Az elmúlt években sorozatosan és látványosan befuccsolt a kormány korai költségvetési tervezése. Ennek ellenére a 2024-es büdzsé tervezetét is már május végén beterjeszti a parlament elé és azt még a nyári szünet előtt meg is szavaztatja a kormánypárti frakciókkal – derült ki csütörtöki kormányinfón. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormányülésen felvetődött a törvény őszi elfogadásának lehetősége is – a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezet miatt –, ám ezt elvetették, mondván, hogy fontos üzenet a befektetőknek, ha már nyáron megszületik a jövő évi költségvetés. A cégeknek minden bizonnyal fontosabb lenne, ha hitelesek lennének kormány a költségvetési tervei, ám már az idei számokkal is komoly baj van.
A kormány ez évre 1,5 százalékos növekedéssel, 15 százalékos inflációval és 3,9 százalékos GDP-arányos deficittel számol. A prognózis első két száma már megbukott, de a harmadikkal is komoly bajok vannak, hisz az első négy hónapban már az egész évre tervezett hiány 80 százaléka összejött. Gulyás a tegnapi sajtótájékoztatón nem merte kijelenti, hogy tartható lenne az idei hiány. Ilyen bizonytalan költségvetési alapokra tervezi a kormány a jövő évi büdzsét, amelyben 2,9 százalékra szeretnék mérsékelni a deficitet.
Gulyás szavaiból az is kiderült, hogy a jelentős részben az inflációért is felelős különadókat a költségvetési problémák miatt csak részlegesen vezetik ki jövőre. A kormány korábban a különadók teljes kivezetését ígérte az Európai Bizottságnak – ez lett volna az egyik feltétele az uniós pénzek megérkeztének, amelyek továbbra sincsenek sehol. A kormány 2024-re 4 százalékos gazdasági növekedést és hat százalékos inflációt vár, ez utóbbi számottevően meghaladja az elemzők által várt 4-5 százalékot. Gulyás kérdésre elmondta, hogy a kormány azért tervezi 6 százalékra a jövő évi inflációt, mert ez áll az MNB prognózisában, ám ez nem igaz, a jegybank 2024-re 3-5 drágulást jósol.
Az első négyhavi adatok alapján nem garantálható, hogy elérhető az idei 3,9 százalékos hiánycél
– erősítette meg Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a bank sajtótájékoztatóján.
A magas kamatkörnyezet miatt csak az államadósság finanszírozására mintegy 3000 milliárd forint megy el jövőre, ami a GDP 4 százaléka, A magas kamatkiadások, az állam által a cégeknek és háztartásoknak nyújtott kamattámogatások nemcsak a jegybank infláció elleni fellépését rontják, hanem az évi több száz milliárdos extra kiadással középtávon ássa alá a költségvetés egyensúlyát – tette hozzá az elemző.
A CIB ezzel együtt bizakodó, hisz a korábbi 0,3 százalékról fél százalékpontra emelte a magyar gazdaság idénre várható növekedését, jövőre pedig 3,7 százalékos gazdasági növekedést vár – mind a két előrejelzés belesimul az elemzői átlagba, ellenben lényegesen eltér a kormányzati várakozásoknál. A magyar gazdaság recesszióban van: az KSH a jövő héten publikálja az első negyedéves GDP-adatot, ami az előző negyedévhez mérten mínusz egy százalék lesz a várakozásik szerint, sőt éves alapon is nulla alá esik. A második negyedévben még zsugorodik a gazdaság, és csak a második félévtől jöhet a kilábalás. A magyar gazdaság motorjai teljes mértékben kihunytak: csökkennek a beruházások, a fogyasztás, az hogy idén nulla százalék felett marad az éves növekedés, egyedül az exportra termelő szektoroknak lesz köszönhető – mondta Trippon Mariann.
Valami baj van, két hónap után már 1525 milliárdos rekordhiánnyal küzd a magyar költségvetésAz infláció tetőzött, de még mindig magas, hisz áprilisban is 24 százalék volt a drágulás. Továbbra erőteljes az inflációs nyomás és magasak az áremelési várakozások, amely a jövő évi - az elemzők által 4,4 százalékra várt - inflációcsökkenést veszélyezteti. A magyar gazdaság kockázati megítélése javul, ez, és a csökkenő infláció teret enged a kórivóan magas 18 százalékos jegybanki kamat csökkentésnek: szeptemberre 13, az év végére 11 százalékos 2024 végére pedig 6 százalékos jegybanki kamatot vár a CIB.
A forintárfolyam egyik fontos támasza magas jegybanki kamat, ezért az elemzők arra számítanak, hogy az euró árfolyama lényegesen már nem csökkenhet, sőt az év végére a mostani 370 körüli forintárfolyammal szemben 385 forintos árat jósolnak.
