Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH);Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség;

2023-05-10 06:00:00

Mammon szolgálatában

Ne gyalázzátok meg szent Nevemet! /Mózes III. 22:32/

Ez a zsidó morál esszenciája, ezen elv mentén élt több ezer éven át a zsidóság, ezt tökéletesítették bölcsek nemzedékei. Rabbinikus rendeletek biztosítják, hogy a Név ne szennyeztessék be.

Több mint ironikus, hogy épp azon a héten, melyen az e parancsot tartalmazó tórai szakaszt olvasták fel a zsinagógákban, megtörtént az elmúlt hetven esztendő legnagyobb blaszfémiája: az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség annektálta, elfoglalta, megpuccsolta a nagy múltú, hagyományú, tekintélyű (és hisszük, jövőjű) Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget.

Ne foglalkozzunk most azzal, mi vezetett idáig, messzire vezetne, és túl sok a szál. A puccs létrejöttéhez ugyanis hosszú évek hibás politikája kellett, mind a MAOIH, mind az egykor a MAOIH-et soraiban tudó Mazsihisz részéről; valamint kellett a mindent olthatatlanul bekebelezni vágyó hosszú távú gondolkodás stratégiája az EMIH részéről egyfelől, és az illegitim “választás” során megválasztott tisztségviselőket bejegyző, eképpen az Alaptörvényben is rögzített egyházi önrendelkezést súlyosan megsértő magyar kormány részéről másfelől.

Ám lássuk, hogyan változott meg egy önmagát chászidnak aposztrofáló (a chászid szó annyit tesz: jámbor) nemzetközi szervezet magyarországi fedőszerve, az EMIH véleménye a vitás kérdések eldöntése ügyében. Az EMIH tudniillik a Chabad nemzetközi zsidó mozgalom által alapított magyarországi egyház, mely létrejöttekor önmagát tradicionális zsidó áramlatként, status quo anteként határozta meg, hiszen ez kellett ahhoz, hogy történeti és ezzel financiális kontextusba helyezkedhessen. Az a grémium, mely tehát “cselt szőtt, és veszélyes logikát”, hogy elimináljon egy másik, autonóm orthodox zsidó hitközséget, a MAOIH-et, minden, csak nem jámbor. Azért érdemes körüljárnunk épp e témakört, mert így fedhetjük fel az EMIH igazi arcát és hipokrita “ragaszkodását” a zsidó értékrendhez.

2021-ben az EMIH és a MAOIH közösen indított pert Jeruzsálemben a Mazsihisz ellen, az örökjáradék újraosztásának tárgyában. A Mazsihisz úgy döntött, nem jelenik meg a jeruzsálemi rabbinikus bíróság előtt. Erről Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija a 168 óra tudósítása szerint így nyilatkozott: “a zsidó vallásjog szerint, aki visszautasítja a Tóra törvénye szerinti ítélkezést, az magát a mózesi tradíciót vonja kétségbe”.

Köves már akkor is, ott is csúsztatott, ugyanis a Mazsihisz nem a Tóra törvénye szerinti ítélkezést utasította vissza, hanem a jeruzsálemi Bét Din, rabbinikus bíróság joghatóságát kérdőjelezte meg. Ekkor Köves még a zsidó jog non plus ultrájaként, megfellebezhetetlen tekintélyként emlegette a Bét Dint, s az objektivitás kedvéért tegyük hozzá: ezt helyesen tette. Könnyű dolga volt, mert belekapaszkodott a Mazsihisz által odanyújtott szalmaszálba, és így a vallási törvényeknek maximálisan alárendelt közösség mélyen vallásos vezetőjének szerepében tetszeleghetett.

