Az önkormányzati választások előtt több ponton módosítaná a kormány a választójogi szabályokat. A voksolást megelőző egy évben nem lehetne időközi választást tartani, a megüresedett önkormányzati posztot az a párt tölthetné be, amelyik addig a mandátum birtokosa volt. További változás, hogy a tízezer főnél nagyobb településeken az egyéni körzetek legalább kétharmadában jelöltet kell indítania egy pártnak, ha kompenzációs listát szeretne állítani – minderről a Magyar Nemzet számolt be.
A módosító javaslat szerint a már kiírt időközi választások közül csak azokat tartják meg, ahol már elkezdődött a kampány. Így a XII. kerületben például, ahol a DK-s Vágó István halála miatt szavaznának a hegyvidékiek, nem rendezik meg a választást – írta a lap.
Az Orbán-kormány belenyúl a választási törvénybe, villámgyorsan le is nyomja a módosítást az Országgyűlés torkánNem teljesen egyértelmű, milyen politikai megfontolások állnak a háttérben, de hogy vannak, az biztos
– nyilatkozta lapunknak László Róbert, a Political Capital választási szakértője.
Bár az időközi választások megtartásának tilalma eddig jóval rövidebb időszakra vonatkozott, az egyéves határidő bevezetése sem fogja megváltoztatni a politikai arányokat. Az viszont felvet alkotmányjogi aggályokat – tette hozzá László Róbert –, ha egy párt nemcsak listás, hanem egyéni körzetben megüresedett mandátum esetében is gondoskodhat annak betöltéséről.
Az a rendelkezés, hogy a 10 ezer főnél nagyobb településeken a körzetek kétharmadában kell jelölteket indítani a kompenzációs listához, hasonló ahhoz a szabályhoz, amit az országgyűlési választás előtt léptetett életbe a Fidesz. Akkor az országos lista állításához volt szükség arra, hogy az egyéni körzetek kétharmadában jelöltet indítson az adott párt: ez a módosítás végképp eldöntötte, hogy az ellenzéki pártok közös listán szerepelnek majd.
A Fidesznek az az érdeke, hogy minél jobban szétaprózza az ellenzékét. A kormány javaslata azonban első ránézésre pont ellenkezőleg, az összefogás irányába tereli az ellenzéket,
hiszen a kisebb pártok sok helyen bizonyosan nem tudnak megfelelni a kétharmados feltételnek.
László Róbert ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi szabályozás szerint elég volt a kerületek „több mint felében” jelöltet állítani a kompenzációs listához. Ez lehetővé tette, hogy két pártnak (vagy pártszövetségnek) úgy lehessen saját kompenzációs listája, hogy mindössze egy vagy két egyéni választókerületben kell elindulniuk egymás ellen.
Ha a listaállításhoz már a választókerületek kétharmadára van szükség, erre nem lesz módjuk, pontosabban csak úgy, ha az egyéni körzetek bő harmadában egymás ellen is elindulnak. László Róbert szerint
vélhetően az ellenzéki koordináció mozgásterének szűkítése a Fidesz friss törvénymódosítójának a tényleges motivációja.