Miután a jobbközép Nemzeti Koalíció nyerte meg az április elején megrendezett finn parlamenti választást, a párt vezetője, Petteri Orpo kapott kormányalakítási megbízást. A modern szociáldemokrácia arcának tartott Sanna Marin így távozni kényszerül a kabinet éléről, ám fiatal kora és tehetsége miatt még biztosan hallunk róla akár az európai politikában.
A voksolás óta eltelt több mint egy hónap alatt azonban kiderült: nem lesz könnyű életre hívni az új kabinetet, hiszen az egyébként a Fidesz Európai Néppártból való kizárása egyik szószólójának tartott Orpo csak a jobboldali populista Finn Demokraták (FD) voksaira van utalva, márpedig a két párt elképzelései között ég és föld a különbség. A napokban az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója egy kollázst jelentetett meg a Facebookon, amely Petteri Orpót kisgyerekként ábrázolta, lehetséges koalíciós partnere, a Finnek Pártja (PS) élén álló Riikka Purra ölében. A nő mosolyogva karolja át Orpo kezét, mellette a felirat: "A szélsőjobboldal bábja". A kollázst később visszavonták, mondván: nem méltó Finnországhoz. De jól jelzi a leendő miniszterelnök legnagyobb dilemmáját: meddig mehet el a Nemzeti Koalíció a populistáknak adott kompromisszumokban? Valószínűtlen, hogy – a kollázsnak megfelelően – Orpo csak a populisták bábja lesz, olyan politikus hírében áll, aki még a politikai előmenetel érdekében sem hajlandó lemondani a legfontosabb elveiről.
A két párt múlt hét óta folytat tárgyalásokat az új koalícióról, kiegészülve a kereszténydemokratákkal és a Svéd Néppárttal, utóbbi két politikai erő a voksok mintegy négy-négy százalékát szerezte meg. Három témakör különösen fontos szerepet játszik a megbeszélések során: a gazdasági, az uniós politika, valamint a migráció. Ebből két kérdésben különösen távoliak az álláspontok. A populisták erősen euroszkeptikusak, a többi párt viszont nem. Szintén nehezen áthidalhatónak tűnnek a migrációt érintő elképzelések. A Finnek Pártja komoly korlátozásokat akar a bevándorláspolitikát, elsődlegesen a bevándorlók munkavállalását illetően. Kivételt csak a magasan képzettek számára biztosítanának. A párt nem csak a menekültek befogadását, hanem a családegyesítést is meg akarja nehezíteni, emlékeztet a Neue Zürcher Zeitung. Ugyanakkor az is tény, hogy Riikka Purra a választási kampányban határozottan kiállt az Ukrajnából érkezett menekültek befogadása mellett. A centrista, illetve mérsékelten jobboldali pártok ezzel szemben úgy vélik, Finnország demográfiai egyensúlyát csak a bevándorlók integrációjával lehet biztosítani. Az országban 2022-ben az utolsó 150 évet figyelembe véve a legalacsonyabb szintre süllyedt a születések száma, miközben a halálozásoké a második világháború óta a legmagasabb volt.
A finn gazdasági kutatóintézet, az ETLA tanulmánya szerint az országnak évente 44 ezer fős bevándorlásra van szüksége ahhoz, hogy hosszú távon stabilizálni tudja a munkaképes korú felnőttek számát. Ennek megfelelően a bevándorlásnak majdnem meg kellene háromszorozódnia. Ez a gazdasági növekedésre is kedvező hatással lenne, állapítják meg szakértők.
Nils Erik Forsgard, a Magma független agytröszt vezetője szerint a bevándorlásra vonatkozó jelenlegi szabályok túl bürokratikusak és rugalmatlanok. Orpo e tekintetben javulást szeretne elérni: "Pártja erős támogatást élvez az üzleti szférában, és küldetésének tekinti, hogy megfeleljen a munkaerőpiac igényeinek".
A finn lakosság is tisztában van a problémával. A legutóbbi felmérések szerint a finnek 55 százaléka teljesen vagy részben egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a demográfiai hatások enyhítése érdekében a bevándorlást meg kell könnyíteni – ez magasabb, mint bármikor az utóbbi 25 évben, a felmérések kezdete óta. Még a Finnek Pártja szavazóinak is legalább 60 százalék támogatja a szakképzett bevándorlás megkönnyítését. Ugyanakkor a válaszadók közel 40 százaléka szerint a bevándorlás hátrányai jelenleg meghaladják az előnyöket. Körülbelül ugyanennyien úgy vélik, jelenleg főként alacsonyan képzettek választják célpontnak Finnországot. A válaszadók kétharmada vélekedett úgy, hogy a migrációval kapcsolatos problémákról nem beszélnek nyíltan.
A téma nem újkeletű, már a választások előtt is sok érv látott napvilágot pro és kontra. Riikka Purra a Twitteren azonban "blöffnek" nevezte a munkaerő-migrációról szóló vitát. „Finnország ahelyett, hogy a hasznos bevándorlásból profitálna, a gazdaságilag káros bevándorlástól szenved” – hangoztatta. Több vállalkozó, köztük a Nokia vezérigazgatója, Pekka Lundmark is válaszolt neki a közösségi platformon, rámutatva: igen magas a cégnél szakképzett külföldi munkaerő száma.
A Finnek Pártja elszigetelődött a koalíciós tárgyalásokon a migrációval kapcsolatos álláspontja miatt. Mégis, az országban sokan osztják a párt elutasító bevándorlásellenes álláspontját: attól tartanak, hogy ha tágra nyitnák a határokat a bevándorlók előtt, akkor Helsinki Stockholm sorsára jut, megnő a bűnözés.
Miközben tehát Svédország és Dánia a bevándorlás visszaszorításáért lép fel, Finnország ezzel ellentétes stratégiát kíván követni. Ám Stockholm és Koppenhága sincs könnyű helyzetben, hiszen mindkét államnak szüksége lenne a szakképzett külföldi munkaerőre. Maria Malmer Stenergard svéd migrációs miniszter ezért azt sürgeti, hogy mihamarabb döntés szülessen a bevándorlók munkavállalási engedélyeiről, főként szoftverfejlesztőket, mérnököket és más külföldi munkavállalókat akar az országba csábítani. A svéd migrációs hivatal pénteken bejelentette, új rendszert dolgoz ki a magas és alacsony képzettségű munkavállalók megkülönböztetésére. A jobbközép koalíciós kormány azt is tervezi, hogy a munkavállalási engedélyhez szükséges jövedelemhatárt az átlagbér 80 százalékára emeli.
