„Kulcskérdés, hogy megengedik-e majd az új vezérkari főnöknek, hogy visszavegye a személyi döntések feletti jogait a politikai vezetéstől”

A politika által vezényelt „fiatalítás” egyelőre nem tette dinamikussá a magyar hadsereget, sőt, a kialakuló „mérgező légkör” megöli a kreativitást, az önállóságot – mondták szakmai forrásaink Böröndi Gábor altábornagy bemutatkozása után.

– Kulcskérdés, hogy megengedik-e majd a magyar hadsereg újonnan kinevezett vezérkari főnökének, Böröndi Gábor altábornagynak, hogy visszavegye a személyi döntések feletti jogait a politikai vezetéstől – foglalta össze egy szakmai forrásunk az új vezérkari főnök előtt álló legfontosabb kihívást. Amennyiben a politika nem engedi, hogy saját maga döntsön a beosztottjai felett, úgy várhatóan Böröndi Gábor sem fogja kitölteni a mandátumát, úgy, ahogy ez korábban Korom Ferenc vezérezredessel, majd az eredetileg 2026-ig kinevezett, ám a napokban azonnali hatállyal menesztett Ruszin-Szendi Romulusz altábornaggyal történt.

A katonák között csak „Romi” néven becézett vagy szidott (a vezérkari főnök megítélését jócskán kikezdte, hogy arcát adta a „fiatalítás” címén levezényelt elbocsátáshullámnak) vezérkari főnök felmentése annál is drámaibb, mivel az pár nappal az ötvenedik születésnapja előtt történt, illetve azóta sincs hír arról, hogy milyen poszton folytathatja a karrierjét.

– mondta forrásunk. Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter a napokban az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt csak annyit közölt, hogy „harcászati szintről hadműveleti szintre kell emelni a Magyar Honvédség képességeit és ehhez a megfelelő ember Böröndi Gábor altábornagy”. Ám arról csak találgatni lehet, hogy ez pontosan mit jelent. Egy katonai forrásunk szerint is tény, hogy Ruszin-Szendi Romulusz inkább harcászati szinten gondolkozó, csapaterő-építésben jeleskedő vezető volt, és elképzelhető, hogy a haderőreform keretében megrendelt nehézfegyverzet nagy mennyiségű beérkezése már a haderő hadműveleti szintű „összerakását” igényli.

Ugyanakkor a hadsereg környékén számos más pletyka is felröppent Ruszin-Szendi Romulusz távozásáról, így az is,

Vagyis miközben meghatározó, legendás tisztek és tábornokok távoztak a magyar haderő felső operatív vezetéséből, addig a „bemeneti oldalon” nem sikerült annyi új katonát toborozni, „előre mozgatni”, amennyit a magyar haderőben rendre „a régió meghatározó katonai erejét” vizionáló Fidesz-politika elvárt volna tőle.

Volt olyan forrásunk, aki szerint nem kell túlkombinálni az egészet, Szalay-Bobrovniczky Kristóf lényegében nem tett mást,

Ami viszont biztosnak tűnik, hogy szakmai forrásaink szerint a politika által levezényelt „fiatalítás” egyelőre nem tette dinamikussá a haderőt, hanem épp az ellenkezője történik;

Az új honvédelmi törvényben megerősített miniszteri hatáskör lehetővé teszi bármilyen 45 év feletti katonának a felmentését, sőt az új szolgálati törvényben gyakorlatilag állandóvá tennék a „fiatalítást”, azaz évente az állomány egy részét lecserélnék fiatalabbakra.

– sorolta a kérdéseket egy forrásunk a magyar seregben „fiatalításnak” becézett elbocsátási hullámmal kapcsolatban. Jellemző módon – tette hozzá – több legendás tábornoknak és kulcstisztnek is távoznia kellett a honvédségből.

– A parancsnoki-szakmai tekintélyt teljesen lenullázza a politika. Tessék csak elképzelni:

Ilyen a cégvilágban van, ám nem a hadseregeknél – érzékeltette egy forrásunk.

Érdemes lenne megnézni a külföldi gyakorlatot, hogy például az Egyesült Államokban, amikor Joe Biden átvette a hatalmat, zökkenő nélkül folytatta a Donald Trump által kinevezett vezérkari főnökkel. Pontosan ezért kulcskérdés, hogy Böröndinek mennyivel lesz nagyobb mozgástere, mint amit az elődjének a Fidesz adott – tette hozzá.