Gálvölgyi János;

Gálvölgyi János: Úgy láttam magam kívülről, mint egy szülő apa szülés után

Erről „az egész mentős dologról egy árva hangot” sem tud mondani. 

„Annyi emlékképem van, hogy megyek két lépcsőt, aztán már Dorka lányom kocsijában ülök, be vagyok kötve, Eszter lányom hátulról átölel” - mondta az RTL Fókusz című műsorának adott interjújában Gálvölgyi János.

A színészt azt mondta, a rosszullétet megelőző napokban gyengeségre panaszkodott, két nappal korábban a Rózsavölgyi Szalonban is játszott. Ott egy betegeskedő, idős, nagy színészt alakított, de már ott sem érezte jól magát. Ezt úgy írta le, mint amit egy legyintésre el szoktak intézni az emberek, mondjuk a fronthatásra hivatkozva. Másnap csinált egy covid-tesztet, amelynek eredménye negatív lett. „Veszel egy nagy levegőt és nem megy le” - így érezte magát rosszulléte előtt, a történtekre pedig már nem igazán emlékszik. Nem volt tüdőembóliám, bakteriális szív- és légzés tüdő elégtelenségem volt, ami egy fertőzés. Gálvölgyi János azt mondta, hogy mindezt Merkely Bélától tudja, akinek egész életében hálás lesz, csakúgy, mint annak a Gál Jánosnak, aki az intenzív osztályon ápolta. Emellett a Városmajori klinika összes dolgozójának is háláját fejezte ki, akik hozzásegítették a felépüléséhez. 

„Ezek az emberek olyan csodálattal dolgoztak, az ápolónők éjjel-nappal. Nem tudok elég hálás lenni ahogy velem velünk bántak. Üzenem a szóvivőnek – nem mondom ki direkt a nevét – hogy nincs protekció!”

– fogalmazott. 

Hozzáfűzte, kortól, nemtől és hovatartozástól függetlenül mindenkit megfelelően elláttak a szakemberek a kórházban, amiért nem tud elég hálás lenni. A mentő érkezésével kapcsolatos polémiáról szólva kijelentette, „erről az egész mentős dologról egy árva hangot nem tudok mondani, hiszen én csak benne voltam egy szituációban, mint egy rossz statiszta, akinek nincs szerepe”. Meglepte viszont, hogy nem tud beszélni, mert tele volt csövekkel. Úgy éreztem, beszélek, de közben nem jött ki hang a torkomból - fűzte hozzá. Az első szó, amit mondott a „köszönöm” volt, s ameddig nem tudott beszélni, írásban kommunikált. Aztán amint elkezdte magától mondani szerepei szövegeit, onnan tudta, hogy jobban van. 

– Az intenzíven sok választási lehetőséged nincs Mindennek örülsz, hogy feltudsz ülni, hogy megállsz az ágy szélén és fognak hárman, hogy el ne dőlj - magyarázta, kitérve arra, az is egy sikerélmény volt, hogy meg tudott inni egy pohár vizet. Önmagát viszont humorosnak látta, amikor egy járókeretre szerelt oxigénpalackkal mászkált a folyosókon, mögötte pedig egy ápoló volt arra az esetre, ha összeesne. – Így sétálunk le-fel, úgy láttam magam kívülről, mint egy szülő apa szülés után. Borzasztó humorosnak tartottam - fogalmazott Gálvölgyi János, megjegyezve, hogy „amit ez a négy ember csinált – a két lányom, nejem meg a vejem –, az fantasztikus volt”. 

A színész elmondta, rengeteg üzenetet kapott és elképesztő volt az a szeretetáradat, amit kapott. „Amikor megláttam azt a listát meg azt a rengeteg embert, akik imádkoztak értem és ismeretlen emberek Amerikából is” – mondta meghatódva a színész, akinek nagyon jól estek az üzenetek és az is, hogy olyan ismerősei is felkeresték, akikre nem is számított. Beszélt arról is, hogy akkor szeretne újra színpadra állni, ha száz százalékosan érzi magát. Gálvölgyi János üzent a nézőknek is. 

– Szeretném megköszönni, de nem tudom annyira megköszönni, amennyire szeretném mindazoknak, akik aggódtak értem. Megpróbálom amennyire tehetem – a tehetségemtől meg az élettől telik – ezt még valamennyire meghálálni.