Elfogadta a kormány a Belügyminisztérium (BM) előterjesztését az európai uniós nyomásra felállított Korrupcióellenes Munkacsoport jelentésében foglalt javaslatokról, pontosabban az összeállított listából 32 pontot fogadtak el, tízet nem. Arról külön listát maga a BM gyártott – értesült minderről a 24.hu. A lap összeállítása szerint ugyanakkor a kimaradt, elutasított javaslatok a fajsúlyosabbak az Európai Unió által a magyar kormánnyal szemben támasztott követelményeket tekintve.
A korrupciós kockázatokat csökkentendő állt fel ugyanis az EU elvárásoknak eleget téve megalakult Integritás Hatóság nevű szervezet mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport, amelynek egyik fő jelentősége, hogy abban civil szervezetek is helyet kaptak az állam képviselői mellett. Mivel Magyarország a korrupciós érzékelési indexek alapján vezető helyen szerepel az Európai Unió tagországai között, a munkacsoport nem véletlenül terjesztett több tucatnyi javaslatot a BM, illetve a kormány elé, azonban már azok megfogalmazásakor kiderült, az első, a 2022-es évről szóló jelentés körül a jelzett tíz pontban véleménykülönbség alakult ki az állami és a civil oldal között. A BM által nem támogatott tíz pont a következő:
1) Az előzetes piaci konzultáció hatékonyságának növelése.
2) A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács bővítése olyan nem-kormányzati szereplőkkel, amelyek tevékenysége lefedi a közbeszerzési törvény (Kbt.) preambulumában nevesített közérdekű célokat. (Jelenleg különösen a környezetvédelmi és a szociális szempontokat képviselő szervezetek jelenléte hiányzik.)
3) A szakmai érdekképviseleteken és kamarákon kívül, a kormánytól és az állami szervektől független civil szervezetek, amelyek a Kbt. preambulumában nevesített közérdekű célok tekintetében szakértelemmel rendelkeznek, az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának jogsértő módja miatt kérelmet nyújthassanak be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.
4) Megvizsgálni annak a lehetőségét, hogyan lehet az egyes támogatások kedvezményezettjeiről statisztikai adatokat gyűjteni és azt publikusan elérhetővé tenni. Az ilyen statisztikai táblázatok az egyes támogatási típusokra szűrhetően tartalmaznák, hogy az adott évben mely piaci szereplők vagy intézmények, milyen konstrukciójú és mekkora összegű támogatás(okban) részesültek.
5) Megvizsgálni, hogyan lehet standard kiválasztási eljárásrendben meghirdetett felhívások esetében a mérlegelést igénylő – és sokszor szubjektív megítélést is tartalmazható – értékelési szempontok számát csökkenteni.
6) Megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az egyes pályázatok elutasításának oka – az elutasított pályázó anonimitásának fenntartása mellett – publikálhatóvá váljon.
7) Alaptörvény 39. cikk (3) bekezdésének felülvizsgálata. Ez tartalmazza az alábbi definíciót: „Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.”
8) A közpénzből ellentételezett szerződések körében a teljesítés igazolása, illetve a kifizetés előfeltételeként a szerződésnek és az ahhoz kapcsolódó minden iratnak a közzétételére, valamint ezzel kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által történő igazolására vonatkozó javaslat.
9) Egyes kiemelt állami szervek sajtókapcsolatok terén folytatott gyakorlatának felülvizsgálata.
10) Az új pótmagánvádas eljárás teljes körű revíziója azzal, hogy különösen az alábbi rendelkezések megváltoztatása indokolt: „Felülbírálati indítvány elutasítása esetén a jogorvoslat lehetőségének hiánya, az Integritás Hatóság kivételével a közhatalmat gyakorló szervezetek kizárása a felülbírálati indítvány előterjesztésére jogosultak köréből, az Integritás Hatóságot is ideértve minden közhatalmi szervezet kizárása a vádindítvány előterjesztésére jogosultak köréből, a vádindítványra vonatkozó, az ügyészség által emelt vádhoz képest szorítást tartalmazó rendelkezések (vádindítvány megalapozottságának vizsgálata, a vádindítvány előterjesztője fellebbezési jogának és rendkívüli perorvoslat kezdeményezésére irányuló jogának a kizárása, túlzottan rövid eljárási idők), a vádindítvány benyújtására vonatkozó lehetőség kizárása a 2022. december 31-ét megelőzően tett feljelentések és a 2022. december 31-ét megelőzően indult eljárások esetében.”
Az elutasításokra a kormánynak többféle magyarázata is van, a verseny hiánya, illetve a közbeszerzési rendszer versenykorlátozó jellegének kiküszöbölésére az előzetes piaci konzultáció hatékonyságának növelése megoldás lehetne, de azt írták, arra majd október végéig a területfejlesztési miniszter tesz javaslatot. Más korrupcióellenes javaslatokat például azzal söpörnek le az asztalról, hogy azok már részben megvalósultak, a pályázatok, illetve azok elutasításának nagyobb nyilvánosságát azzal vetették el, hogy „nem lehet annyira alaposan biztosítani az anonimitást, hogy a közzétett adatokból ne lehessen beazonosítani a pályázót”, így nem lehet megismerni például az alvállalkozók adatait sem.
Uniós biztos: Némi javulás van, de még mindig aggasztó a magyar és a lengyel jogállamiság helyzeteHárom civil távozik a Korrupcióellenes Munkacsoportból, új tagokat keres az Integritás HatóságA sajtónyilvánossággal kapcsolatban sem találnak kivetni valót a kormányban, bár az állami szervek és intézmények gyakran nem tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek, ez a kérdés a kabinet szerint amúgy sem kapcsolódik a korrupcióellenes stratégiához. – Magyarországon a sajtó valamennyi képviselője szóban és írásban is felteheti a kérdéseit a kormányzati szerveknek, az európai gyakorlatban is ritka a kormányinfó, ahol rendszeres tájékoztatást kap a sajtó – írták, nem említve, hogy számos sajtóterméket, lapot, médiumot mondvacsinált okokból rendszeresen kizárnak ezekről a tájékoztatókról.
Több mint 30 ügyet vizsgál jelenleg a hivatalosan a magyarországi korrupció ellen küzdő Integritás HatóságAz Európai Bizottság kötelezné az Orbán-kormányt, hogy kampányoljon a korrupció ellen