Ausztrál kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy már az is veszélyes, ha valaki kevesebb mint 5 óra alvás után ül volán mögé, de az még inkább, ha 4 óránál kevesebbet pihen az éjszaka során. Az alváshiányos vezetők kiszűrése azért fontos, mert négy óránál kevesebb alvás után vezetni, ugyanolyan veszélyes, mint ittasan. Annak ellenére, hogy a fáradtságra igen egyszerű a megoldás, vagyis hogy többet kell aludni, a fáradtságot korlátozottan lehet kontrollálni, mert nincsenek olyan eszközeink, amelyekkel ellenőrizni tudnánk a fáradtság szintjét, mint ahogyan történik az alkohol esetében.
Szigorítaná az EU a jogosítványok hosszabbításának feltételeit
Egy kidolgozás alatt lévő Európai Uniós tervezet alapján, aki elmúlt 70 éves, annak nem lenne elég megújítani a jogosítványát, bizonyos teszteket meg kellene ismételnie. Vagyis mindenkinek igazolnia kellene, hogy továbbra is alkalmas járművezetésre, nem lenne elég az orvosi alkalmassági igazolás. Egyelőre nem tisztázott, pontosan milyen teszteket kellene teljesíteniük az idős sofőröknek, de vélhetőleg minden ország saját maga hozhatna majd döntést ezzel kapcsolatban, tehát Magyarországon is egyedi, a magyarokhoz alkalmazkodó tesztek lennének.
Az EU azt szeretné elérni, hogy 2050-re egy halálos baleset se történjen a közutakon. 2022-ben 20 600-an vesztették életüket az európai utakon.
Magyarország egyébként a szigorúbb szabályozást alkalmazó tagállamok közé tartozik, nálunk ugyanis 50 éves kor alatt 10 évig, 50 és 60 éves kor között 5 évig, 60 és 70 éves kor között 3 évig érvényesek a jogosítványok, a 70 év felettieknek pedig 2 évente kötelező az orvosi alkalmassági vizsgálat. Magyarországon kívül többek között Dániában, Spanyolországban és Olaszországban is orvosi alkalmassági vizsgához kötik a jogosítványok érvényességi idejének meghosszabbítását bizonyos életkor felett.
Az ausztrál közlekedésbiztonsági hivatal által finanszírozott kutatásának eredménye a közeljövőben lehetőséget adhat arra, hogy a fáradt vezetés is büntethető legyen – írja a Guardian. Clare Anderson, a melbourne-i Monash Egyetem professzora és kutatócsapata öt olyan biomarkert azonosított a vérben, amelynek jelenléte több, mint 99 százalékos biztonsággal mutatja ki, ha valaki 24 órán át vagy annál tovább ébren volt. Az eredményeket pedig az sem befolyásolja, ha az illető balesetet szenved. A következő lépcsőfokot az jelentené a kutatásokban, hogy a vérvizsgálattal számszerűsíteni lehessen azt órára pontosan, mennyit aludt a vizsgált egyén.
Anderson azt állítja két éven belül megszülethet a törvényszéki célokra is alkalmas vérteszt, amely kórházba szállított sérültek esetén alkalmazható. A berendezéseknek az utakon való alkalmazásához még ki kell fejleszteni a hordozható biomarker tesztet, amivel teherautóvezetők, bányagépkezelők, pilóták vizsgálhatók, de öt éven belül ez is sikerülhet. A törvényi alkalmazáshoz még a minimálisan szükséges alvásidő értékeket is meg kell határozni, mint az alkohol esetében a véralkoholszint értéket. Jogi oldalon is fel kell készülni azonban a fáradt sofőrök kiszűrésére, ugyanúgy határértékek meghatározásával, ahogyan az ittas vezetésnél is a véralkoholszintet veszik figyelembe. Magyarán: ennek szankcionálásához is meg kell határozni egy minimum alvásmennyiséget, azaz hány óra alvás után tekinthető kipihentnek egy járművezető.
Számos alvásszakértő egyetért abban, hogy jogszabályokra van szükség az álmos vezetésből eredő halálesetek számának csökkentéséhez. Az Egyesült Királyságban a járművezetők csaknem fele ismerte be, hogy öt óránál kevesebb alvás után vezet, míg a szakértők becslései szerint a fáradtsággal összefüggő balesetek valószínűleg az összes brit gépjármű-ütközés 20 százalékát teszik ki, és a halálos és súlyos balesetek egynegyedét.
