Enyhén csökkent a munkanélküliségi ráta áprilisban: a KSH 190 ezerre mérte az állástalanok számát, ami 3,9 százalékos rátát jelent a márciusi 4 százalék után.
A KSH adatai egy negyedévente felvett, 38 ezer fős munkaerő-felmérésen alapszanak, és rendre alacsonyabbnak mutatják az állásnélküliek számát a munkaügyi hivatalokban rögzítetteknél. Utóbbi számot a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közli, az ő adataik alapján pedig áprilisban 235 ezren kerestek munkát. Ez azonban szintén visszaesést jelent: ez alapján 3,4 százalékkal, azaz mintegy 8400 fővel csökkent az álláskeresők száma. Közülük a legtöbben, mintegy 73 ezren szakképzettség nélküliek, mintegy 13 ezren pályakezdők, csaknem 24 ezren pedig 25 évesnél fiatalabbak, és van köztük 17 ezer diplomás is.
Az év elején elsősorban a munkaerőpiaci aktivitás növekedése miatt emelkedett meg a munkanélküliségi ráta, vagyis azért, mert a magas infláció miatt többen kezdtek el olyanok is állást keresni, akik korábban ennek nem érezték szükségét. Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője az őszi hónapokra ugyanakkor a jelenlegi folyamatok alapján ismét a korábban jellemző 3,5 százalékos munkanélküliségre számít, az idei éves átlagos ráta pedig szerinte 3,7 százalék lehet. – Így a mérsékelt recessziós környezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai munkaerőpiac.
Ennek az a fő oka, hogy a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva a cégek igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt.
Átmenetileg vállalhatják a „kapun belüli” munkanélküliséget is, mivel a későbbi toborzás költsége magasabb lehet, mint a jelenlegi megtartási költség – magyarázta az elemző.
Hozzátette: az ukrajnai háború, az energiaárak megugrása, az erőteljes kamatemelések hatásai és a globális recessziós jelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából. A munkanélküliség ősz óta látott néhány százalékpontos – részben szezonális hatásokból eredő – emelkedése ellenére továbbra is feszes a hazai munkaerőpiac. Az elemző úgy látja: a 70 ezret közelítő bejelentett, betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt, az új pozíciókat illetően minimális csökkentés ugyanakkor érezhető a cégek részéről.
