Háromból három szelet milliárdos reklámtortát adott oda Budapest a NER-nek, és ennek még súlyos következményei lehetnek

Testvériesen felosztotta egymással a fővárosi reklámtorta újra piacra dobott szeletét, az elefántfüles hirdetéseket Pintér Sándor volt államtitkára, Tasnádi László és Garancsi István. A többi már Mészáros Lőrincé.

Érvényesnek és eredményesnek nyilváníttatná a közúti lámpaoszlopok április elején kiírt pályázatát a fővárosi önkormányzat. Ezzel az ellenzéki városvezetés két NER-birodalmi vállalkozónak oszt ismét milliárdos lapot. Ami nem csupán a NER hizlalása miatt kellemetlen, hanem súlyos következményekkel járhat a jövő évi választásokat megelőző kampányban.

Az ellenzéki pártok az óriásplakátok és az időközben Mészáros Lőrinchez került fővárosi hirdetőoszlopok után a villanyoszlopok elefántfüleiből is kiszorulhatnak a kormányközeli haszonbérlők miatt, miközben Lázár János minisztériuma szigorú szabályokat vezetne be a köztéri reklámok, reklámhordozók és reklámtartó berendezések elhelyezésére az új építészeti törvényben.

A fenti következményeket enyhítendő a főváros a korábbi pályázattal ellentétben most kizárta, hogy a haszonbérlő a közvilágítási oszlopokon politikai hirdetést vagy társadalmi célú reklámot (így különösen kormányzati hirdetést) helyezzen el. Ugyanakkor követve a 2019 óta élő gyakorlatot – bizonyos műszaki feltételek teljesítése mellett – lehetővé teszi, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek választási kampány idején úgynevezett „vadplakátot” tehessenek ki a lámpaoszlopokra, méghozzá térítésmentesen.

Mindezek ellenére zsírosnak ígérkezik az üzlet, amiért viszont nem volt nagy harc. (Szakértői becslések szerint

Lásd keretes írásainkat.) A tender két részfeladatára egy-egy, vagyis összesen két ajánlat érkezett: egy „a tájékozódást segítő, jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök elhelyezésére”, egy pedig a „közlekedéssel összefüggő adatokat keletkeztető berendezések telepítésére”. Magyarul az oszlopokon fityegő elefántfülekre és egyéb reklámhordozókra. A döntés fő szempontja eredetileg a megajánlott ár lett volna, hiszen a fővárosnak most minden fillér számít, ezért a nyílt, kétfordulós pályázat második részében liciten srófolta volna feljebb az árat az önkormányzat, de mivel mindkét részfeladatra csupán egy jelentkező akadt, így ez elmaradt.

Budapesten összesen 44.139 közvilágítási oszlop van, amelynek túlnyomó többsége a Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft. tulajdonában áll. (A cégnek a fővárosi önkormányzat és az E.ON Hungária Zrt. fele-fele arányban tulajdonosa.) A fővárosi önkormányzat 5711, míg a Budapesti Közlekedési Központ 126 oszlopot birtokol. A pályázat kiírása előtt a főváros vagyonhasznosítási cége, a BFVK Zrt. szakértői véleményt kért, amelynek alapján oszloponként 381 forintban állapították meg a napi haszonbérleti díj minimumát. Így ez került be a pályázatba minimum árként, amelyet minden naptári napra fizetni kell. Az első esetben legalább 750 oszlop hasznosítását kellett vállalnia a jelentkezőnek, míg a második esetben elég alapkörben 250 oszlop után fizetni évente. A kettő együtt évi 139 millió – bruttó 174 millió forint – bevételt hoz alapáron a fővárosnak, ami nem tűnik túl soknak. Bár a jelenleginél kétségtelenül több, hiszen a hatályos szerződés szerint napi 250 forintot fizet oszloponként az ESMA, a minimális éves díj alig 60 millió forint.

A tender kiírásakor megelőlegeztük, hogy aligha akad kihívója az immáron a NER oszlopos tagjának számító Garancsi István által birtokolt ESMA Zrt-nek, amely a jelenlegi hasznosítója a lámpaoszlopoknak. (Az ESMA 2018-ban kerek 5 forinttal ígért többet oszloponként versenytársánál, előtte két évig viszont semmit sem fizetett a fővárosnak.) Versenytárs valóban nem akadt, de úgy tűnik, Garancsi jónak tartotta átengedni az üzlet kisebbik részét Pintér Sándor belügyminiszter volt államtitkára, Tasnádi László által birtokolt cégnek, az SYS IT Network Zrt.-nek, amely konzorciumi tagként bevonta Tasnádi üzlettársának, Sipos Gyulának egyik érdekeltségét, a GVSX Kft-t. Ha a Fővárosi Közgyűlés rábólint, akkor az ESMA viszi tovább a lámpaoszlopok reklámcélú hasznosítását, míg a Tasnádiéknak marad a közlekedéssel kapcsolatos berendezések (például kisebb citylightok) telepítése és bérbeadása.

A SYS IT Network nem azonos a hírekbe korábban bekerült SYS IT Services Kft.-vel, amelyre 2021-ben csapott le a NAV, de a tulajdonosi kör egy ponton összeért. (A gyanú szerint számlagyárat működtető cég 2019 óta szerződéses partnere a főváros közlekedési cégének. A BKV a cég teljes informatikai rendszerének üzemeltetését és fejlesztését rá bízta, a munkáért évi 3,8 milliárd forintot fizetnek a tanúvallomások szerint esetenként brutálisan túlárazott számlákra. Alvállalkozóként becsatlakozott a 4iG Nyrt. is, amely akkoriban Mészáros Lőrinc érdekeltsége volt.) A SYS IT Services Kft. vezetését a tendergyőzelem idején Várszegi Zsolt vette át, akihez a fővárosi parkolási bizniszből is nagyokat harapó SIS Parking Kft. is köthető. De a milliárdos BKV-koncot nem sokáig birtokolhatta. A céginformációs adatok szerint SYS IT Kft.-ből kivált és a BKV szerződését magával vivő SYS IT Network Zrt.-be 2020 decemberében szállt be Tasnádi László és Sipos Gyula cége, az A.B.Y.11 Kft., amely azután egyedüli részvényese lett a társaságnak.

A lámpaoszlopok haszonbérleti szerződése alapkörben 5 évre szól, de további 5 évre meghosszabbítható. Karácsony Gergely által beterjesztett javaslatról szerdán dönt a Fővárosi Közgyűlés.