Lehet-e ismét politikai tényező az ellenzéki pártok összefogása? Erre kereste és jó részt meg is adta a választ a Kalló Dániel, Publicus Intézet elemzője, aki Minták és modellek címmel ellenzéki stratégiákat hasonlított össze a Magyarország keleti részén lévő Szolnok, illetve a nyugati, dunántúli Veszprém városaiban – derült ki a Népszavához eljuttatott elemzésből. Ez a Závecz Research lakótelepein készített új kutatásain alapul, amelyek azt támasztották alá, hogy az ellenzéknek nagyon is lehet reménye a feltett kérdéssel kapcsolatban, azonban ahhoz több feltételnek is teljesülnie kellene egyszerre.
A számok azt mutatják, hogy mindkét városban több, mint tíz éve ugyanazok a Fideszes polgármesterek vannak hivatalban, és a lakótelepen élők a szolnoki Szalay Ferencet 5-ből átlagosan 3,4-re, a veszprémi Porga Gyulát 3,1-re értékelték. Szolnokon a válaszadók 59 százaléka elégedetlen az ország helyzetével, a városéval viszont már csak 41 százalék, 52 százalék ellenében. Veszprémben ezzel szemben a város helyzetével 59 százalék elégedett és csak 39 százalék elégedetlen (köztük az ellenzéki szavazók 77%-a), míg az országéval már 74 százalék elégedetlen.
A kutatások kitértek arra is, hogy a helyi választásokon mindkét településen egy közös jelölt lenne a legnépszerűbb. Szolnokon Györfi Mihályt (MSZP) a lakótelepeken élők 41 százaléka támogatná, ami 5 százalékponttal több, mint az ellenzék helyi szavazóinak aránya. Veszprémben a válaszadók 55 százaléka nem tudott megnevezni egyetlen ellenzéki politikust sem. A legnagyobb támogatással rendelkező ellenzéki jelölt az MSZP-s Hartmann Ferenc, akit a válaszadók 33 százaléka támogatna, 4 százalékponttal többen, mint ahányan az ellenzéki pártokra szavaznának.
A két város ellenzéki válaszadóinak összesítésében jelentős többségben vannak (65 százalék) azok, akik szerint a jövő évi EP választáson az ellenzéki pártoknak együtt kellene indulniuk. Az ellenzéki szavazók Veszprémben többen (74 százalék) támogatnák ezt az összefogást, mint a Szolnokon (54 százalék), pedig az utóbbin lényegesen erősebb az ellenzék. – Sokat árthat a pártokon belüli és azok közötti káosz, miközben az ellenzéki összefogás nem lehet egy kizárólag felülről lefelé végrehajtott terv, hanem elengedhetetlen hozzá a helyi közösségek bizalma. Az ellenzéki összefogás stratégiája – helyileg és EP választás szintjén is – mindkét településen több támogatást vonzana be, mint a pártok egyenkénti versenye, még az ellenzéket egyébként nem támogató szavazók közül is – vonta le a tanulásgokat a Publicus.
