egészségügy;Budapest;Magyarország;építkezés;szuperkórház;

Az első ígéretek szerint már betegeket kellene fogadnia a szuperkórháznak, de a a Lázár-féle minisztérium miatt csak újabb csúszás jöhet

Tovább késik a szuperkórház, ami annyiban talán nem is baj: a tervezett intézmény megközelítését segítő közlekedési projektet már rég törölték.

Az első ígéretek alapján már betegeket kellene fogadnia a XI. kerület szélére tervezett 1,2 millió ember ellátásáért felelős hipermodern szuperkórháznak, de az építkezés még el sem kezdődött. Sőt, egyelőre senki nem tudja, hogy mikor fog. A kormány 260 milliárd forint uniós forrást kérne a projektre, és a Brüsszelnek készített korábbi tervezet szerint az építkezés 2022 első negyedévétől 2026 első negyedévéig tartott volna. Csakhogy a nyitódátumon már egy évvel túl vagyunk és még se elfogadott terv, se kivitelező, nemhogy építkeznének. Ráadásul most újabb bonyodalmak adódtak.

„A kivitelezési terveket az előkészítő-építtető Dél-Budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő (DBC) Zrt. 2021 októberében rendelte meg. 2023 márciusában ezek alapján a kiviteli tervek benyújtásra kerültek az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz jóváhagyásra. A tervek első körös ellenőrzése megtörtént, de szükség lesz további pontosításokra, illetve javításokra” – válaszolta a Népszava kérdésére a Dél-budai Centrumkórház megvalósítási és tervellenőrzési feladatainak ellátásáért beruházóként felelős Építési és Közlekedési Minisztérium.

A kivitelező kiválasztását célzó közbeszerzési eljárás pedig csak a kiviteli tervek Építési és Közlekedési Minisztérium általi jóváhagyását követően indítható el, feltéve, hogy megszületik az ehhez szükséges egyedi döntés – tette hozzá a tárca. A sorozatos csúszás azonban az egész projektet idézőjelbe teheti.

A 2023-ról menetközben 2026-ra módosított átadási határidő tarthatatlansága ugyanis erősen kétségessé teszi, hogy a projektet az uniós forrásból finanszírozzák.

A beruházás nagyobb részét a koronavírus-járvány káros hatásainak csökkentését célzó helyreállítási alapjából kívánta előteremteni az Orbán-kormány. A korábban 330 milliárdra becsült megvalósítási költségből 260 milliárd származott volna a helyreállítási alapból. Ebből azonban csak olyan projekteket lehet elméletileg finanszírozni, amelyek 2026-ig lezárulnak. Márpedig annak csekély az esélye, hogy a szuperkórházat 2026-ra tető alá hozzák. Bár az Orbán-kormánynak egyelőre Brüsszellel sem sikerült megállapodniuk a pénz kifizetéséről.

A 330 milliárd egyébként korántsem a teljes költség lenne. Az oda vezető utak építése, illetve a közösségi közlekedés fejlesztése eleve külön forrásból valósult volna meg. A kormány 2016 őszén döntött arról, hogy zöldmezős beruházásként, az M1/M7-es autópályák bevezető szakaszánál található Dobogó nevű területen építi fel a különleges centrumkórházat. A döntés sokakat meglepett, hiszen a terület szinte megközelíthetetlen. A közlekedési kapcsolatok fejlesztés előkészítését az Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központra (BFK) bízták, amely ki is írta a tervezői tendert, amelyet 2021 nyarán a Főmterv nyert el.

A tervezők feladata lett volna a mai Dobogó út vonalában 2 x 2 sávos út, illetve kerékpáros és gyalogos forgalmi kapcsolatok kialakítása, az autópályák bevezetőjénél külön szintű csomópont tervezése, a Balatoni úton és a sztrádabevezetőn busz- és mentősáv létrehozása. Csakhogy egy év múlva Lázár János vezette tárca felszámolta a BFK-t. Majd „SOS” lezáratná a közlekedésfejlesztési projektet, holott a 673 milliót már korábban megítélt rá a kormány és minisztérium elemzői is úgy ítélték meg, hogy a leállítás „veszélyeztetné a teljes Dél-budai Centrumkórház beruházását, tekintettel arra, hogy a közúthálózat fejlesztése nélkül a kórház megközelíthetősége ellehetetlenülne”. Lázárt azonban nem tudták meghatni. Így a kórház – ha lesz rá pénz – úgy épül meg, hogy nem visz oda se út, se közösségi járat.

Bár a szuperkórház megvalósítása egyre inkább a ködös homályba vész, a projektbe továbbra is ömlik a pénz. 

A beruházásra helyből elköltött a kormány csaknem 14 milliárdot. Az autópálya melletti, mocsaras, közmű nélküli telket 4,4 milliárdért vette meg az állam a békemeneteken buzgón masírozó, Orbán Viktorral szotyizgató Tamás László vállalkozótól. Az épület tervezése nettó 8,3 milliárdba kerül, a kapcsolódó úthálózat tervezési szerződése 465 millió forint. A DBC-t 720 milliós vagyonnal hozták létre 2018-ban. A 22-40 fős céget három fős igazgatóság irányítja, míg ellenőrzését egy szintén három fős felügyelőbizottság végzi. A cég bérköltsége 2020-ban még kevesebb mint 80 milliót tett ki egy évben, tavaly már 170 milliót. Az igazgatók 1,4-1,7 milliót keresnek havonta, az igazgatóság elnöke havi 670 ezer, míg a tagok – köztük Kocsis Máté, Fidesz-frakcióvezető felesége – 550 ezret kapnak a nem létező kórház igazgatásáért, míg a felügyelő bizottsági tagok havi 350-450 ezerért merülnek el a feladatokban. A cég könyvelését havi nettó 570 ezer forintért végzik, míg a Fidesz bizalmi ügyvédi irodájának számító Sárhegyi és Társa havi 3 millióért adott jogi tanácsokat, miközben létezik egy másik évi 20 milliós ügyvédi keretszerződés is.