Magyarország;hiba;Moldova;Orbán Viktor;diplomácia;kézcsók;Maia Sandu;

2023-06-02 21:11:00

Megint felsült Orbán Viktor, aki kezet akart csókolni Maia Sandu moldovai elnöknek, de ő nem hagyta

Bár a magyar miniszterelnök szereti így köszönteni a nőket, nem ez volt az első eset, amikor kosarat kapott.

Hiába szeret Orbán Viktor miniszterelnök női kezeket csókolgatni, a vezető politikusok, államfők, kormányfők esetében, ez a szokás vagy gesztus akár súlyos udvariatlanságnak is tűnhet, és így történhetet most csütörtökön is a magyar kormányfő esete a moldovai elnökkel – szúrta ki a 444, hogy Maia Sandu határozott mozdulattal jelezte számára, hogy nem kívánja, hogy szájával illesse a kezét.

Amint egy Twitter-videón látszik, Orbán és Sandu találkozott az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának kezdetén a bulboacai Mimi-kastélyban, az elnökasszony azonban egy határozat mozdulattal elhúzta a kezét a már csücsörítő miniszterelnök elől, aki kénytelen volt beérni egy kézfogással és más semmivel. 

A Népszava számos meghiúsult orbáni kézcsókról is beszámolt korábban. Néhány éve, 2019 augusztusában a Európai Bizottság nem sokkal korábban megválasztott elnökének akart kezet csókolni, de ahogy most a Moldova államfője, úgy Ursula von der Leyen is határozott mozdulattal lefele húzta eleve rendes kézfogásra nyújtott kezét, jelezte, hogy nem kér belőle. Orbán egyszer például Sonia Gandhinak, az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt elnökének próbált kezet csókolni, ami Indiában súlyos bűn, és természetesen ő is elutasította azt. 

Az efféle közvetlen köszöntési mód nem akár diplomáciai bonyodalmat is okozhat, a férfi politikus a kézcsókkal ugyanis  tárgyalópartnere női mivoltát hangsúlyozza, nem pedig a partneri viszonyt. 2019 augusztusában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sem hagyta, hogy Orbán Viktor kezet csókoljon neki, 2013 decemberében pedig Böjte Csaba dévai ferences rendi szerzetes édesanyja nem engedte, hogy a miniszterelnök kezet csókoljon neki, miután fiával együtt megkapta a magyar állampolgárságról szóló oklevelet a parlamentben.