Hiába fogadták el az igazságügyi reformot, az Orbán-kormány több szakmai mulasztása miatt ez még nem elég a kohéziós pénzek teljes feloldásához

Magyarország a jelenlegi hétéves költségvetésben 22 milliárd euró felzárkóztatási (kohéziós) támogatásra jogosult az Európai Uniótól.

De ehhez jelenleg egyáltalán nem fér hozzá, mert a brüsszeli intézmények a korrupcióval és a jogállamiság érvényesülésével kapcsolatos problémák miatt felfüggesztették a pénzügyi kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket. A források felszabadítását több feltétel teljesítéséhez kötik, ezek közül az egyik legfontosabb az igazságügyi reform végrehajtása. Enélkül egyetlen eurócent sem érkezhet Magyarországra ebből a pénzes borítékból. Ha az Európai Bizottság – várhatóan hónapokig tartó értékelés után – megfelelőnek ítéli az Országgyűlés által most elfogadott jogszabályokat és a bíróságok függetlenségét garantáló többi intézkedést, akkor elérhetővé válhat a kohéziós alapokból származó források egy része.

Azért csak egy része és nem a teljes összeg, mert a 22 milliárdból 6,3 milliárdot eleve zároltak a rendszerszintű korrupciót tápláló jogállamisági normasértések miatt, egy külön eljárásban pedig további 2,5 milliárdot azért, mert Magyarország szembemegy az EU Alapjogi Chartájában foglalt előírásokkal, amikor nem tartja tiszteletben az akadémiai szabadságot, valamint a migránsok és a melegek jogait.

Így a 22 milliárd euróból nagyjából 13 milliárd szabadulna fel, ha Brüsszel nem kötné további, technikai jellegű feltételekhez a pénz folyósítását. Ezek elsősorban szakpolitikai elvárások, amelyek a kohéziós politika célkitűzéseihez kapcsolódnak, és amelyeket a támogatások felhasználásáról szóló tárgyalásokon a magyar kormány is elfogadott. Ilyen például, hogy rendelkezni kell korszerűsített hulladékgazdálkodási vagy megfelelő szintű közlekedési tervekkel ahhoz, hogy az Unió támogatást adhasson a hulladékgazdálkodásra vagy a közlekedésre.

Minden tagállamnak 16 efféle „tematikai” feltételt kell teljesítenie, hogy hozzáférjen kohéziós forrásainak teljes összegéhez. Egy friss bizottsági statisztika szerint Magyarország még 11 megkötés végrehajtásával adós. Ezzel a teljesítménnyel Romániával osztozunk a két utolsó előtti helyen, míg az utolsó helyet Portugália foglalja el, 12 hiányossággal. Uniós átlagban a feltételek egyharmada vár végrehajtásra, ami 84 milliárd euróval rövidíti meg a tagállamokat.

Nehéz megbecsülni, hogy a magyar elmaradás pontosan mennyi pénzt blokkol, de egy bizottsági illetékes nemrégiben azt mondta az Európai Parlament regionális politikával foglalkozó bizottságának ülésén, hogy „a finanszírozás jelentős része még az igazságügyi reform végrehajtása után is zárolva maradhat.”

Magyarország a kohéziós alapokból származó pénz felhasználásáról tavaly decemberben kötött partnerségi megállapodást az Európai Bizottsággal. A részletes pénzköltési terveket 11 operatív program tartalmazza, ezek közül hetet érintenek a tematikus szakpolitikai kikötések. Brüsszel többek között hiányolja a kormány világos stratégiáját a nemzeti és regionális szélessávú hálózat kiépítéséről, az épületek energiahatékonyságának biztosításáról, a romák integrációjának az elősegítéséről, az egészségügyről és a hosszú távú gondozásról, az oktatásról és a szakképzésről. Amíg nem születnek meg a célokhoz kapcsolódó alapos elemzések és koncepciók, addig az EU nem teljesíti a hozzájuk rendelt kifizetéseket. Példa lehet a pedagógusok béremelése, amelyet csak akkor finanszíroznának az uniós büdzséből, ha Magyarország a brüsszeli előírásoknak megfelelően módosítja oktatási, képzési stratégiáját.

Mint a parlamenti szakbizottságban elhangzott, nem elég egyszer kipipálni a feladatokat, mert az Európai Bizottság folyamatosan ellenőrzi a közösségi források folyósításához kapcsolt tematikus és egyéb feltételek teljesítését, és ha hiányosságot tapasztal, azonnal felfüggeszti a támogatást.