Ködösít az Orbán-kormány, a szerződés titkosságára hivatkozva nem árulja el, miért Magyarország fizeti a legmagasabb árat az orosz gázért

A kabinet mindent megtesz a helyzet javításáért – "válaszolta" az energiaügyi tárca az MSZP ama – lapunk kutatásait is idéző – kérdésére, hogy az oroszok miért adják sokkal drágábban Magyarországnak a gázt másokhoz, a világpiaci árhoz, illetve a többi államra szabott saját tarifáikhoz képest.

Orbán Viktor 2021. október 1-jén azt jelentette be a „közszolgálati” rádióban, hogy az oroszokkal kötött új, 15 éves gázbeszerzési szerződés tarifája emelkedő nemzetközi árak közepette is valamivel alacsonyabb az előzőnél – idézi a kormányfő két évvel ezelőtti szavait az Energiaügyi Minisztériumhoz (EM) intézett írásbeli kérdésében Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkori szavai szerint a szerződés megteremtette annak lehetőségét, hogy a magyar fogyasztók gázára a világpiaci áraktól függetlenül ne nőjön. A frakcióvezető ennek cáfolatául idézi legutóbbi, a KSH adataiból levezetett becslésünket, miszerint ez év januárban az oroszok a két hónappal korábbi, irányadó, európai tőzsdei árnál tíz százalékkal többet kérhettek a gázért. (Az érték egyébként a korábbi hónapok-évek adataihoz közelít.) Az ellenzéki honatya idézi a G7 nevű gazdasági szakportál számításait is, miszerint egyrészt Magyarország sokkal többet fizet az oroszoknak a gázért, mint másoknak, másrészt az orosz gázért az egész EU-ban mi fizetjük a legtöbbet. Ez alapján joggal merül fel annak a gyanúja, hogy az Orbán-kabinet mégis csak előnytelen gázbeszerzési megállapodást kötött az oroszokkal. Így indokoltnak látja a szerződés módosítását. Miért az állami MVM fizeti a legmagasabb árat az orosz földgázért az uniós országok között, miért fizet a cég sokkal magasabb árat a keleti termékért, mint a máshonnan érkezőkért, fontolgatja-e a kormány a szerződés esetleges felmondását, illetve más irányú gáz beszerzését – veti fel Tóth Bertalan.

A hosszú távú gázszállítási szerződések üzleti titoknak minősülnek, vagyis a kérdésekben szereplő állítás nem a tények ismeretén alapul – intézi el a „választ” Koncz Zsófia, az EM parlamenti államtitkára. (Ennek kapcsán megjegyzendő: a szakértők által hozzávetőleg helytállónak ítélt becslések statisztikákon alapulnak. A kabinet ugyanakkor ezeket nem cáfolja és nem is erősíti meg. A magyar gazdaságot alapjaiban befolyásoló áradattal kapcsolatos, érdemi tájékoztatás alól azzal bújnak ki, hogy a szerződés szövege nem (valójában csak a két fél egyetértésével) hozható nyilvánosságra. Ugyanakkor számos állam közöl szerződéses titkot nem sértő, mégis érdemi tájékoztatást jelentő gázbeszerzési áradatokat.

Amikor önök kormányoztak, ígéretüket megszegve 15-ször emelték a rezsi árát – idézi a szokásos (valótlan) fideszes kommunikációs panelt az államtitkár. Így 2010-ben az átlagfogyasztásig a magyar családok fizették Európa legdrágább energiaárait. (Ez is hamis állítás.) Ezzel szemben a „nemzeti kormány” a több mint egy éve zajló háború ellenére Európa legalacsonyabb rezsiárait biztosítja a magyar családoknak – közli. (Bár a megállapítás csak az EU-tagországok körére igaz, ennek „ára” évi több ezermilliárdos költségvetési kiadás.) Ha megfogadtuk volna az önök szankciópárti javaslatait, az elmúlt időszakban legalább egymillió magyar család került volna rendkívül nehéz helyzetbe - írja az államtitkár. (Ez egy ellenőrizhetetlen állítás.) Ha megszűnnének a szankciós intézkedések, az energiaárak azonnal jelentősen mérséklődnének. (Ez a megállapítás viszont a valóság szöges ellentéte. A piaci energiaárak augusztus óta az érvényben lévő szankciók ellenére – sőt, sokak szerint nyomán – töredékükre estek. Ennek ellenére a magyar kormány, korábbi ígéretei ellenére, nem kívánja csökkenteni az átlagfogyasztás feletti, „lakossági piaci” energiatarifákat és a cégek tavaly, rendkívül magas áron megkötött idei energiabeszerzési szerződéseinek könnyítéséhez sem nyújt érdemi támogatást.

