megjelölő állítás miatt terjedt el, ám idő közben kiderült, hogy David Pressman amerikai nagykövet is a kormánypárti Magyar Nemzet cikkéből értesült az ominózus Orbán-kijelentésről.

A harmadik ponthoz köthetően a dandártábornok megjegyezte, hogy „a sajtóban megjelenő tudósítások egy része a nyilvánosságra hozott eredeti dokumentumok ismerete nélkül vehette át az információkat, így a cikkekben szereplő megállapítások jelentős része téves és torzított.” Ezt annak alapján állapította meg, hogy a sajtóban már az jelent meg, hogy Magyarország titokban segít a fegyverszállításokban Ukrajna számára. A kormány ezt azóta is tagadja, közlésük szerint „az ország légteréből Ukrajnába semmilyen, a háború eszkalációját növelő szállítmányt nem engedtünk át a háború kitörése óta”. Úgy tűnik, itt azonban fontos kitétel az, hogy Ukrajnába, vagyis 

Vagyis elviekben ellentmondás nincs, a sajtóban megjelent információk azonban egyes esetekben torzultak. Egyébként a hvg.hu szerint arra nem is volt szükség, hogy közvetlenül Ukrajnába engedje át a fegyvereket az Orbán-kormány, az Ukrajnának szánt uniós fegyverszállítások logisztikai központjaként ugyanis Varsót jelölték ki még a háború elején.

A NIK főigazgatója a Magyarországra vonatkozó megállapításokat úgy összegezte, hogy „az eddig ismertté vált dokumentumok alapján közvetlen magyar érdeksérelem nem merült fel, azonban a szivárogtatásból következő és az egész szövetségi rendszert érintő biztonsági kihívások Magyarországra is kihatnak”, amit azonban a titkosszolgálatok szerinte kezelnek. Hozzátette: „a nyilvánosságra kerülő dokumentumokban a magyar fél hivatalos álláspontját a készítők megfelelően és pontosan mutatták be, az iratok pedig hazánk szempontjából negatívan értékelhető elemet nem tartalmaztak.”