Az egész régióban a magyar bankok fizetik a legalacsonyabb kamatot a lekötött lakossági betétekre a bankközi kamatokhoz képest. Nem volt mindig így: az átárazódás az utóbbi időben feleakkora volt, mint amit az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján a kamatkörnyezet emelkedése miatt várni lehetett volna – írja a Portfolio az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentése alapján.
A kereskedelmi bankok forrásgyűjtésében rendkívül fontosak a betétek: a bankok mérlegében lévő lakossági és vállalati betétek állománya 2022 végén 28 ezer milliárd forintot tett ki, ami a 73 ezer milliárd forintos – nem konszolidált – forrásállomány közel 40 százalékát jelenti – állapította meg a jegybanki elemzés, hozzátéve: a változó kamatkörnyezetben kulcsfontosságú, hogy a banki forrásoldali betétek milyen ütemben és mértékben követik le a jegybank kamatdöntései által befolyásolt pénzpiacok kamatváltozásait.
A cikk szerint
2021 júniusa és 2023 februárja között a 3 havi budapesti bankközi kamat (BUBOR) szintje 15,2 százalékponttal emelkedett, a lakossági és vállalati betétállományra fizetett átlagos kamatláb növekedése azonban alig haladta meg a 3,6 százalékpontot.
A bankközi kamatok lekövetése a vállalati lekötött betétek esetében volt a legjobb. Miközben a látra szóló betétek alacsony kamatszintje megszokottnak tekinthető, annál furcsább a háztartási lekötött betétek kamatának alakulása, hiszen miközben a vállalatoknak februárban például már átlagosan 13,2 százalékot fizettek a bankok a teljes lekötött betétállományra, a háztartási lekötött betétek esetében ez mindössze 4,4 százalék volt.
Hazánkban a magasabb kamatok jellemzően csak a privátbanki ügyfelek számára elérhetőek, míg az ügyfelek többsége továbbra is 0 százalék körüli kamatszinttel találkozik a lekötött betétek esetén is
– állapította meg az MNB.
A téma szempontjából öt környező országot vizsgáltak. A vállalatok kapcsán megállapították, hogy 2023 februárig Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában a 3 hónapos bankközi kamatok emelkedése nagyságrendileg 0,7 – 0,85 százalékpont híján megjelent a vállalatok fennálló lekötött betéti állományának kamatváltozásában is. Magyarországon ez a különbség 1,5 százalékpont, tehát már a vállalatok esetében is volt némi lemaradásunk, a háztartások esetében azonban még nagyobb:
a lekötött betétek esetében a háztartási szegmens átlagos kamatszintje mind az öt vizsgált országban kisebb mértékben nőtt és alacsonyabb szinten van, mint a vállalati betétállományé.
Ennek számos oka lehet a jegybank szerint, például:
a vállalatok nagyobb összegű lekötéseiből következő nagyobb alkuereje,
a mélyebb pénzügyi tájékozottságuk és
az alternatív befektetések jobb ismerete, valamint
a bankváltás vélt vagy valós költsége az ügyfél számára.
A vállalati és a háztartási lekötött betétállomány átlagos kamatszintjének növekedése közötti különbség a régióban 1,6 százalékpont alatt maradt, míg Magyarországon 6,6 százalékpont volt ez az érték 2023 februárban.
A háztartási betétek teljes állománya is csökkent, 2022 szeptembere és 2023 februárja között tranzakciós alapon 608 milliárd forinttal. E csökkenés egyrészt a megtakarítások részleges felhasználását tükrözi, másrészt a megtakarítások átcsoportosításának következménye – állapította meg az MNB. Utóbbi megállapítást támasztja alá, hogy ugyanebben az időszakban mintegy 1850 milliárd forinttal nőtt a háztartások által tulajdonolt állampapírok és befektetési jegyek állománya – teszi hozzá a Portfolio.
