Pécsi buszper: nincs itt semmi látnivaló, felmentő ítélet született

Felmentette a Kaposvári Törvényszék a 2015-ös pécsi buszvásárlás csaknem 700 milliós visszaéléssel bíróság elé állított vádlottjait. Az ítélet nem jogerős.

Nem bizonyított, hogy a Tüke a buszokat indokolatlanul drágán vette volna meg, így nincs jele jogosulatlan haszonszerzésnek – indokolta pénteki ítéletében a Kaposvári Törvényszék, miért nem találta bűnösnek a holland kereskedő cég gazdájaát és a másik közvetítőt az úgynevezett pécsi buszperben. Az egyik közvetítő az előkészítő tárgyaláson elismerte a bűnösségét, s őt a Kaposvári Törvényszék felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, a Tüke ártatlanságát hangsúlyozó vezetője viszont nem érte meg a per végét, így ellene megszűnt az eljárás.

Az ítélet ellen az ügyészség fellebbezett, így a verdikt nem jogerős. Az ügy a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik, ahol az ügyészség azt kéri majd, hogy mondják ki bűnösnek a két vádlottat, és rójanak ki rájuk letöltendő börtönt.

A nagy társadalmi visszhangot kiváltó ügy 2015 tavaszára nyúlik vissza: a Pécs tömegközlekedéséért felelős önkormányzati cég, a Tüke Zrt. akkor vásárolt 115 használt Volvo buszt egy holland cégtől. Utóbb kiderült, hogy a flottát pár hónappal korábban csaknem 700 millió forinttal olcsóbban kínálták. Emiatt az ügyészség gazdasági csalással vádolta meg a Tüke akkori vezetőjét, valamint a holland cég tulajdonosát, illetve azt a két közvetítőt, aki részt vett az üzletben.

A buszper történetében elmélyülő pécsieket aligha nyugtatja meg a pénteki ítélet. Igaz ők már a nyomozással sem voltak elégedettek, mivel sokan úgy gondolták, hogy az ügyészség nem a bűncselekmény kiagyalóit és haszonélvezőit, hanem azok sameszeit ültette a vádlottak padjára. Nézzük, miből táplálkozik ez a vélekedés!

2014. őszén a Tüke Busz Zrt. elhatározta, hogy elöregedett járműparkját megújítja. Új buszokra nem telt, ezért használt flottát kerestek. A Volvo arról tájékoztatta a Tükét, hogy hollandiai cégüknél 2,8 milliárd forintért eladó 123 nyolcéves, szakszervizelt busz. 2015. januárban a Tüke a buszvásárlásra közbeszerzési pályázatot írt ki, s a tenderre a holland Bus and Coach jelentkezett. Az amszterdami cég azt a flottát kínálta, amire a Volvo hívta fel a Tüke figyelmét, de immár 3,5 milliárdra nőtt az ár. S mivel már csak 115 buszból állt a flotta (nyolcat közben eladtak), a tényleges áremelkedés nagyjából egymilliárd forint volt. A drágulás oka az eladásba közvetítőként belépő a Bus and Coach mintegy 25 százalékos kereskedelmi árrése volt.

A Tüke igent mondott az ajánlatra, pedig a korábbi ár ismeretében érvényteleníthették volna a pályázatot. Nem tették. Sőt, mintha készültek is volna az áremelésre, hisz pár héttel korábban 3,5 milliárd forint hitelt igényeltek és kaptak az egyik banktól a vásárlásra. Ez a lépés élvezte a fideszes városvezetés támogatását.

