Két váratlan esemény is történt – mondta lapunknak Ritter Imre országgyűlési képviselő –, ami veszélybe sodorta a jövő évi nemzetiségi választásokat. Az egyik: az eredetileg 2021-ben tervezett népszámlálást a pandémia miatt 2022 őszére halasztották. A másik: az önkormányzati választásokat 2024 őszéről előrehozták az EP-választás napjára.
Az addig világos, hogy az önkormányzati választások időpontja befolyásolja a nemzetiségi választásokat, hiszen a kettőt ugyanazon a napon rendezik. De mi köze mindehhez a népszámlálásnak? Nagyon is sok. A nemzetiségi választásokat ugyanis a legutóbbi népszámlálás adatai alapján tűzik ki – magyarázta Ritter Imre, aki német nemzetiségi jelöltként került be a parlamentbe.
Közölte: a mostani szabályozás szerint azokon a településeken (fővárosi kerületekben), ahol a népszámláláskor legalább 25 fő az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát, és ahol eddig is működött nemzetiségi önkormányzat, automatikusan meg kell rendezni a választást. Ahol viszont eddig nem volt nemzetiségi önkormányzat, de a legutóbbi népszámlálás alapján 25 fő mégis nemzetiségiként határozta meg magát, meg kell vizsgálnia a „nemzetiség adott településen való honosságát” és az „önszerveződés fokát”. Az eljárás a szóban forgó nemzetiség országos önkormányzata, valamint a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával zajlana. Ezekben az esetekben a vizsgálat eredményétől függ, hogy megtartható-e a nemzetiségi választás.
Elhúzódó procedúráról van szó, a tavaly őszi népszámlálás adatai viszont (amelyek alapján egyáltalán vizsgálódni lehetne) várhatóan csak idén októberben lesznek véglegesek és nyilvánosak. Ha a jelenlegi jogszabályi rendelkezésekhez tartanák magukat, akkor kifutnának az időből, nem lenne mód megrendezni a nemzetiségi választásokat. Ezért kell törvényt módosítani – jelentette ki Ritter Imre.
Hónapok óta folynak az egyeztetések a kormány és a nemzetiségek képviselőivel – tájékoztatta lapunkat. Az így kidolgozott javaslat szerint azokon a településeken, ahol az adott nemzetiséghez tartozók száma eléri a 25-öt, mindenképpen kiírják majd a választásokat. Azokon a településeken szintén, ahol a 25-öt nem, de a 20-at eléri a nemzetiségiek létszáma, és korábban már létrejött nemzetiségi önkormányzat. A népszámlálási adatoktól függetlenül lesznek nemzetiségi választások azokon a helyeken is, ahol nemzetiségi köznevelési vagy szakképzési intézmény működik.
Ritter Imre nem látja akadályát annak, hogy a törvénymódosító javaslatot július első hetében elfogadja a parlament.
Az egyeztetések során voltak vitás kérdések. Speciális helyzetet teremtett az Ukrajnában folyó háború. Hazai ukrán nemzetiségi vezetők attól tartanak, hogy az Ukrajnából érkező menekültek – akik magyar állampolgársággal és állandó magyar lakcímmel rendelkeznek – viszonylag nagy számban bejelentkezhetnek a nemzetiségi névjegyzékbe, szavazataikkal pedig „nem a klasszikus értelemben vett magyarországi őshonos nemzetiség tagjaiként” jelentősen befolyásolhatják az erőviszonyokat az ukránok országos önkormányzatában. Ritter Imre szerint azonban ez egyelőre csak feltételezés, nem látni, van-e olyan probléma, amit orvosolni kellene: ilyen körülmények között hiba lenne belenyúlni a törvénybe.
A javaslat ugyanakkor tartalmaz még módosításokat. Akadtak nemzetiségek, amelyek országos önkormányzatában feltűnően sok tanácsnok kapott díjazást (a romáknál több mint húsz). Annak érdekében – mondta Ritter Imre –, hogy ne anyagi vagy egyéb előnyök miatt válasszanak tanácsnokokat, a törvény korlátozná a számukat. A 47 fős országos önkormányzati testületekben például legfeljebb öt tanácsnok működhetne.
A nemzetiségi önkormányzati képviselők tiszteletdíja eddig is maximálva volt, de a rendelkezések a természetbeni juttatásokra (telefonhasználattól a sorsjegyen át a vásárlási utalványig) nem vonatkoztak. Elkerülendő az esetleges visszaéléseket most ezt is szabályozni fogják.
Ritter Imre ennél a pontnál hangsúlyozta, hogy erős túlzás lenne „etnobizniszről” beszélni. Azokon a településeken, ahol a regisztrált nemzetiségiek száma meghaladja a százat, a nemzetiségi önkormányzat állami támogatásának összege alig több évi 1 millió forintnál. Máshol csak 520 ezer forint. Ha a képviselők egyetlen fillért sem fordítanának programokra, hanem minden pénzt kiosztanának maguk között, akkor is csupán havi 10 ezer forintot kapnának fejenként.
Bolgároktól az ukránokig: kétezer önkormányzat
Magyarországon több mint kétezer nemzetiségi önkormányzat működik, ezeknek nagyjából a felét a romák hozták létre. A romák után – második legnagyobb lélekszámú nemzetiségként – a németek következnek négyszáz nemzetiségi önkormányzattal. A nemzetiségi törvény tizenhárom elismert nemzetiséget sorol fel: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán.
