Ukrajna NATO-csatlakozása nincs napirenden mindaddig, amíg a háború dúl, a kérdés az, mi történik majd, ha véget ér - jelentette ki Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára a German Marshall Fund szerdai rendezvényén Brüsszelben.
A főtitkár a brüsszeli fórumon ismertette a júliusi vilniusi csúcstalálkozó előkészületeit, ahol a témáról tanácskoznak majd a szövetséges országok. Elismerte, hogy a szövetség tagjai megosztottak Ukrajna esetleges felvételével kapcsolatban. „Ebben a kérdésben a szövetségen belül eltérőek a nézetek” - mondta Stoltenberg, emlékeztetve arra, hogy a döntéshozatal a NATO-ban konszenzussal történik. Hozzátette, hogy az elkövetkező napokban telefonon fog tárgyalni a szövetségesekkel arról, miként lehet válaszolni Ukrajna NATO-tagságra irányuló törekvéseire.
„Senki sincs abban a helyzetben, hogy pontosan megmondja, mi lesz a végső döntés a vilniusi csúcstalálkozón ebben a kérdésben” - szögezte le. Véleménye szerint a háború révén Ukrajna egyre közelebb kerül a NATO-hoz, például az ukrán pilóták kiképzése az F-16-os vadászgépek használatára nagyobb interoperabilitást eredményez majd.
Stoltenberg úgy értékelte, hogy Ukrajna jelenleg a volt szovjet rendszer és a nyugati világ katonai eszközeit használja, ezért a vilniusi csúcson reményei szerint a szövetségesek többéves stratégiát fogadnak majd el, amely segíteni fogja Kijevet a NATO-doktrínákra, és felszerelési szabványokra való átállásban. „Lehet, hogy ez kicsit technikainak hangzik, de rendkívül fontos tényező” - hangsúlyozta.
Kijev tavaly szeptemberben jelezte, hogy gyorsított tagságra pályázik, miután Oroszország bejelentette négy ukrajnai megye annektálását. Stoltenberg áprilisi kijevi látogatása során kijelentette, hogy Ukrajna jogos helye az euroatlanti családban, a NATO-ban van. A szövetségesek 2008-as bukaresti csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy Ukrajna NATO-tag lesz, de ezzel kapcsolatban semmilyen határidőt vagy időpontot nem rögzítettek.
