Olyan, mint a Covid-19 idején közölt statisztika: vannak benne számok, a valós helyzetről, a gondokról mégsem ad képet.
Azt az összefoglalót értékelte így Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke, amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyik elnökhelyettese küldött Kanász-Nagy Máté, LMP-s országgyűlési képviselőnek. A politikus írásbeli kérdésben fordult Rétvári Bencéhez, a Belügyminisztérium államtitkárához. Azt szerette volna tőle megtudni, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátási területen, azaz a teljes szociális szférában hányan dolgoznak, hány alkalmazottnak van felsőfokú- és mennyinek középfokú végzettsége, illetve hány fő rendelkezik szociális szakirányú végzettséggel. Az államtitkár azonban válasz helyett a KSH-hoz irányította az ellenzéki országgyűlési képviselőt.
Kanász-Nagy Máté lapunknak azt mondta: szerette volna megtudni, az utóbbi években hogyan alakult a szociális szférában dolgozók helyzete. Azért éppen rájuk kíváncsi, mert míg az egészségügyi dolgozók kaptak béremelést, az oktatási szektor alkalmazottaiért szót emelnek, és legalább egy ígéretet kaptak a bérfejlesztésre, a szociális szféra alkalmazottai teljesen magukra maradtak. Mint mondta, a most megkapott táblázatból annyi látszik, hogy körülbelül 100 ezer ember dolgozik ezen a területen, és az elmúlt években nagy változás nem történt. Ha ezeknek a munkavállalóknak a családtagjait és az általuk gondozott embereket is ide vesszük, akkor a problémájuk több százezer embert érint. Kiolvasható – mondta –, hogy a területen kevés a diplomás, de, hogy pontosan mennyi, az igazán ki sem derül, hiszen van olyan sor, ahol a középfokú végzettségűekkel együtt szerepelnek. Pedig a professzionális ellátás, szolgáltatás fontos eleme lenne a magasan képzett munkavállaló. Úgy fogalmazott: még ha hiányos is, de legalább van néhány adat a kezében arról, hogy sürgős változásra van szükség. Újra benyújtja az Országgyűlés elé azt a korábbi javaslatát, amely a bérfejlesztésről és egy 500 ezer forintos jutalomról szól. Meleg Sándor viszont az mondta, több kollégájával
próbálta értelmezni a táblázatot, de nem nagyon sikerült. Vannak sorok oszlopok és számok, de nincsenek viszonyítási pontok
– fogalmazott. Nem tudni például, hogy az a 100 ezer ember, aki a táblázat szerint az ágazatban dolgozik, 120 ezer, vagy 90 ezer álláshelyen dolgozik. A számok alapján olyan, mintha minden rendben lenne – mondta, pedig a családsegítőknél legalább 15 százalékos a hiány, és vannak olyan bentlakásos intézmények, ahol 30-40 százalékos a létszámhiány. Ez sehol nem szerepel. Ahogy a gyermekvédelmi intézmények sem. Pedig az elmúlt hónapok botrányaiból kiderült, mekkora a baj ezen a területen, komoly munkaerőgondok vannak, nemcsak mennyiségileg hanem minőségileg is.
De az adatokkal más problémák is vannak. A csecsemő-és kisgyereknevelők mellé besorolták az óvónőket, akik a köznevelésben dolgoznak, nem a szociális szféra alkalmazottai. A szociális segítők pedig, akik az egyéb felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő foglalkozások között szerepelnek, szintén hibásan vannak feltüntetve, hiszen nekik nincs előírva képzési paraméter. Nem tudni azt sem, kiket takar az egyéb ügyintézők kategória, ahogy a szakképzettséget nem igénylő fizikai foglalkozás besorolás sem világos. Ők lehetnek a takarítók és a konyhások? – tette fel a kérdést. Csakhogy ők nem a szociális szféra dogozói. Ahogy olyan kategória sincs, hogy egyéb személygondozási foglalkozású, mert még a gépkocsivezető is a szociális segítő munkakörben dolgozik. Az egész táblázat hibás, félrevezető, és még köszönőviszonyban sincs a szakmában használt fogalomrendszerrel – jelentette ki Meleg Sándor.
Inflációs prés alatt az otthoni szakápolók
Az elmúlt években, 2017 és 2023 között az otthoni szakápolói szolgálat közel 17,5 százaléka megszűnt, és ez a folyamat a mai napig nem állt meg. Erről beszélt lapunknak a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület elnöke. Friesz Anna elmondta: a csúcs a 2022-es év volt, a benzin hatósági árának kivezetése és a KATA-s adózás módosítása teljesen kivéreztette a rendszert.