Ám született egy másik Bét Din-ítélet is. 2023. február 20-án, azaz a zsidó időszámítás szerint 5783. Ádár hónap első újholdján egy szintén jeruzsálemi Bét Din hirdetett ítéletet, melyhez a MAOIH egykori rabbijai fordultak a tervezett puccsot megakadályozandó. Ebben kimondta, hogy tilos új közgyűlést tartani, megvédte a legitim vezetést, valamint érvénytelenített minden, a MAOIH alapszabályával ellentétes döntést addig, míg a peres felek meg nem jelennek a jeruzsálemi Bét Din, vagy más, kölcsönösen elfogadható Bét Din előtt.

Egy zsidó hitközség valóban vallásos, de főleg konzisztens vezetője egy ilyen ítélet olvastán természetesen azonnal engedelmeskedik. Ám esetünkben nem ez történt. Köves mintha meg sem hallotta volna az ítéletet. Nemes egyszerűséggel reakció nélkül hagyta, és a karhatalom, ezáltal a magyar állam segítségével annektálta a Dob utcát.

E tettével viszont ő maga mondott önmagáról és az EMIH-ről ítéletet: “a zsidó vallásjog szerint, aki visszautasítja a Tóra törvénye szerinti ítélkezést, az magát a mózesi tradíciót vonja kétségbe”. De idézzük e helyütt Deutsch Róbertnek, a MAOIH legitim elnökének két évvel ezelőtt, a már említett örökjáradék-per kapcsán a Magyar Nemzetben tett prófétai nyilatkozatát: “Ha a Mazsihisz nem fogadja el, hogy a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bírósága döntsön három zsidó szervezet vitájában, azzal azt deklarálja, hogy nem tekinti magát egyházi szervezetnek”.

Köves és az EMIH jól láthatóan nem fogadta el a jeruzsálemi Bét Din döntési joghatóságát, így tehát a kövesi logika mentén haladva bízvást kimondható, hogy ezzel kétségbe vonta a mózesi tradíciót, és deklarálta, hogy az EMIH nem zsidó egyház.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a Dob utca okkupációját az EMIH izraeli politikusok gratuláló leveleinek tömkelegével igyekszik legitimizálni. Izrael Állam önálló, szekuláris állam, politikusai nem vallási méltóságok. Ebből adódóan minimum kérdéses, hogy milyen relevanciája van miniszterek és pártemberek gratulációjának, mit bizonyít ez azon kívül, hogy remek politikai lobbitevékenységet végzett Köves a saját sógora érdekében. Ne feledjük ugyanis, hogy a gratuláló levelek Smuel Oirechman rabbihoz érkeztek, aki az új “vezetés” tagja főtitkári minőségben, és nem mellékesen Köves Slomó sógora civil minőségben, míg az új “elnököt” e levelekben meg sem említették.

Oirechman Facebook-oldaláról e sorok írásakor már eltűntek a gratuláló levelek, de a Neokohn oldalán még fellelhető néhány. A Neokohn egyébként elkövetett buzgalmában egy kis hibát. Cikkükben az írták: “Elismerését és jókívánságait fejezte ki Keszler Gábornak, a MAOIH új elnökének és Oirechman Smuel rabbinak, a közösség új főtitkárának Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is”, de a kormányfő levelében, melyet feltettek az oldalra, csupán Köves és Oirechman neve szerepel. Izrael Állam politikusainak gratuláló levéltömegével az EMIH-nek nem lehet más célja, mint hogy nemzetközileg elismertnek mutassa a MAOIH bekebelezését. Egy szekuláris állam azonban nem teheti meg, hogy egy - a hálácha betűjével és szellemiségével élesen ellenkezően viselkedő - hitközséget támogasson egy nagy múltú hitközség okkupációjában és megszüntetésében.

Fenti sorok olvastán - úgy véljük - napvilágra került az EMIH igazi arca: bekebelezni mindent, a vallás törvényeit saját érdekeik szerint betartani vagy negligálni, és mindent és mindenkit gátlástalanul felhasználni, hogy ne maradjon más, csak az EMIH.

—

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.