Megy a pazarlás, és miközben az Orbán-kormány propagandára már százmilliárdokat költ, oktatásra, egészségügyre nem jut elég

Támogatják a nemzeti oltóanyaggyárat, a közmédiát, a fideszes alapítványokat, éppen ezért a legszükségesebbekre nem marad.

A jövő évi költségvetésben lapunk gyűjtése szerint több mint ezer milliárd forint olyan kiadás található, amelyek elköltése bizonyíthatóan nem az emberek, az ország érdekét szolgálják, hanem a Fidesz politikai halmának megőrzést, vagy éppen a holdudvar anyagi jólétét. A Költségvetési Tanács értékelése szerint a kormány által benyújtott 2024-es költségvetés rendkívül kockázatos: a bevételi oldala nem kellően megalapozott, a kiadások között pedig olyan megszorítások, csökkentések vannak, amelyek akár az állam működését is veszélyeztethetik.

Ezt látja a kormány is, amely a jövő évi költségvetés kiegyensúlyozása érdekében a múlt héten sorra jelentette be az adóemeléseket: nő a kiskereskedelmi cégek, a gyógyszergyártók különadója, de még lakossági megtakarítások is régi-új adót kaptak, ráadásul ez utóbbit már év közepétől bevezetik. Eközben a jövő évi költségvetés nagy hiányossága, hogy nem jut elégedő forrás olyan, a gazdaság versenyképességét hosszú távon meghatározó ágazatokra, mint a oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem, egyszerűen azért, mert nem ezek a kormány prioritásai.

Eközben a jövő évi költségvetésben a fideszes politikusok és útitársaik által megszállt vagyonkezelő alapítványok feltőkésítésére öt milliárd forintot terveznek. Az összeg nem túl nagy, ám ismerve a kormány működését, ebből az összegből akár 50 milliárd forint is lehet, ugyanis miután a parlament létrehozza az előirányzatot, utána a kormány belátása szerint szabadon emelheti meg a kiadásokat. Hasonlóan viselkedik a kormányzati kommunikációs előirányzat, ezt most induláskor 39,4 milliárd forintra tervezték. A kormány eeből az előirányzatból finanszírozza a palkát-, az internetes- és a tv-kampányait. Jövőre választási év lesz, így várhatóan megszaporodnak a kormány eredményeit bemutató, az ellenzéket pedig rossz színben feltüntető kampányok. A kormánypropaganda költségvetése is puha korlátú: tavaly 18 milliárdosra tervezett költéssel szemben végül 45 milliárd ment el erre a célra, úgy, hogy azt a kormány emelte meg év közben.

Az állami média működése ma már túlzott terheket ró a költségvetésre, csak jövőre, erre a célra 126,5 milliárd forintot terveznek elkölteni, miközben a közmédia nézettsége és hallgatottsága nem áll arányban ezen ráfordításokkal. Arról nem is beszélve, hogy az állami média nem látja el közszolgálati feladatait, kizárólag a Fidesz-kommunikációját hivatott tolmácsolni. A közmédia a napokban bukta el a Bajnokok Ligája közvetítési jogait, már e tétel kiesése évi 3-5 milliárd forintos megtakarítással járhat a büdzsé számára.

Míg az előbbi tételek olyan költségvetési kiadások, amelyek teljes mértékben nem, csak részben csökkenthetőek – a közmédia esetében például így is akár 50 milliárdos lenne a kiadás –, vannak olyan projektek amelyek az utolsó fillérig letilthatóak lennének. A 2024-es büdzsé tervezetében 99 milliárd forintot szánnak a Paks 2 beruházás jövő évi kiadásaira. Szijjártó Péter külügyminiszter épp tegnap jelentette be, hogy most már tényleg megkezdik az orosz tervezésű erőmű kivitelezését, valójában nagy valószínűséggel Pakson belátható időn, vagyis tíz éven belül nem fognak VVER-1200-as rektorok működni, így minden erre a projektre fordított fillér csak pazarlás.

Hasonló a helyzet a Budapest-Belgrád vasút építésével, amelynek kivitelezője Mészáros Lőrinc, vagy a Debrecen mellett épülő Nemzeti Oltóanyaggyárral. Ez utóbbi projektet kormány 2020-ban indította el azzal, hogy ott majd kínai és orosz covid-elleni vakcinákat fognak gyártani. Jövőre 16 milliárd forintot költenének erre, holott a projekt ma már okafogyottá vált. A turisztikai célelőirányzat soron 2024-ben 86 milliárd forintos kiadást terveztek. Miután a támogatott projektekről a kormány dönt, nem meglepő módon az elmúlt években a kedvezményezettek között felülreprezentáltak voltak a NER-milliárdosok szállodaberuházásai, vagyis ez az előirányzat is tipikusan a NER-finanszírozását szolgálja.

A jövő évi költségvetésben több minisztérium is saját keretet kapott a beruházások támogatására, ezek közül is kiemelkedik a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 200 milliárdos, illetve a külügyi-külgazdasági tárca 132 milliárdos beruházásösztönzési célelőirányzata. Ez utóbbin keresztül támogatja a kormány például az akkugyárak beruházásait, amelyek bizonyítottan zsákutcába viszik a magyar gazdaságot, így ezen előirányzat jelentős csökkentése csak előnyére válna az országnak. A Nagy Márton vezette minisztériumnak adott 200 milliárdos hasonló előirányzat közel duplája az idei keretnek, ami jól jelzi, hogy ez az összeg is jelentősen csökkenthető, illetve átcsoportosítható lenne olyan célokra, amely az adófizetők és a gazdaság érdekét szolgálnák.