Orbán-kormány;pszichológus;iskola;körkép;létszámcsökkentés;

Depresszió, pánik, vagdosás – Miközben egyre több fiatal küszködik mentális problémákkal, az Orbán-kormány csökkentené az óvoda- és iskolapszichológusok számát

Amikor az érintettek a változást sürgették, nem a szakemberek munkájának további nehezítésére gondoltak. Az Unicef Magyarország szerint az európai kamaszok körében a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság.

– Beláthatatlan következményei lesznek, ha tovább csökken az óvoda- és iskolapszichológusok száma – hívta fel a figyelmet lapunknak az ELTE szakcsoportjaként működő Iskolapszichológiai Módszertani Bázis vezetője. Borbáth Katalin, aki maga is gyakorló pszichológus, azzal összefüggésben beszélt erről, hogy az Orbán-kormány tervezett törvénymódosítása szerint tovább csökkenhet az óvoda- és iskolapszichológusok száma. A hatályos szabályozás szerint 500 fős gyereklétszám fölött egy fél státuszú pszichológust kell alkalmazni (vagyis egy teljes munkaidős iskolapszichológushoz minimum 1000 tanuló kell). A köznevelésben dolgozók jogállásáról szóló törvénytervezetben azonban már ez a minimum értéket mutató garancia sem szerepel.

Az alapvető jogok biztosa már egyik, 2014-es állásfoglalásában kitért arra, hogy még az 500 fős szabály sem biztosíthatja valamennyi gyermeknek a szolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést, és „a gyermekek mindenekfelett álló érdekével összefüggésben a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelménye tekintetében visszásságot idéz elő.”

A tervezett törvénymódosítás most még rosszabb helyzetet teremthet – erre az Unicef Magyarország is felhívta a figyelmet. Ahogy a szervezet állásfoglalásában írja, becslések szerint világszerte minden hetedik serdülő mentális betegséggel küzd, az európai kamaszok körében a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság. A mentális egészséggel összefüggő problémák fele 14 éves korig, háromnegyede pedig a 20-as éveik közepéig elkezdődik - írja a Unicef. A problémát súlyosbítja, hogy világszerte a gyermekek negyede olyan szülővel él együtt, aki mentális zavarral küzd.

A szervezet ismertette hazai reprezentatív kutatását is, amely szerint a Covid-19-járvány alatt a szülők több mint fele egyértelmű és jelentős romlást érzékelt gyermeke mentális állapotában. 

A szervezet szerint hasonló tapasztalatról számolt be a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia is: „A világjárvány alatt a szorongásos és depressziós esetek száma az ötszörösére nőtt, a sürgősségi esetszám pedig 40 százalékkal emelkedett”. Az Országos Epidemiológiai Központ korábbi kutatása alapján pedig a gyerekek és serdülők ötöde már szenvedett valamilyen érzelmi vagy magatartászavartól.

Az Iskolapszichológiai Módszertani Bázis már tavaly jelezte: azonnali változásra lenne szükség az óvoda- és iskolapszichológusok foglalkoztatásában, mert várhatóan növekszik majd az óvodákban, iskolákban a súlyosan problémás esetek a száma, hiszen a nehéz társadalmi, és a romló gazdasági helyzet miatti feszültség a gyerekekre is hatással van. Kitértek a 300 gyakorló iskolapszichológussal közös állásfoglalásukban arra is, a köznevelési rendszerben lévő gyerekek pszichés állapota aggasztóan romlik.

Az óvodákban a szorongás, a viselkedés- és figyelemzavar, az iskolákban ezek mellett a depresszió, pánik, önsértés (amikor valaki szándékosan kárt tesz magában) vagy akár a súlyosabb mentális zavarok megjelenése rendszeres lett.

– Amikor a változást sürgették, nem a szakemberek munkájának további nehezítésére gondoltak.

