A Római-partra tervezett védmű ugyan korábban már megkapta a környezetvédelmi engedélyt, de azt az előző Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat még a part menti védvonalra kérte és kapta meg. A Karácsony Gergely vezette kabinet azonban új megvalósíthatósági tanulmányt rendelt, amely a part menti változat mellett a Nánási-Királyok útján vezetett, a folyótól távolabbi nyomvonalat ugyanolyan részletességgel vizsgálta.
Műszaki szempontból mindkét hely megfelelő, a gát mindkét helyen felépíthető. A parti gát esetén viszont 700 fát, míg a Nánási-Királyok útján csak 160 fát kell kivágni, így megmaradhat a Római-part természetközeli jellege. Márpedig a kérdőíves felmérés szerint a budapestiek ezt tartják a legfontosabbnak. A Nánási-Királyok úti védmű megépítése azonban az előzetes becslések szerint a part mentinél 25 százalékkal többe – 22,3 milliárd helyett 28,3 milliárd forintba – kerülne az út alatt futó rengeteg közmű kiváltása miatt. A fenntartási és a védekezési költség viszont lényegesen kevesebb lenne a tanulmány szerint, bár a hullámtérnek nem ad védelmet. A főpolgármesteri kabinet végül a Nánási-Királyok nyomvonal mellett tette le a voksát az érintett III. kerülettel egyetértésben.
A Pest megyei Kormányhivatalnál még márciusban indított, de csak május elején közzétett környezetvédelmi engedélyezési eljárása során ennek ellenére mindkét nyomvonalat megvizsgálják. Karácsonyék védműve, Tarlós gátjával ellentétben nem kiemelt jelentőségű nemzetgazdasági beruházás ezért az ügyintézés hosszabb, de hamarosan így is döntés születhet az ügyben. A kivitelezés legkorábban jövőre kezdődhet el, feltéve, hogy lesz rá pénz. A fővárosi önkormányzatnak nincsenek szabad forrásai, de az uniótól kérhető klímaadaptációs beruházásokra támogatás.
Az eljárást megindító dokumentum szerint a védmű állandó vízzáró, átlagosan 80 centiméter magas vasbeton alapzatból és az abba árvíz idején illesztendő mobil alumínium elemekből állna. A Nánási-Királyok vonal kialakítása 11-, míg a part menti 45 ingatlant érintene, ezekből a telkekből kisebb-nagyobb darabot kisajátítanának.
A védmű mentén szerviz utat kell kialakítani. A védvonalat a mellékutcáknál, bejáróknál árvízkapukkal szakítanák meg. A mentett oldalon szivárgórendszert és átemelőket kell kialakítani. A Nánási-Királyok útján a védmű az út Duna felőli oldalára, részben a jelenlegi földgát helyére kerülne. A védvonal hossza 3,3 kilométer. A nyomvonalon lévő fákat, közműveket eltávolítják. A védmű megépítéséhez jelentősen át kell alakítani az érintett közműhálózatot, különös tekintettel az ártéri ingatlanok bekötő vezetékeire. A parti részen a sétány folyó felőli részén épülne meg úgy, hogy a meglévő sétány szintjét megemelnék 80 centiméterrel, a tetején vezetne a gyalogút. Erre kerülne a 60-80 centiméter magas támfal. A sétány belső, nyugati oldalán álló ingatlanok telekhatárait módosítani kellene.
A part mentén felépülő védmű és egy új törvény a jelenleg altatott fejlesztési programoknak is lökést adhatna. A Fővárosi Közgyűlés 1998-ban – tehát még Demszky Gábor főpolgármestersége idején – nyilvánította beépítésre szánt üdülőövezetté a 3 kilométer hosszú Duna-parti sávot. Az üdülőnek álcázott lakóparkok burjánzását – erősen megkésve – 2012-re elégelte meg az érintett III. kerület, és változtatási tilalmat rendelt el, amit azóta újra és újra meghosszabbítanak. (Az itt lévő épületeken csak karbantartás végezhető.) A Lázár János vezette építési minisztérium által készített új építészeti törvény koncepciója azonban 5 évben maximálná a tilalom idejét, ami régen lejárt. A törvény elfogadásával tehát megnyílna az út az ingatlanfejlesztők előtt.