Végstádiumban az otthoni szakellátás – kivéreztették a rendszert, nem lesz rehabilitáció, se hospice, ha nem változik a finanszírozásMiközben ezek a szakemberek tehermentesítik a kórházi fekvőbeteg ellátást, és a háziorvosok munkáját, bérük nem éri el a más egészségügyi szakellátásban dolgozókét. Ennek oka, hogy rendre kimaradnak a béremeléséből, a szolgáltatás finanszírozása ugyanis vizitdíj alapú. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató a vizitek, vagyis a látogatások után kap pénzt, januártól bruttó 4700 forintot. 2017 óta most először növelte a kormány 17 százalékkal az összeget, ami egyébként még így sem veszi figyelembe a különböző költségek növekedését, az amortizációt, az inflációt. Ebből a pénzből kell tehát kigazdálkodni a fizetést, a benzint, sőt sokszor még az eszközöket is. Már folynak a tárgyalások a kormánnyal a további emelésről, de ha ezt nem kapja meg az ágazat, még ebben az évben fokozatosan megszűnhet az otthoni szakápolói szolgáltatás. Pedig ezek a dolgozók speciálisan képzett szakemberek, munkájuk nélkülözhetetlen. Olyan súlyos betegek ápolását, rehabilitációját, életvégi gondozását végzik el, akik nem tudják elhagyni az otthonukat. Szakfeladatokat látnak el, például infúziós terápiát alkalmaznak, fájdalmat csillapítanak, kezelik a műtéti és krónikus sebeket, vagy sztóma ellátást végeznek, katétereznek, friss protézisek, utáni rehabilitációt, gyógytornát folytatnak, hogy minél hamarabb képesek legyenek az önállóbb életre. Mindezt úgy – magyarázta az elnök, hogy naponta akár nyolc beteghez utaznak, vidéken pedig több kistelepülésre kell eljutniuk. Könnyű kiszámolni, hogy nem napi nyolc, hanem inkább tíz órát dolgoznak, hétvégén, és ünnepnapokon is. Az utazáshoz saját autót használnak, aminek a szervizelésére egy forintot sem kapnak.M. J.
Kanyargós pályautak: óvodából bölcsődébe
A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Scheer Ferencné szerint ők jobb helyzetben vannak. Náluk azért bővül a dolgozói létszám, mert egyre több intézmény nyílik uniós forrásból, folyamatosan lehet pályázni férőhelybővítésre. Míg néhány évvel ezelőtt 30 ezer férőhely volt, most 50 ezernél is több van az országban. Megjelentek az új ellátási formák, az egy-két csoportos mini- vagy a munkahelyi bölcsődék és a családi bölcsődék.
Elmondta azt is, ez a pozitív folyamat azt követően indult el, hogy Novák Katalin, még családügyi államtitkárként bejelentette a bölcsődei hálózat fejlesztését. A bérezés is ezt követően alakult át, a pótlékos rendszerrel, még felsőfokú végzettség nélkül is meg lehet keresni a bruttó 400 ezer forintot. Ez pedig több, mint amit az óvodai- vagy iskolai pedagógusok kapnak. Úgy fogalmazott: ma már tömegével jönnek át az óvónők, és az óvodai dajkák hozzájuk, mert, ha egy 20 éve óvónőként dolgozó, főiskolát végzett pedagógus elvégez egy OKJ-s tanfolyamot, 80-100 ezer forinttal kereshet többet a bölcsődében, mint addig az óvodában. A kereseti egyenlőtlenségek a bölcsődében, a szintén a bölcsődés korúakkal foglalkozó nem ágazat specifikus munkakörökben dolgozó szakemberekre is igaz ez, hiszen az ugyanolyan felsőfokú végzettséggel, és ugyanannyi munkában eltöltött idő után egy bölcsődei gyógypedagógus, vagy dietetikus 60-80 ezer forinttal kap kevesebbet a főiskolát végzett kisgyermeknevelőnél, pusztán azért mert neki szociális összevont ágazati pótlék jár és nem bölcsődei pótlék. Ugyanez a helyzet a középfokú iskolai végzettséggel rendelkező, nem ágazat specifikus munkaköröknél is például élelmezésvezető, szakács, ügyintéző. Egy 21-24 év munkaviszonnyal rendelkező érettségivel rendelkező élelmezésvezető, szakács, ügyintéző szociális összevont ágazati pótléka 43 ezer forint, míg ebben a fizetési kategóriában a bölcsődei pótlék 126168 forint. A szervezet azért kezdeményezte a minisztériumnál az egységes ágazati bértábla bevezetését, hogy megszűnjenek a bölcsődén belül ezek az igazságtalan bérkülönbségek – fogalmazott.