Borbáth Katalin kérdésünkre elmondta: a kamaszoknál az érzelmi kilengéseket sok esetben hormonális változások okozzák, erre jön a családi, iskolai feszültség, amit nem minden fiatal tud minták, tanult technikák nélkül jól kezelni. A komolyabb problémák, mint például a személyiségzavar kialakulása inkább a fiatal felnőttkor elejére tehető. Problémát jelent az is, hogy elképesztően sokat dolgoznak a szülők, és szinte ugyanannyira leterheltek a tizenéves gyerekek is. Több, mint 8 órát ülnek az iskolában, a középiskolások heti 50 órát tanulnak. Van, akinél ez nem okoz jelentősebb problémát, másoknak a szüleik segítenek feldolgozni a stresszt, ám ez nem mindig, és nem mindenkinek elég.

Borbáth Katalin úgy fogalmazott: az iskolapszichológusoknak, akiket mentálhigiénés kapuőröknek is nevezhetünk, jelentős szerepük van a tanulói stressz leküzdésében és a megelőzésben is. Támogatják a pedagógusok, sőt az egész tantestület munkáját, nevelést, konfliktuskezelést segítő konzultációt tartanak a szülőknek, és igyekeznek időben beavatkozni a gyereknél, ha baj van. Nagyon sok hatékony módszer van, de munkájuk akkor lenne igazán eredményes, ha a megelőzésen lehetne a hangsúly. Csakhogy országos szinten hatalmas túlterheltségről számolnak be a szakemberek, olyan kevesen dolgoznak, és annyira alacsony óraszámban foglalkoztatják őket, hogy a problémákat megelőző, prevenciós munkára alig van lehetőségük.

Mint mondta, adatok hiányában azt sem tudni pontosan, hány óvoda- és iskolapszichológus dolgozik. Nincs oktatási minisztérium, amely összesítené a velük kapcsolatos számokat, ahogy a pedagógusok, úgy ők is a Belügyminisztérium irányítása alá tartoznak. Annyit lehet tudni, hogy a fővárosban, nagyobb városokban jobb az ellátottság, a kisebb településekre viszont jó esetben a szakszolgálattól megy ki a gyerekekhez egy ott állományban dolgozó pszichológus. Inkább csak a magánóvodákban, iskolákban adottak a megfelelő személyei feltételek.

– Pedig egyre inkább romlik a gyerekek mentális egészsége– mondta. Elterjedt például a falcolás (a saját maguk vagdosása), a serdülők 15-40 százalékát érinti ez. 

Nagyon nem jó irányba mutat, hogy gyakran stresszoldásra használják ezt a problémás, káros módszert, a megfelelő stresszoldás helyett. Ahogy Borbáth Katalin fogalmazott, szinte már egyfajta szubkultúra lett, a falcolók zárt internetes csoportokban osztják meg tapasztalataikat, mutogatják egymásnak, hogy a leghatásosabb. Szerinte ebből is látszik, ha nem kapnak felkészítést a tinédzserek az érzelmi terhelésekre, ha nincs kéznél hatékony segítség, a problémás viselkedés, a nem megfelelő stresszkezelés rossz irányt vehet.

„Lehet azzal érvelni, hogy sok más országban sincs több iskolapszichológus, csakhogy Magyarország jelenleg a mentális állapottal összefüggő statisztikákban sereghajtó” – fogalmazott Borbáth Katalin.

Fényévekre vagyunk az élmezőnytől

Az Iskolapszichológiai Módszertani Bázis hamarosan készít egy felmérést, hogy országos szinten pontosabb képet kapjon a szakemberekről. Nemzetközi szakmai szervezetekkel is felveszik a kapcsolatot, hogy további jó gyakorlatokat ismerjenek meg, illetve képet kapjanak arról, melyik országban hogyan, milyen feltételekkel dolgoznak a szakemberek. Borbáth Katalin kérdésünkre a nemzetközi mintákról úgy fogalmazott: talán elegendő adat híján sem lő mellé, ha azt állítja, a skandinávok járnak az élen gyermekek mentális jóllétének támogatásában. Hiszen odafigyelnek az oktatási rendszerükre egészben és részleteiben is, még arra is, hogy az érzelmi, kommunikációs, de még a fizikai környezet is hat a mentális egészségre. Finnországban és Norvégiában például figyelembe veszik ezt egy óvoda kialakításakor, iskola építésekor. A pedagógusok mentális egészsége kiemelt szempont náluk. Kijelentette: ma Magyarország ettől a szemlélettől és gyakorlattól fényévekre van.