Úgy tűnik, kezd beérni Szalay-Bobrovniczky Kristóf tisztogatása a Magyar Honvédségnél, legalábbis erre utal, hogy Böröndi Gábor új vezérkari főnöknek olyan hibátlanul sikerült felmondania a kormányzati kommunikációs paneleket az állami médiában, hogy Sebastian Kęciek magyarországi lengyel nagykövet dobott is tőle egy hátast.
Böröndi Gábor az alábbi történelemhamisító fejtegetésbe merült az M1-nek:
„Gondoljunk bele a második világháborúba, 1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult, és mi lett a vége? Nem fogták meg – ha fogalmazhatok így – időben békefolyamattal azt az eszkalációt, és elvezetett a második világháborúhoz.”
Emiatt Sebastian Kęciek nyílt levelet írt Böröndi Gábornak, amely így kezdődik: „Nagy megdöbbenéssel fogadtam az ez év május 9-én, az M1 állami televíziónak adott interjújában tett Lengyelországgal kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben a náci Németország 1939-es Lengyelország elleni agresszióját lokális háborúnak nevezte, amely nem eszkalálódott volna II. világháborúvá, ha megfelelő időben megállítják a békefolyamattal.”
Majd így folytatta:„Ezek a szavak, amelyek hazámat egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik, és nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről.”
Vissza akarja hozni a magyar katonai oktatásba a nukleáris elrettentést a Magyar Honvédség új vezérkari főnökeA lengyel diplomata ezt követően tartott egy kis rögtönzött történelmi összefoglalót. Mint írta, a második világháború kirobbanásához nem az agresszorral folytatott béketárgyalások hiánya vezetett, hanem épp az appeasement politika és a Harmadik Birodalom újabb követeléseinek való engedmények. Jelezte továbbá, hogy Adolf Hitler és Joszif Sztálin a Molotov-Ribbentrop-paktum keretében tervszerűen felosztották Lengyelországot, ennek következménye lett a náci Németország szeptember elsején, majd a Szovjetunió szeptember 17-én megindított inváziója. Ezzel megkezdődött a lengyelek közel hat évig tartó, hatmillió lengyel állampolgár életét követelő exodusa - hívta fel a figyelmet Kęciek.
Mint fogalmazott, nem engedhetjük meg az áldozat és az elkövető sértő felcserélését, Lengyelország vitathatatlan áldozata volt a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió, és következésképpen a szövetségeseik által kitervelt bűnös akcióinak. Ezért tartós béke Európában jelenleg is csak úgy teremthető, ha az áldozat, és nem az agresszor oldalára állunk - szögezte le a nagykövet, végezetül pedig Gróf Teleki Pált idézte, akinek élén 1939-ben Magyarország, - miközben hivatalosan Németországgal állt szövetségben -, megtagadta Berlin kérését, hogy segítséget nyújtson a Lengyelország elleni támadásban. „Hamarabb felrobbantom a vasútvonalainkat, mintsem hogy részt vegyek Lengyelország inváziójában” - fogalmazott az akkori magyar kormányfő. A magyar politikus ezen reakcióját soha nem felejtjük el - szögezte le Sebastian Kęciek
