politika;Magyarország;felmérés;hatalom;Policy Solutions;

2023-06-08 10:00:00

Nem hisznek a magyarok abban, hogy a régió vezető hatalma lehetünk, a legtöbben inkább az osztrákokhoz és a németekhez közelednének az oroszok helyett

A kormánypártiak egy része szívesen kacsingat Oroszország felé, az ellenzékiek köszönik, de inkább a nyugati világot preferálják. A Policy Solutions felmérésének tanúsága szerint elsöprő többség támogatja Magyarország NATO-tagságát.

A többség szerint Magyarország helye nyugaton van, de két év alatt duplájára nőtt azok aránya, akik Oroszországhoz közelednének – derült ki a Policy Solutions csütörtökön publikált kutatásából, amely azt vizsgálta, miként néz ki a világ a magyar közvélemény szemében.

Magyarország a megkérdezettek 55 százaléka szerint értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, így a jövőben is a nyugat felé kell törekednünk. Az állítással mindössze a megkérdezettek 13 százaléka nem ért egyet (a kormánypárti szavazók körében az arány 21 százalék). 2021-hez képest a magyar társadalomban csökkent a semleges állásponton lévők, vagy a véleménnyel nem rendelkezők aránya, míg 9 százalékponttal nőtt a nyugati orientációt támogatók aránya.

A magyarok negyede (26 százalék) szerint ellenben Magyarországnak az az érdeke, hogy közeledjen Oroszországhoz és távolodjon az Európai Uniótól. Ezzel együtt a társadalom relatív többsége (45 százaléka) továbbra is elutasítja a szorosabb együttműködést az oroszokkal. Míg az elutasítók aránya nem változott, addig az Oroszországhoz való közeledést 2023-ban kétszer annyian támogatják (13 százalék helyett 26 százalék), mint két évvel korábban. A kormánypárti szavazók szűk relatív többsége (35 százalék) tartja kívánatosnak, hogy Magyarország közeledjen Oroszországhoz. A hatpárti ellenzékre voksolók döntő többsége (60 százalék) ezt elutasítja.

így a régiónk jövőjét nem mi fogjuk meghatározni. A kérdésre, hogy Közép-Európa gazdasági motorjává kell-e válnia Magyarországnak, 39 százalék fejezte ki egyetértését, míg 24 százalék ennek nem látja realitását. A magyarok 30 százaléka szerint Magyarországnak törekednie kellene arra, hogy katonai szempontból a régió vezető hatalmává váljon, de többen vannak azok (40 százalék), akik elutasítják ezt a lehetséges célkitűzést.

Ha a magyar külpolitika iránya a kérdés, akkor a kormánypárti szavazók csaknem fele (48 százalék) gondolja úgy, hogy a függetlenség és a szuverenitás védelme a legfontosabb. Azt, hogy a nyugati szövetségeseinkkel szorosabbra fűzzük az együttműködést, a Fidesz-KDNP szavazóknak csak 29 százaléka tartja kiemelt célnak. A hatpárti ellenzék szavazói közül viszont a legtöbben (44 százalék) azon az állásponton vannak, hogy Magyarországnak elsődlegesen a nyugati szövetségeseinkkel kell szorosabban együttműködnie.

A Fidesz (és a Mi Hazánk) támogatói között Ukrajna, a hatpárti ellenzéki szavazók körében Oroszország a legnépszerűtlenebb.

A kormánypárti szavazók jóval nagyobb arányban támogatják a szoros partneri viszonyt Oroszországgal (67 százalék), mint a hatpárti ellenzék szimpatizánsai (34 százalék) – mutatta ki a Policy Solutions felmérése. Az Egyesült Államok a kormánypárti szavazók körében teljesített a legrosszabbul: ők Ukrajna és Dél-Korea után az USA-val létesítenének legkevésbé szoros partnerséget.

A vizsgált országok közül a magyarok Oroszországot tekintik a legnagyobb fenyegetésnek (47 százalék), majd Ukrajna (35 százalék), Kína (27 százalék) és az USA (26 következik). A kormánypárti szavazók 46 százaléka szerint Ukrajna jelenti a legnagyobb veszélyt, 36 százalékuk az Egyesült Államoktól érzi fenyegetve Magyarországot, 35 százalékuk tartja veszélyesnek Oroszországot. A hatpárti ellenzéki szavazók 64 százaléka viszont Oroszországot ítélte veszélyesnek.

A magyarok alapvetően előnyösnek látják azokat a nemzetközi közösségeket, amelyeknek tagjai vagyunk. Egyedül a Türk Tanács megítélése lóg ki a sorból: mindössze 27 százalék gondolja úgy, hogy az előnyünkre válik ez az együttműködés. A döntő többség (76 százalék) támogatja, hogy Magyarország maradjon a NATO tagja.

