Új intézkedésekkel készül a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) elfojtani a méhnyak-rák járványt. Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvos a témában tartott szakmai konferencia után szűk körű sajtóbeszélgetésen közölte: jövőre a fiúk HPV-vírus elleni oltása is bekerül a hazai immunizációs rendbe, annak költségeit ugyanis az elmúlt 3 évben az Európai Unió állta. Jövőre viszont a hazai költségvetés vállalja magára a lányoké mellett a fiúk oltásának költségeit is. Az NNK arra is készül, hogy valamilyen módon azoknak is teremtsen oltás-pótlási lehetőséget, akik a szüleik mulasztása miatt maradtak ki az iskolai oltási programból. (Az iskolákban térítésmenetes felajánlott vakcina beadásának feltétele a szülői beleegyezés.)
A HPV-vírus elleni vakcina Magyarországon a 12. életévüket betöltött, hetedikes lányoknak 2014 óta ajánlják fel az iskolákban, és immár két és fél éve a fiúk is élhetnek a lehetőséggel.
Eddig a lányok 82 százaléka, a fiúknak pedig a 67 százaléka kérte a vakcinát.
Arra a kérdésünkre, hogy miért van ekkora különbség a két nem oltási hajlandósága között, Surján Orsolya azt válaszolta: ez a vakcina méhnyakrák elleni és nem a HPV-vírus okozta daganatok elleni oltásként híresült el, ezért sok fiús szülő úgy véli: „a fiamnak minek a méhnyakrák-elleni vakcina.”
A HPV-oltás széles körű alkalmazása pedig mindkét nemnél indokolt, a HPV ugyanis a fiúknál a fej-nyak rosszindulatú daganatait és a nemiszervek rákját okozza. A WHO számításai, valamint ausztráliai és svédországi tapasztalatok alapján a védőoltás kiterjesztésével a méhnyakrák-esetek előfordulása néhány évtizeden belül eliminálható.
A hazai védőoltási programnak is kifejezetten az a célja, hogy csökkenjenek a HPV-vírus okozta daganatos megbetegedések és halálesetek.
A beadott vakcina a HPV 9 típusa ellen alakít ki védettséget, köztük a méhnyak és méhtest rák ellen is.
A méhnyakrák Magyarországon évente közel 1400 nőt betegít meg és az Európai átlaghoz képest sokan halnak bele ebbe a betegségbe. Surján Orsolya hangsúlyozta: a szűrés mellett a méhnyakrák teljes „eltűnésének” lehetőségét a HPV elleni védőoltás jelentheti.
Surján Orsolya beszélt arról is, hogy az NNK arra készül, hogy átalakítsa a méhnyakszűrés rendszerét.
Hozzátette: a méhnyakrákszűrés megújítása szakmailag is indokolt, hiszen a legtöbb ilyen daganatot a HPV okozza. Most a méhnyakrák szűrés egy citológiai (szövettani) vizsgálat. A tervezett HPV-szűrés bevezetése azt jelentené, hogy a meglévő citológia mellett azokban a korosztályokban, amelyekben a HPV fertőzés már nem olyan nagy gyakorisággal fordul elő, elvégzik a vírus szűrést is. Az országos tiszti főorvos-helyettes elmondta: a HPV nagyon sok típusa szexuális úton terjed, így a nagyon aktív szexuális életet élőket, azaz a fiatalokat még nem érdemes szűrni. Fontos tudni azt is, hogy a HPV vírusával gyakorlatilag minden ember találkozik az élete során, ezért abban sem szabad bízni, hogy a monogámia megvéd a HPV-fertőzéstől.
A méhnyakrák szűrési rendszer átalakítását az NNK készíti elő a kormányzat számára. Surján Orsolya megjegyezte: a HPV-alapú szűrést még nem sok európai országa alkalmazza, ezért a hazai kezdeményezés nagyon is előremutató. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy már esetleg jövőre elérhetővé válik az új szűrési rendszer, csak azt, hogy a bevezetését megelőző műhelymunka elkezdődött.
A helyettes tisztifőorvos szerint addig is, ha a lakosság minél nagyobb arányban élne a szűrés lehetőségével, a kívánatos a hetven százalék fölötti megjelenés lenne, akkor a védőoltással együtt gyakorlatilag a méhnyak-rák a ritka daganatok közé kerülne, azaz százezer lakosonként legfeljebb négy fordulna elő.