Magyarország energiabiztonsága nem ideológiai, hanem fizikai kérdés, amely nem elválasztható a térség adottságaitól - idézi további, bevett propagandafordulataikat az államtitkár. (Ezzel szemben a valóság, hogy tavaly, Magyarországot leszámítva, adottságoktól függetlenül, lényegében minden más uniós tagállam sikeresen vált le az orosz energiahordozókról.) A kormány az elmúlt évtizedben minden korábbinál többet tett a külső kitettségek mérsékléséért, az energiaválságban a megfizethetőség és fenntarthatóság mellett az ellátásbiztonság megteremtéséért - írja. (Energiapiaci szakértők szerint ugyanakkor a kabinet minden más tagállamnál erőtlenebbül igyekszik az orosz energiahordozókról leválni.) Magyarországot ma már, Szlovénia kivételével, minden szomszédjával, kétirányú, nagyteljesítményű gázvezetékek kötik össze. (Ezt a valós tényt Orbán Viktor az utóbbi idők során, több alkalommal letagadta.) A már ismertté vált azeri együttműködés is mutatja, hogy a kormány a hazai ellátás állandó biztosítása érdekében mindent megtesz a valós lehetőségek kiaknázására, folyamatosan dolgozva más források és útvonalak felkutatásán, valamint a földgázbehozatali csatornák megfelelő kialakításán – zárja sorait Koncz Zsófia.

Felpörög az iparág

Az európai országok többféle forrásból igyekeznek kiváltani az orosz földgázt – hívja fel a figyelmet tegnap közzétett tanulmányában a Roland Berger nevű német tanácsadócég. Ezek közül a legfontosabb az Észak-Amerikából és a Közel-Keletről származó cseppfolyósított földgáz (LNG), de szerepet kaphat az európai biogáz is. Jóslatuk szerint az LNG aránya a világszintű gázkitermelésből 2030-ra a 2020-as 10 százalékról 15 százalékra nőhet. Észak-Amerikában és a Közel-Keleten a kitermelés mértéke évente mintegy 6 százalékkal bővülhet. Az ágazatban 2028-ig évente körülbelül 40 milliárd dollár értékű beruházást hagyhatnak jóvá. Az orosz-ukrán háború és az orosz termékekre emiatt kivetett uniós korlátozások megemelték a kontinens árait és átrendezték a földgáz- illetve LNG-kereskedelmet is - írják. (Ennek kapcsán megjegyzendő: bár a tanácsadócég „az orosz gázimport európai tilalmából” indul ki, az orosz gázimportra nincs európai tilalom. Valójában Putyin szüntette be az ukránok mellett kiálló legtöbb uniós tagállam gázellátását.) A cég szerint 2028-ig a földgázkitermelési beruházások az évi százmilliárd dollárt közelíthetik. A növekedést négy terület uralja: Észak-Amerika, a Közel-Kelet, Afrika és az ázsiai csendes-óceáni térség. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a hagyományos energiahordozókat – így a földgázt - egyre gyakrabban váltják ki a megújuló források, a hosszú távú piaci kilátásokat már bizonytalannak ítélik. Ráadásul a környezetvédelmi szempontok az új gázpiaci beruházások során is egyre fajsúlyosabbakká válnak. Az új helyzetben a Roland Berger a befektetőknek számos tényező újragondolását tanácsolja.