- Orbán Viktor nem enged, negyedszer is vétózik a Norvég Alap miatt

Magyarország ismét megakadályozza, hogy az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok miniszterei mai brüsszeli ülésükről közös közleményt adjanak ki – értesült a Népszava több, egymástól független forrástól. Ez lesz a negyedik alkalom, hogy az Európai Unió 27 tagországát, valamint Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát tömörítő EGT Tanácsnak a magyar kormány ellenállása miatt nem sikerül zárónyilatkozatot jóváhagynia a hivatalos megbeszélésről.

Az EU soros elnökségét betöltő Svédország már a május 24-i tanácsülés előtt feladta, hogy az EU27-ek körében közös közlemény elfogadtatásával kísérletezzen. „Kiterjedt informális konzultációkat és alapos vizsgálatot követően az elnökség arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet konszenzust teremteni egy olyan életképes szövegjavaslathoz, amelyet továbbítani lehetne a három EGT országnak”, nyilatkozta lapunknak egy névtelenséget kérő EU-s forrás. Egy másik uniós illetékes szerint a svédek mindent megpróbáltak, hogy egyetértést kovácsoljanak, de

Az Európai Gazdasági Térség országainak magas szintű képviselői évente kétszer találkoznak a belga fővárosban, hogy áttekintsék a kapcsolataikat és határozzanak az együttműködésük lényeges kérdéseiről. A megbeszéléseken az uniós tagállamokat a soros elnökség képviseli, és jelen van az Európai Bizottság illetékes tagja is. A tanácskozások végén közös közleményt szoktak elfogadni, amihez egyhangú döntés kell. A deklarációnak inkább politikai, kevésbé gyakorlati jelentősége van.

Magyarország először 2021. őszén gördített akadályt a megállapodás útjába. Az EGT csaknem 30 éves történetében ezt volt az első alkalom, hogy nem sikerült megegyezni a szövegről. A budapesti fenntartások miatt azóta minden miniszteri tanácskozás a harminc ország egyeztetett nyilatkozata nélkül zárult.

Megkerestük Magyarország Brüsszeli Állandó Képviseletét, hogy mi az oka a mostani blokkolásnak, de nem kaptunk választ. Több brüsszeli forrásunk azonban megerősítette, hogy a háttérben ezúttal is a magyar-norvég kétoldalú vita áll.

Izland, Liechtenstein és Norvégia két pénzügyi alapon – az EGT és a Norvég Alapon – keresztül támogatja az EU felzárkózásra szoruló országait annak fejében, hogy hozzáfér a közösség egységes piacához. Az egyik kedvezményezett Magyarország, amely a 2020-ban lezárult hétéves költségvetési időszakban a két eszközből 77 milliárd forintot (akkori árfolyamon 214,7 millió eurót) kapott volna. A Budapest és Osló között kirobbant konfliktus miatt végül egy eurócent sem érkezett. A vita 2014-ig nyúlik vissza, amikor a magyar kormány az ellenőrzése alá akarta vonni a Norvég Alap civil szervezetekre jutó forrásainak – mintegy 4 milliárd forintnak – az elosztását. Norvégia erre felfüggesztette a két alapból járó összes támogatást. Mivel a tárgyalásokon nem sikerült olyan alapkezelőt találni, amely mindkét félnek megfelelt volna, Magyarország inkább veszni hagyta a hét évre szóló teljes 77 milliárdot.

A kudarc után Orbán Viktor kormányfő arra kérte a minisztereit, hogy találják meg a szükséges lépéseket az oslói „kötelezettségszegésre”. Az egyik ilyen első lépés volt a kormány 2021. novemberi vétója az EGT országok brüsszeli tanácskozásán.

Tavaly júniusban megkezdődtek a tárgyalások arról a megállapodásról, amely rögzíti, hogy a három ország mekkora pénzügyi hozzájárulást nyújtson az Unió átlagos fejlettségi szintjétől elmaradó tagállamoknak 2021-2027 között. Több forrásunk szerint a megbeszélések döcögve haladnak, mivel a felek egyelőre az izlandi és a norvégiai halászati termékek európai piacra jutásáról vitatkoznak. Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter május elején az oslói parlamentben világossá tette, hogy országa az új költségvetési ciklusban is kiemelten kívánja támogatni a civil szervezeteket. – Ez a támogatás különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a független szervezetekre számos országban nyomást gyakorolnak – fejtette ki.