Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) jelenlegi összetételében alkalmatlan feladata ellátására – indokolta Dancs Mihály, az ORÖ egyik elnökhelyettese, hogy miért kezdeményezte a testület feloszlatását. Volt, aki egyetértett vele, de a hozzászólók általában indulatosan visszautasították állítását, hogy az ORÖ képviselőit csupán saját javadalmazásuk érdekli, és nem törődnek a cigánysággal. Az ORÖ hétfőn tartott rendkívüli közgyűlésén végül a 34 jelenlévő képviselőből mindössze hatan szavaztak a feloszlatás mellett, a többiek elutasították az indítványt.
Dancs Mihály hónapokkal korábban nyújtotta be javaslatát, annak nincs köze az ORÖ és a Belügyminisztérium mostani vitájához. Ahogyan ő maga is elmondta, nem szerencsés, hogy a két téma ugyanazon a közgyűlésen került napirendre.
Előző cikkünkben megírtuk, hogy a belügyi tárca hat tételben közel 540 millió forint visszafizetését követeli az ORÖ-től, ebből 323 milliót az adóhatóságnál indított végrehajtási eljárás révén szeretne beszedni. Lakatos Oszkár, az ORÖ elnöki teendőket ellátó általános elnökhelyettese hétfőn arról számolt be, hogy a Belügyminisztérium 33 millió forintot már le is emelt a roma önkormányzat számlájáról. Lakatos Oszkárnak meggyőződése, hogy politikai okokból próbálják működésképtelenné tenni az ORÖ-t. „Le akarnak bennünket darálni, meg akarnak alázni” – jelentette ki a közgyűlésen.
Végrehajtást indított a belügy, a NAV-ot küldi az Országos Roma ÖnkormányzatraLakatos Oszkár közlése szerint a tárca részéről olyan személy küldött ki fizetési felszólításokat, akinek erre nem volt jogosultsága. A felszólítások nem tartalmaztak érdemi indoklást. A visszakövetelt pénzek még a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába programhoz és hasonló projektekhez kötődnek.
Csakhogy az említett összegek egy részét az ORÖ korábban már visszafizette.
A tárca azzal érvel, hogy az ORÖ az állami működési támogatásból nem törleszthette volna az adósságát. Ha így van, akkor viszont az ORÖ kamatostul visszaköveteli az „adósságrendezés keretében” befizetett összeget: csaknem 945 millió forintot. A közgyűlés egyöntetűen megszavazta, hogy fizetési felszólítást küld a Belügyminisztériumnak, annak eredménytelensége esetén pedig bírósági pert kezdeményez.
A közgyűlésen az is kiderült, hogy a Belügyminisztérium fölöttébb szokatlan feltételekhez kötné az állami támogatás folyósítását: rögzíteni kívánja, hogy az ORÖ-nek az általa szervezett médiaeseményekről, sajtótájékoztatókról legalább tíz nappal azok megrendezése előtt írásban tájékoztatni kell a tárcát. Előírná azt is, hogy a médiaeseményen való részvételre „kizárólag a Belügyminisztérium előzetes engedélyével kerülhet sor”.
Mindezt Lakatos Oszkár a szólásszabadság és az autonómia súlyos megsértésének minősítette. Az ORÖ ebben a kérdésben is ritkán látható egységet mutatott: a képviselők tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a tárca jogsértőnek tartott kritériumokat felül kell vizsgálni.
Lakatos Oszkár hétfő kora délutánra sajtótájékoztatót hirdetett. A közgyűlés vége után, a sajtótájékoztató kezdete előtt érkezett a hír: a Belügyminisztérium visszavonta az ORÖ által kifogásolt feltételeket.
A Híd a munka világába szelleme a mai napig kísérti az Országos Roma Önkormányzatot – mondta tájékoztatóján Lakatos Oszkár. Ha a Belügyminisztérium az adóhatóság révén „jogsértő módon” érvényesíti követelését (álláspontja szerint ezt csak bírósági döntést követően tehetné), akkor megszűnik a magyarországi cigányság egyetlen olyan intézménye, amely a választópolgárok akaratából jött létre – hangsúlyozta. Az ORÖ az Európai Unióhoz fordul jogvédelemért: meghívja az EU vezető tisztségviselőit, hogy valós képet kapjanak arról, mi folyik romaügyben Magyarországon.
Múlt héten elküldtük kérdéseinket a Belügyminisztériumnak, ahol pénteken azt ígérték, hétfő délután 2 óráig válaszolnak, de ez lapzártánkig sem történt meg.