Az izraeli kormány elfogadta az ultraortodox vallásos pártok követelésére a kóser áram kialakításának tervét – jelentette a helyi média hétfőn. A 120 millió sékelből (több mint tizenegy milliárd forintból) létrejövő áramtároló beruházás biztosítani fogja, hogy olyan kóser áramot fogyasszanak az erre igényt tartó ultraortodox városokban, lakónegyedekben, melyet nem szombaton, hanem a hét más napjain termeltek a zsidó dolgozók, és ezzel nem sértik meg a szombati munkavégzés tilalmát.
Az izraeli kormány vasárnapi ülésén elfogadta az első, elektromosságot tároló kísérleti rendszer felépítését az ultraortodox Bné Brak városban, melynek költségeit bírálói szerint a teljes lakosság állja, azok is, akik nem igényelnek a vallási előírások szigorú betartása érdekében kóser áramot. A zsidó vallás szabályait betartó izraeliek általában nem működtetnek szombaton elektromos készülékeket, mert azok ki- és bekapcsolása munkavégzésnek számít, és ezért tilos. Ugyanakkor passzívan ők is fogyasztanak szombaton áramot, általában kapcsolók helyett automatikus időzítők előre beállításával.
Az Izraelben élő ultraortodox, vagyis haredi politikusok és rabbik már régóta szorgalmazták energiatároló létesítmények létrehozását, és eddig több ultraortodox városrészben is generátorokat működtettek szombaton, de ez a módszer nem biztonságos, és lényegesen többe kerül, mint az elektromos művek megtermelte áram.
Avigdor Liberman, az ellenzékben lévő jobboldali Izrael a Hazánk párt elnöke tiltakozott a haredi politikusok szerinte vallási kényszert jelentő követelése ellen, s arra figyelmeztetett, hogy a kóser villamos energia országos kiterjesztése legalább 90 milliárd sékelbe (több mint 8300 milliárd forintba) kerülne, amit a teljes lakosság fizetne meg. Jiszrael Katz nemzeti infrastruktúra-, energia- és vízügyi miniszter viszont azt állítja, hogy „a kísérlet költségeit nem a fogyasztók fogják állni”.
Kóser ószövetségi szómutató