Harminc vizsgált országban a felnőttek átlagosan 9 százaléka vallja magát az LMBTQ-közösség tagjának - derül ki az Ipsos felméréséből.
Ezekben az országokban a felnőttek átlagosan 3 százaléka vallja magát melegnek vagy leszbikusnak, 4 százaléka biszexuálisnak, 1 százaléka pánszexuálisnak, 1 százaléka pedig aszexuálisnak.
Noha nagyot javult ennek a csoportnak a láthatósága, ennek ellenére országonként nagy eltérések tapasztalhatóak. A felnőttek 47 százaléka állítja, hogy van leszbikus, meleg, vagy homoszexuális rokona, barátja vagy munkatársa, ami 2021 óta 5 százalékpontos növekedést jelent.
Novák Előd: a homoszexuálisok szaporodásának módja a propagandaA latin-amerikai országokban, Spanyolországban, Ausztráliában, Új-Zélandon és Dél-Afrikában mondták azt a válaszadók, hogy ismernek ilyen embert. A nemi sokszínűség az angolszász világban, Brazíliában és különösen Thaiföldön a leglátványosabb. Ugyanakkor az LMBTQ-közösség társadalmi láthatósága – vagyis az, hogy vállalják a másságukat és szabadon megjelenhetnek – Japánban, Dél-Koreában, Törökországban, Romániában, Magyarországon és Lengyelországban a legalacsonyabb.
Kirakat-törvény a gyermekvédelem ürügyén – Itt az Orbán-kormány ellenségképgyártási igyekezetének egyik legsötétebb példájaA 30 vizsgált országban a megkérdezettek átlagosan
47 százaléka mondta azt, hogy hozzátartozói, ismerősei vagy munkahelyi kollégái között van, aki meleg,
26 százaléka ismert biszexuális személyt,
13 százaléka ismert transzszexuális személyt
12 százaléka pedig olyasvalakit, aki nem-binárisként határozta meg magát.
Mindegyik arány enyhe emelkedést jelent a 2021-es felmérésben szereplő adatokhoz képest.
A kutatásban megkérdezettek többsége támogatja az azonos neműek házasságát, valamint szülői szerepvállalásukat, ám nem minden országban. A 30 vizsgált országban 56 százaléknyian mondják azt, hogy az azonos nemű pároknak engedélyezni kellene a törvényes házasságkötést. 16 százalék szerint valamilyen jogi elismerést kellene kapnia az ilyen kapcsolatnak, de nem házasságot. A megkérdezettek 14 százaléka szerint nem kellene sem a házasságkötést, sem más jogi elismerést biztosítani számukra.
A transzneműek 67 százaléka vallotta azt a kutatásban, hogy meglehetősen nagy mértékű diszkriminációval szembesül, 19 százaléknyian vannak azok, akik ezt egyáltalán vagy csak kevéssé érzik. A 30 vizsgált ország mindegyikében a többség (átlagosan 76 százaléknyian) egyetért azzal, hogy a transznemű embereket védeni kell a diszkriminációtól.
„Orbán Viktor is hasonlóan gondolkodik” – védekezett a férfi, aki késsel fenyegetett egy leszbikus párt a villamoson