“Részmunkaidősöket toborzunk (magyar állampolgárokat)”, akik „Soros, nem akarunk menekülttáborokat feliratú transzparenseket hoznak magukkal egy fotózási akcióhoz, közvetlenül a magyar parlament épületével szemben” - ilyen, angol nyelven megfogalmazott álláshirdetést tette közzé a Twitteren egy nemrég azonosított kínai dezinformációs művelethez kötődő felhasználói fiók, a “New Europe Observation” még tavaly.
A bejegyzésre - ahogyan egy három nappal korábbi, hasonló szövegezésű posztra – akkoriban senki sem reagált a platformon. A mellékelt e-mail címre sem érkezhetett túl sok jelentkezés, hiszen a demonstráció ismereteink szerint végül nem valósult meg. Megkerestük pénteken az ügyben a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy külföldi beavatkozásnak tekintik-e, hogy egy idegen ország orgánuma magyar állampolgárokat akart tüntetőként felbérelni és tiltakozni fognak-e emiatt Kínánál. Lapzártánkig nem érkezett válasz a kérdéseinkre.
A New Europe Observation-t és az ahhoz kapcsolódó, a háttérből koordinált kampányban résztvevő közösségi média fiókokat a Meta moderátorai leplezték le. A Facebookot és az Instagramot tulajdonló cég ellenséges fenyegetésekről szóló, idei első negyedéves jelentésében azonosította a kínai dezinformációs műveletet. A feltárt hálózatban résztvevő fiókok több nyelven - angolul, kínaiul, oroszul és ujgurul - írtak bejegyzéseket aktuális eseményekről. Gyakran szó szerint megismételték hiteles orgánumok híreit, máskor viszont a pekingi rezsim szájízének megfelelő üzeneteket tálaltak.
A Twitteren még mindig fellelhető posztok alapján Európával, köztünk hazánkkal kapcsolatban jellemzően szélsőjobboldali, rendszerellenes és uszító hangnemű bejegyzéseket publikáltak. „Az Európába irányuló tömeges bevándorlás ijesztő mértéket ölt. Csak a nacionalizmus jelent megoldást” - írták például, amikor a Britain First parlamenten kívüli brit szélsőjobboldali párt hergelő videóját osztották meg. Előfordult ugyanakkor, hogy a menekülteket és menedékkérőket érő bántalmazásokat tették szóvá.
Az azonosított kínai dezinformációs művelet ugyan több platformot is használt, de a jelek szerint nem volt túl kifinomult vagy sikeres. A Meta beszámolója szerint nagyjából 15 500 felhasználó követett egy vagy több oldalt a kampányban résztvevő Facebook-oldalak közül, az Instagramon pedig mindössze 200 embert tudtak elérni.