A magyar sajtó írt a buszok megdrágulásának történetéről, de a városvezetés és a nyomozó hatóságok legyintettek. Csakhogy Hollandiában nyomozás indult, mivel a Bus and Coach vezetője, Siebe P. elutalt 550 ezer eurót egy thaiföldi off-shore számlára, s a manővert a hollandok pénzmosásgyanúsnak találták. A kerekesdő cég gazdája azt vallotta, hogy a Németországban élő, magyar-amerikai állampolgárságú P. Endrének utalta a pénzt, mivel a férfi ügynökként részt vett a Tüke Zrt.-vel kötött buszüzletben. Később kiderült, hogy a buszértékesítés okán Siebe P. 1,6 millió euró közvetítői díjat küldött Cs. András, magyar-holland állampolgárnak Szerbiába. Ez akkor vált ismertté, amikor a korábban Hollandia magyarországi tiszteletbeli konzuljaként szolgáló Cs. András Szerbiából csaknem egymillió eurót Hollandiába vitt, hogy ott elhelyezze egy bankszámlán. A holland törvények szerint ennyi készpénz mozgatása szintén pénzmosásnak minősül, ezért Cs. Andrást is meggyanúsították.

Az előbbiek hatására a magyar hatóságok is vizsgálatot indítottak. Többéves nyomozás végén az ügyészség gazdasági csalással vádolta meg a Tüke vezérigazgatóját, P. Istvánt, valamint a buszeladás már említett, két közvetítőjét, mondván, ők semmit se tettek a kapott pénzért, hisz ebben az üzletben eleve biztos volt a vevő, így nem volt szükség ügynöki tevékenységre. A vád szerint a három vádlott korrupciós összejátszása miatt lett drága Pécsnek a buszvásárlás.

A buszper 2020 októberében startolt a Kaposvári Törvényszéken. A harmadrendű vádlott az előkészítő ülésen elismerte bűnösségét, de többet nem mondott. Őt a bíróság két év felfüggesztett szabadságvesztésre és a jutalékával megegyező pénzbüntetésre ítélte. P. István viszont ártatlannak vallotta magát, s azzal védekezett, hogy nem ő, hanem a várost vezető kormánypárti politikusok és azok szakmai tanácsadói hozták a döntést a buszvásárlásról és az ahhoz szükséges hitelfelvételről. Cs. András se ismerte el a vádbeli bűnt, azt hangsúlyozta, hogy megdolgozott az 1,6 millió eurós (akkori áron félmilliárd forintos) közvetítői díjért.

2019 októberében megváltozott a pécsi közgyűlés összetétele. Az önkormányzati választáson az integrált ellenzék 19 jelöltet juttatott be a testületbe, míg a kormánypártok 7-et. A Fidesz súlyos vereségének egyik oka a buszvásárlás magas árának helyi visszhangja volt. Az ellenzéki irányítású önkormányzat – sértettként – beszállt a perbe, s a várost képviselő jogászok azt kérték a bíróságtól, hogy hallgassák meg tanúként azokat a fideszes politikusokat, akiknek befolyásuk lehetett a buszbeszerzésre. Ugyanezt kérte P. István ügyvédje, Bodnár Imre is. Bodnár különösen sokat várt a Fidesz parlamenti képviselőjének és legmeghatározóbb dél-dunántúli politikusának, Bánki Eriknek a meghallgatásától. Bánki beidézése azért is indokoltnak látszott, mert a buszbizniszből munka nélkül pénzhez jutó P. Endre korábban Bánki egyik cégének ügyvezetője volt, és a politikuson kívül őt a Tükénél és Baranyában senki sem ismerte.

A 2021. november 29-ei tárgyaláson P. István mellé odaült az eljárásban addig szerepet nem vállaló, jónevű, fővárosi ügyvéd, Gyalog Balázs. Ez azért volt meglepő, mert úgy tűnt, P. István részben vagy teljesen tisztázni tudja magát a vád alól, felesleges erősíteni a védelmét. A pernap után a Tüke volt vezetője – kérdésünkre válaszolva – azt mondta, hogy egy általa meg nem nevezhető ember „tanácsára” fogadta fel Gyalogot, és a pesti ügyvéd munkadíját is az ajánló fizeti. Gyalog Balázs első perbéli lépése az volt, hogy visszavonta Bánki beidézésének indítványát. Akkor Bodnár Imre bejelentette, hogy immár nem ügyvédje az első rendű vádlottnak, és elköszönt. Megkérdeztük P. Istvánt és Gyalogot, miért nem idéztetik be Bánkit, ám nem válaszoltak.