Miközben a többség helyesli, hogy az EU pénzügyi támogatást adjon Ukrajnának, azt már a megkérdezettek kétharmada elutasítja, hogy Magyarország is pénzügyileg támogassa megtámadott szomszédunkat. Az ellenzéki szavazók nagyobb mértékben értenek egyet Ukrajna uniós és magyar segélyezésével. Kisebbségben vannak azok, akik azzal is egyetértenek, hogy akár az EU, akár Magyarország fegyverekkel támogassa Ukrajnát.

A megkérdezettek 43 százaléka rosszul érezné magát, ha ukrán menekültek költöznének a szomszédba, ami jelentős romlás az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. A többség szerint (59 százalék) fennáll a veszélye, hogy az ország belesodródik a háborúba, ezt csak 37 százalék nem tartja reális veszélynek. Míg a fideszesek többsége (57 százalék) elhiszi, hogy az ellenzék katonákat küldene Ukrajnába, addig a hatpárti ellenzék támogatói között kisebbségi véleménynek számít megkérdőjelezni a kormány békepártiságát (28 százalék), vagy irredenta célokat feltételezni az Ukrajnával szembeni fideszes elhidegülés mögött (36 százalék).

 Kevesebben vannak azok (37 százalék), akik szerint hasonló mértékben szenvedi meg az EU és Oroszország gazdasága a szankciókat. Csupán a magyarok tizede (11 százalék) véli úgy, hogy a szankciók az orosz gazdaságnak károsabbak. A szankciók megítélése követi a pártpolitikai törésvonalakat. A kormány narratívája szerint az EU-nak jobban ártottak a szankciók: ezzel többen értenek egyet azok, akik főleg vagy kizárólag kormánypárti médiából tájékozódnak.

Tízből négy válaszadó szerint az oroszok fognak több területet szerezni a háborúban (39 százalék). Ugyanennyien (39%) válaszolták azt, hogy nem fognak változni a mostani frontvonalak, és csupán 7 százalék számít arra, hogy az ukránok lesznek sikeresebbek a következő egy évben.

Az állítással, hogy „Vlagyimir Putyin háború bűnös, mert tömegmészárlást hajt végre Ukrajnában", a magyarok többsége egyetért (53 százalék). A Policy Solutions tanulmányának megállapítása szerint a háború első hat hónapjában jelentősen csökkent az orosz agressziót elítélő álláspont támogatottsága, majd a háború után egy évvel visszatért a háború kitörését követő szintre: újra többségbe kerültek a Putyint elítélő vélemények. Így is magas azok aránya (40 százalék), akik szemében Putyin nem számít háborús bűnösnek.

Kínára a magyarok 31 százaléka szerint jellemző a jólét, 26 százalék tekinti szabad országnak, és mindössze 23 százalék véli úgy, hogy az ázsiai nagyhatalomban gondoskodnak a rászorulókról. Az agresszív terjeszkedést Kínára is érvényesnek tartja a válaszadók jelentős része (50 százalék), ahogyan a kisebbségek elnyomását is (39 százalék). A fideszesek negatívabbak az USA-val és pozitívabbak Kínával szemben, az ellenzékiek pont fordítva vélekednek a két országról. A magyarok megosztottak az EU-s szankciók kivetésével kapcsolatban arra az esetre, ha Kína megtámadná Tajvant: 43 százalékuk ellenezné, 42 százalékuk támogatná a döntést.

A kutatás 23 nemzetközi szereplőt sorolt fel. A magyarok körében a három legismertebb közülük Vlagyimir Putyin (95 százalék), Ferenc pápa (91 százalék) és Donald Trump (90 százalék). Volodimir Zelenszkij és Joe Biden ismertsége is meghaladja a 80 százalékot, a környező országok vezetőinek ismertsége viszont alacsonyabb 50 százaléknál. Ferenc pápa megítélése a leginkább pozitív (60 százalék van róla kedvező véleménnyel), a legnegatívabb imázsa Putyinnak van (69 százalék véleménye kedvezőtlen).

A magyarok globális problémalistáját évekig a járványok vezették, de a pandémiától való félelem mára visszacsúszott a második helyre. A Policy Solutions felmérése szerint a jövőbeli háborúk és geopolitikai fenyegetések kerültek a lista élére: két évvel ezelőtt csupán a válaszadók ötöde (19 százalék), 2023 tavaszán már a megkérdezettek fele (49 százalék) ezeket nevezte meg legfontosabb veszélynek.