Megértem én, hogy a jobb- és baloldali - habár ennek már sok értelme nincs, inkább kormánypárti és ellenzéki - megmondóembereknek köszönhetően gyűlölet uralja az országot. A gerjesztett harag, az indulat, a sértettség mindig keresi a tárgyát. És mindig meg is találja.
Nincsenek tökéletes rendszerek, a Mentőszolgálat sem ilyen. És természetesen nincsenek tökéletes emberek sem. Gálvölgyi Jánost szereti az ország és aggódik érte. De a szeretet és az aggódás ne legyen újabb táptalaja az egyre terjedőbb gyűlöletnek. Ilyesmivel Gálvölgyi János és a családja sem értene egyet.
Különösképpen ne legyen a gyűlölet tárgya az egyik legnagyobb múltú magyar intézmény, a Mentőszolgálat, melynek jogelődje az 1887-ben alapított Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület. A Mentőszolgálat 136 éve tisztességgel, becsülettel és nagy szakmai hozzáértéssel látja el feladatát. A rendőrség, a tűzoltóság és a mentők garantálják minden magyar állampolgár komfortérzetét, vagyis a biztonságot. Lehet jobboldali, lehet baloldali kormány, a mentők tiszteséggel teszik a dolgukat.
Sajnos megmondóemberek az ellenzéki oldalon is vannak. Ők is politikai, "lájkolási" hasznot akarnak bezsebelni mindenből. Az egyáltalán nem érdekli őket, hogy a legfontosabb társadalmi tőkét, a mentők iránti közbizalmat ássák alá. Nem érdekli őket, hogy egy ember mulasztása miatt mentőorvosok, mentőtisztek, mentésirányítók ezreinek a szakmai tekintélyét teszik tönkre.
Szomorú világ vár ránk, ha elmegy a józan eszünk és hagyjuk, hogy jobb és baloldali megmondóemberek tematizálják közbeszédünket. Gálvölgyi Jánosnak még sok a dolga! Gálvölgyi János nem végez félmunkát és nem hagy félbe semmit. Meg fog gyógyulni. A Mentőszolgálat minden tagjának pedig – a saját érdekünkben is- további jó munkát kívánok. Bízom abban, hogy kiderül, ki volt a történtekért felelős, és az esetnek meglesznek a szakmai konzekvenciái.