Erősen kevesellte a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő utakon és köztereken lévő parkolóhelyekből származó bevételt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén. Mint mondta: a fővárosi önkormányzatnak tavaly alig 868 millió forint bevétele származott ebből, miközben egyetlen kerületben is ennél lényegesen több folyik be.
A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő utakon és tereken 7674 darab parkolóhely után szednek parkolási díjat. A hatályos jogszabályok a parkolásüzemeltetést a kerületi önkormányzatok feladatkörébe sorolják, a fővárosi tulajdonú területeken 2013 óta a kerületek végzik ezt a tevékenységet. A bevételeket a fővárossal kötött egyedi megállapodások alapján számolják el, szorgosan levonva a parkolóhelyek üzemeltetési kiadásait. Esetenként meglehetősen vaskosan fog a ceruzájuk. Legalábbis erre lehet következtetni a fővárosnak átadott parkolási bevételekből.
A Fidelitas kínosan gagyi akciójától Dobó István várvédésének jogosságáig terjedt a Fővárosi Közgyűlés májusi ülésének első részeA fővárosi önkormányzat korábbi közlése szerint 2019-ben 709,9 millió forintot, 2020-ban 947,3 milliót, míg 2021. első félévében – amikor januártól május végéig ingyenes volt a parkolás – alig 41,1 milliót zsebelhettek be ebből, miközben iparági becslések szerint a kerületekhez befolyt valós bevétel már évekkel ezelőtt is jócskán 1 milliárd felett lehetett. Tavaly a három évvel ezelőttinél is kevesebb jött be.
Mindez úgy, hogy közben jócskán emelkedtek a parkolási díjak. Tavaly szeptembertől egységes parkolási rendszert vezettek be Budapesten. A korábbi 27 különböző díjtételű, várakozási idejű zóna helyett mindössze négyet alakítottak ki. Ezzel egyidejűleg emelkedtek a parkolási díjak is. A korábbi 175 forint helyett óránként 200 forint lett a legolcsóbb tarifa, míg a plafon 525 forintról 600 forintra emelkedett. A köztes zónákban 300, illetve 450 forintot kell fizetni. Ez néhány belvárosi kerületben 36 százalékos emelést jelentett, ami aligha maradt hatástalan a kerületi parkolási bevételekre.
A fővárosnak mégis kevesebb jutott, mint három évvel korábban.
Mindezek fényében aligha meglepő a városvezetés elégedetlensége.
A megoldást a parkolási díjak egységesítése után a kerületekkel való elszámolás közös nevezőre hozásában keresik. Ez ugyanis jelenleg egyedi megállapodások alapján megy. Sőt, a fideszes Pokorni Zoltán vezette XII. kerületnek egyáltalán nincs megállapodása a fővárossal, így nem is fizet.
„Több hónapig dolgoztunk a modell kialakításán, amely alapján elsőként a VI. kerületi önkormányzattal kötöttünk megállapodást, de együttműködés esetén valamennyi, fizető parkolókat üzemeltető kerületre kiterjesztenénk a rendszert” – mondta a Népszavának Kiss Ambrus, aki reformértékűnek tartja az új modellt, amely valóban átláthatóvá teszi a budapesti parkolási rendszerek üzemeltetését. A kontraktus sarkalatos eleme a parkolásüzemeltetés hatékonyságának növelése, az esetenként kirívóan magas működési költségek csökkentése. Ennek érdekében a főváros kiköti, hogy a parkolóautomatákat csak erős közérdek alapján lehet a korábbi rendeletben rögzítettnél – 250 méternél - sűrűbben telepíteni, sőt a meglévőket is ritkíthatják. Előfordult ugyanis, hogy a fővárosi tulajdonú területen a szükségesnél sűrűbben helyeztek el automatákat a kerületek, hogy több működtetési költséget terhelhessenek a fővárosra.
A parkolásüzemeltetés költségeinek visszaszorítása érdekében a főváros „felső plafont vezet be a parkolásüzemeltetés indokolt költségére”.
A leghatékonyabban működő három kerület költségeit veszik alapul és ha valamely kerületi önkormányzat ennél 15 százalékkal többet akar elvonni a bevételből ezen a címen, akkor azt a főváros nem fizeti ki. A közvetett – HR, jogi, számviteli – költséget szintén előre meghatározott mutatók szerint számolják el. Az átláthatóságot célozza az is, hogy a megállapodást aláíró kerületek havonta tételes beszámolót küldenek a bevételek alakulásáról. Jövőre azért ez még nem dobja meg a fővárosi kasszát. Az új elszámolási rendszer ugyanis jövőre működik majd teljes értékűen, míg a 15 százalékos plafon csak 2025 januárjától él. Az I. a II. és a IX. kerület mindenesetre rögtön jelezte, hogy szívesen csatlakoznának.
– A belváros problémáitól eltérő gondokkal küszködnek a külső kerületek – hívta fel a figyelmet Bese Ferenc, Soroksár független polgármestere, aki bejelentette, hogy kezdeményezni fogja a fővárosi parkolási rendelet módosítását, mivel szerinte a fővárosi szabályozásnak a városon kívülről beáramló autók megfékezésére is ki kell térnie.
A Fidesz-frakció részéről Hassay Zsófia képviselő, korábbi VI. kerületi polgármester hiányolta az előterjesztésből a számokat, így például az érintett parkolóhelyek száma sem szerepel a megállapodásban. Azt ugyanakkor üdvözölte, hogy a kerületekkel kötendő új parkolási szerződések az egységesítés irányába mutatnak, bár az ütemet meglehetősen lassúnak tartotta.
Karácsony Gergely főpolgármester korábban azt mondta: a jelenlegi gazdasági helyzetben nem egységesíthető tovább a parkolási rendszer, mivel az ebből származó bevétel nem vonható el a városrészektől, mivel az a működésüket veszélyeztetné.
Térfoglalás
A fizetős övezetek kiterjedése megállíthatatlanul növekszik Budapesten. A pesti belső városrészek – vagyis az V., a VI., a VII és a XIII. kerület –, illetve az I. kerület teljes egésze fizetős övezet. A VII. és a VIII. kerületben is alig van szabad hely. De a többi önkormányzat is igyekszik felzárkózni. Az új fizetős zónák kialakításának fő indoka sohasem az önkormányzati bevétel növelése, hanem az erre vonatkozó lakossági kérés. A helyiek többnyire az agglomerációból érkezőket szeretnék ezzel távol tartani, akik P+R parkolónak használva az ingyenes utcákat, egyszerűen kiszorítják az ott élők kocsijait. A kerületiek némi adminisztrációs díj ellenében kiállított parkolási engedéllyel többnyire továbbra is ingyen parkolhatnak. Bár az idén a VIII. és a XI. kerület is nagyot lépett hátra, erősen csökkentve a kedvezmény mértékét.
