Fővárosi Közgyűlés;lámpaoszlopok;

Kicsúszott a NER markából a fővárosi lámpaoszlopok reklámbiznisze

Meglepő fordulatként a Fővárosi Közgyűlés nem támogatta a városvezetés javaslatát, így a főváros nem szerződik Garancsi István és Pintér Sándor volt államtitkárának cégével.

Baranyi Krisztina Ferencváros független polgármestere ügyrendi felszólalásban kérte a pályázat eredménytelenné nyilvánítását. Egyrészt életszerűtlennek tartotta, hogy a két részfeladat kapcsán csak egy-egy pályázó szállt versenybe Budapest talán legértékesebb reklámhelyeiért, másrészt problémásnak találta a jelentkező cégeket is. Különösen a SYS IT Network Zrt.-t, amely annak a Sys IT Services Kft-nek a jogutódja, amelyet számlagyár működtetésével és 4 milliárd forintnyi károkozással vádolnak, még mindig letartóztatásban vannak a korábbi vezetői. Az ellenzéki politikus erősen kérdésesnek találja a cégnek a BKV informatikai rendszerének működtetésében való szerepvállalását is, mint ahogy a cég tulajdonosi körét is. Mint mondta: „ne engedjünk be egy ilyen terhelt céget a BKV informatikai üzemeltetése mellett egy másik területre is.”

Az ügyrendi javaslatot a közgyűlés nem tudta elfogadni, mert a képviselő nem nyújtotta be írásban, de az azt követő kétszer is megtartott szavazás szürreális végeredményt hozott. Már az is beszédes volt, ahogy Wintermantel Zsolt fideszes frakcióvezető azon lamentált, hogy milyen koalíció az ilyen, hogy nyílt színen vitázik és egyébként is „ez egy tárgyalható történet”.

A megismételt szavazáson végül Karácsony Gergely főpolgármester, mint előterjesztő mellett a 9 fideszes képviselő, a Momentum és az MSZP képviselői támogatták a javaslatot, vagyis a szerződéskötést Garancsi István és Tasnádi László cégével. Míg Baranyi Krisztina és a hat DK-s polgármester elutasították, illetve a szintén DK-s Szaniszló Sándor tartózkodott, a többi kormánypárti képviselő nem szavazott.

A határozati javaslatot így a közgyűlés nem fogadta el.

A javaslat hátteréről mai lapunkban írtunk: a tender eredményéből az látszott, hogy testvériesen felosztotta volna egymással a fővárosi reklámtorta újra piacra dobott szeletét, az elefántfüles hirdetéseket Pintér Sándor volt államtitkára, Tasnádi László és Garancsi István. A Simicska-féle hirdetőoszlopok már Mészáros Lőrinc cégénél vannak.

A városvezetés arra tett javaslatot a közgyűlésnek, hogy nyilvánítsák érvényesnek és eredményesnek a közúti lámpaoszlopok április elején kiírt pályázatát. Ezzel az ellenzéki városvezetés két NER-birodalmi vállalkozónak osztott volna ismét milliárdos lapot. Ami nem csupán a NER hizlalása miatt lett volna kellemetlen, hanem súlyos következményekkel járhatott volna a jövő évi választásokat megelőző kampányban, hiszen a hirdetési felületek többsége felett már így is kormányközeli vállalkozók rendelkeznek.

A közvilágítási oszlopok reklámcélú és egyéb hasznosítására kiírt tenderre csupán két ajánlat érkezett, egy „a tájékozódást segítő, jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök elhelyezésére”, egy pedig a „közlekedéssel összefüggő adatokat keletkeztető berendezések telepítésére”. Magyarul az oszlopokon fityegő elefántfülekre és egyéb reklámhordozókra. A döntés fő szempontja eredetileg a megajánlott ár lett volna, hiszen a fővárosnak most minden fillér számít, ezért a nyílt, kétfordulós pályázat második részében liciten srófolta volna feljebb az árat az önkormányzat, de mivel mindkét részfeladatra csupán egy jelentkező akadt, így ez elmaradt.

Budapesten összesen 44.139 közvilágítási oszlop van, amelynek túlnyomó többsége a Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft. tulajdonában áll. (A cégnek a fővárosi önkormányzat és az E.ON Hungária Zrt. fele-fele arányban tulajdonosa.)

A fővárosi önkormányzat 5711, míg a Budapesti Közlekedési Központ 126 oszlopot birtokol. 

A pályázat kiírása előtt a főváros vagyonhasznosítási cége, a BFVK Zrt. szakértői véleményt kért, amelynek alapján oszloponként 381 forintban állapították meg a napi haszonbérleti díj minimumát. Így ez került be a pályázatba minimum árként, amelyet minden naptári napra fizetni kell. Az első esetben legalább 750 oszlop hasznosítását kellett vállalnia a jelentkezőnek, míg a második esetben elég alapkörben 250 oszlop után fizetni évente. A kettő együtt évi 139 millió – bruttó 174 millió forint – bevételt hozhatott volna alapáron a fővárosnak, ami nem tűnik túl soknak. Iparági szereplők szerint akár milliárdos bevétel is származhatna a hasznosításból. Bár a jelenleginél kétségtelenül több, hiszen a hatályos szerződés szerint napi 250 forintot fizet oszloponként az ESMA, a minimális éves díj alig 60 millió forint.

A Fővárosi Közgyűlésben ezenfelül többek között elfogadták a közösségi kertek létesítéséről, a Blaha Lujza tér átépítésének elszámolásáról, a terézvárosi önkormányzattal kötendő parkolási megállapodást, a tavalyi év zárszámadásról, valamint a cégek üzleti tervéről szóló előterjesztéseket.