A kívülállók Gyalog Balázst a Fidesz emberének gondolták, aki „felsőbb parancsra” szegődött P. István mellé, hogy a fővádlott „kezét lefogva” megóvja Bánkit és a többi fideszes politikust a kínos kérdésektől. A feltételezést erősítette, hogy Gyalog az ügyvédek fociválogatottjának a csapatkapitánya volt, s az együttes tagjai jó kapcsolatokat ápoltak fideszes körökkel, ráadásul Gyalog Balázsnak néhány hónappal korábban Varga Judit, igazságügyminiszter rangos állami kitüntetést adott át.

2022. február 13-án az otthonában elhunyt P. István. A 62 éves, büntetlen előéletű mérnököt nyomasztotta a per, úgy érezte, őt teszik meg bűnbaknak (amúgy arra nem volt bizonyíték, hogy ő is kapott volna jutalékot az ügyletből, ezzel nem is vádolták). Ismerősei elmondták, hogy P. Istvánnak a nyomozás kezdete óta nem volt biztos jövedelme. A mérnök azt tervezte, hogy létrehoz egy kisüzemet, s ehhez állami támogatást ígértek neki, ha felhagy a politikusokra mutogató stratégiájával. Aztán kiderült, hogy a támogatásokra nincs esélye. A lelkileg összeomlott ember halálát májbetegség okozta.

Korábban a rendőrség nem vizsgálta esetleges felelősségüket, így ez a bíróságon se kerülhetett szóba. Páva Zsolt, aki 2009. és 2019. között Pécs polgármestere volt, azt vallotta, hogy bár buszvásárlás idején járt Hollandiában, nem foglalkozott a buszvétellel. Csizi Péter, aki Pécs parlamenti képviselője volt a buszbeszerzés idején, azt állította, hogy nem folyt bele a járműszerzésbe, csak az üzlet kommunikációjába, ő volt a „buszvásárlás arca”. S noha ő is járt akkortájt Hollandiában, nem látta a flottát, magánúton volt. Bánki Erik se tudott semmit a buszüzletről. Bár a vétel idején Csizi Péterrel egy repülőn utazott Amszterdamba, de ez - elmondása szerint - véletlen volt, ő egy koncertre repült ki. Hogy Bánki volt üzlettársa egyetlen percnyi munka nélkül több mint félmillió eurót kapott a buszok közvetítéséért, arról nem esett szó a tárgyaláson. (Bánkit többször is szerettük volna megkérdezni a buszvársárlásról, de mindig elzárkózott.)

2022-ben Siebe P.-t is a buszper vádlottjává tették. A Bus and Coach vezetője írásban küldte el vallomását, amiből megtudtuk, hogy a járműbizniszben évtizedeket lehúzó holland haszna a pécsi ügyleten mindössze 200 ezer euro volt, miközben Cs. András nyolc és félszer akkora gázsit „szakított”. Ennek az aránytalanságnak az okára nem kaptunk életszerű magyarázatot a per során.

A Tüke dolgozói és sok pécsi a fentiek okán arra gondolnak, hogy a Bus and Coach magyarországi „felkérésre” lépett bele drágítólag a buszüzletbe. Aztán az eladás extraprofitját Siebe P. utalta Cs. Andrásnak és P. Endrének, ám ők csak „postások” voltak az ügyben, a pénz másnak „járt”. E hipotézis szerint a Volvo-buszok vételében a Pécsett és Baranyában befolyással bíró kormánypárti politikusoknak lehetett döntő szava, hisz az életszerűtlennek tűnik, hogy egy ilyen, közbeszerzéssel lebonyolított üzlet többszáz milliós jutalékát két „nyeretlen kívülálló” vágja zsebre. Ám a nyomozóhatóságok nem találtak olyan bizonyítékokat, amelyek ezt az elterjedt feltételezést bizonyították volna.

A bíróság pedig – elsőfokon – nem látta bizonyítottnak, hogy extraprofitot hozott volna a pécsi buszvásárlás az ügy szereplőinek, hívjuk bár őket közvetítőnek, samesznek vagy bárminek.