Európai Unió;Magyarország;Norvég Alap;

2023-05-24 06:30:00

Orbán Viktor nem enged, negyedszer is vétózik a Norvég Alap miatt

Magyarország ismét meggátolja, hogy közös közleményt fogadjanak el az EU és az északi országok találkozóján.

Magyarország ismét megakadályozza, hogy az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok miniszterei mai brüsszeli ülésükről közös közleményt adjanak ki – értesült a Népszava több, egymástól független forrástól. Ez lesz a negyedik alkalom, hogy az Európai Unió 27 tagországát, valamint Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát tömörítő EGT Tanácsnak a magyar kormány ellenállása miatt nem sikerül zárónyilatkozatot jóváhagynia a hivatalos megbeszélésről.

Az EU soros elnökségét betöltő Svédország már a május 24-i tanácsülés előtt feladta, hogy az EU27-ek körében közös közlemény elfogadtatásával kísérletezzen. „Kiterjedt informális konzultációkat és alapos vizsgálatot követően az elnökség arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet konszenzust teremteni egy olyan életképes szövegjavaslathoz, amelyet továbbítani lehetne a három EGT országnak”, nyilatkozta lapunknak egy névtelenséget kérő EU-s forrás. Egy másik uniós illetékes szerint a svédek mindent megpróbáltak, hogy egyetértést kovácsoljanak, de

Az Európai Gazdasági Térség országainak magas szintű képviselői évente kétszer találkoznak a belga fővárosban, hogy áttekintsék a kapcsolataikat és határozzanak az együttműködésük lényeges kérdéseiről. A megbeszéléseken az uniós tagállamokat a soros elnökség képviseli, és jelen van az Európai Bizottság illetékes tagja is. A tanácskozások végén közös közleményt szoktak elfogadni, amihez egyhangú döntés kell. A deklarációnak inkább politikai, kevésbé gyakorlati jelentősége van.

Magyarország először 2021. őszén gördített akadályt a megállapodás útjába. Az EGT csaknem 30 éves történetében ezt volt az első alkalom, hogy nem sikerült megegyezni a szövegről. A budapesti fenntartások miatt azóta minden miniszteri tanácskozás a harminc ország egyeztetett nyilatkozata nélkül zárult.

Megkerestük Magyarország Brüsszeli Állandó Képviseletét, hogy mi az oka a mostani blokkolásnak, de nem kaptunk választ. Több brüsszeli forrásunk azonban megerősítette, hogy a háttérben ezúttal is a magyar-norvég kétoldalú vita áll.

Izland, Liechtenstein és Norvégia két pénzügyi alapon – az EGT és a Norvég Alapon – keresztül támogatja az EU felzárkózásra szoruló országait annak fejében, hogy hozzáfér a közösség egységes piacához. Az egyik kedvezményezett Magyarország, amely a 2020-ban lezárult hétéves költségvetési időszakban a két eszközből 77 milliárd forintot (akkori árfolyamon 214,7 millió eurót) kapott volna. A Budapest és Osló között kirobbant konfliktus miatt végül egy eurócent sem érkezett. A vita 2014-ig nyúlik vissza, amikor a magyar kormány az ellenőrzése alá akarta vonni a Norvég Alap civil szervezetekre jutó forrásainak – mintegy 4 milliárd forintnak – az elosztását. Norvégia erre felfüggesztette a két alapból járó összes támogatást. Mivel a tárgyalásokon nem sikerült olyan alapkezelőt találni, amely mindkét félnek megfelelt volna, Magyarország inkább veszni hagyta a hét évre szóló teljes 77 milliárdot.

A kudarc után Orbán Viktor kormányfő arra kérte a minisztereit, hogy találják meg a szükséges lépéseket az oslói „kötelezettségszegésre”. Az egyik ilyen első lépés volt a kormány 2021. novemberi vétója az EGT országok brüsszeli tanácskozásán.

Tavaly júniusban megkezdődtek a tárgyalások arról a megállapodásról, amely rögzíti, hogy a három ország mekkora pénzügyi hozzájárulást nyújtson az Unió átlagos fejlettségi szintjétől elmaradó tagállamoknak 2021-2027 között. Több forrásunk szerint a megbeszélések döcögve haladnak, mivel a felek egyelőre az izlandi és a norvégiai halászati termékek európai piacra jutásáról vitatkoznak. Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter május elején az oslói parlamentben világossá tette, hogy országa az új költségvetési ciklusban is kiemelten kívánja támogatni a civil szervezeteket. – Ez a támogatás különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a független szervezetekre számos országban nyomást gyakorolnak – fejtette ki.