A francia főváros pénzügyi szempontból igen sokat profitált a britek Európai Unióból való kilépéséből. Azt követően ugyanis, hogy az Egyesült Királyság búcsút intett az EU-nak, számos pénzintézet arra kényszerült, hogy alkalmazottai egy részét elköltöztesse Londonból. Bár a Brexit kezdetén sokan arra számítottak, hogy főleg Frankfurtban és az ír fővárosban, Dublinban vernek tanyát, végül a francia főváros lett a befutó. A Brexit óta 5500-an vándoroltak Londonból Párizsba, és hamarosan további 3000-en érkeznek. Ez pedig jóval több, mint ahány szakemberre Frankfurtban (1800), Dublinban, Luxembourgban vagy Amszterdamban számítanak. Ennek a folyamatnak azonban árnyoldalai is vannak a francia lakosság számára. A beáramlás révén ugyanis egyre drágábbak a csúcskategóriás ingatlanok.
Matthieu Wiltz, a J. P. Morgan France kontinentális európai piaci tevékenységekért felelős vezetője a Le Figarónak elmondta: Párizs a nemzetközi pénzügyek fővárosává vált. Ma már ígéretes itt nemzetközi karriert kezdeni a pénzügyek terén, legalább annyira, mint New Yorkban, Hongkongban vagy Szingapúrban. Néhány évvel ezelőtt ez még nem így volt. „Párizsban komoly változás zajlik” – vélekedett Cécile Ratcliffe, a Citigroup France ügyvezető igazgatója.
A britek és az EU közötti válás 2021-ben lépett hatályba. Pénzügyi szempontból ez pedig azt jelentette, hogy az európai értékpapírokkal (részvényekkel, kötvényekkel, devizákkal stb.) kapcsolatos ügyleteket érintő piaci tevékenységeket többé nem lehet az Egyesült Királyságban végezni.
„Párizs az áttelepített munkahelyek számát és befolyását tekintve az élen jár”
– jelentette ki Lionel Grotto, a Choose Paris Region nevű, a cégek Párizsban való letelepedését elősegítő szolgáltató vezérigazgatója. A tendencia még gyorsul is: a fővárosban székelő összes nagy külföldi bank igyekszik növelni és erősíteni kereskedelmi központjait. A Citigroup például azt tervezi, hogy a következő két-három évben csaknem megduplázza a létszámát a francia fővárosban.
„Két-három évvel ezelőtt 170-en voltunk, ma már közel 400-an dolgozunk itt, és bővítjük a telephelyet, hogy végül akár 600 alkalmazottat is el tudjunk helyezni”
– mondta Cécile Ratcliffe.
A brit Barclays bank szintén túlnőtte magát, jelenlegi irodái már túl szűkösek a nagyjából 300 pénzügyi munkatárs számára, ezért ősszel új helyre költözik, hogy az elkövetkező években akár 200 további alkalmazottat is el tudjon helyezni. A Morgan Stanley a maga részéről 2025-ig a jelenlegi 330 pénzügyi szakember mellé további 200-at kíván felvenni. „Franciaország pénzügyi ökoszisztémával, nagy szakértelemmel felvértezett szabályozó hatóságokkal, valamint kiváló minőségű üzleti, mérnöki, illetve egyetemi iskolákkal rendelkezik, amelyek mind sokat nyomnak a latban” – magyarázta Vanessa Holtz, a Bank of America Securities Europe vezérigazgatója. Az intézmény jelenleg több mint hatszáz embert foglalkoztat Párizsban.
Brexit-csapdában vergődik LondonA bankok nyomában a nagy fedezeti alapok (Citadel, Millennium stb.), valamint a magántőkealapok (Temasek stb.) és a vagyonkezelők is letelepednek a fény városában. Nem feledkezve meg a National Bank of Canada és a nigériai Access Bankról sem, amelyek Párizsban létesítették európai irodájukat. És ez a Franciaország felé való mozgás egyre gyorsul. Mint a Le Figaro egy bankárt idéz, „a győztes mindent visz”.
Mindez azért is komoly fegyvertény, mert Franciaország még 2017-ben, tehát egy évvel a britek EU-ból való kilépését szentesítő népszavazás után sem volt a pénzügyi szereplők fő célpontja. A Londonból távozni készülő pénzintézetek ekkor még elsősorban azt tervezték, hogy Németországban telepednek le.
Később azonban Franciaország vonzereje nőttön-nőtt, amiben a pénzügyi körökben otthonosan mozgó Emmanuel Macron elnökké választásának is jelentős szerepe volt, továbbá annak is, hogy a francia kormány komoly munkaügyi és adóreformokat fogadott el.
A társasági adókat összességében csökkentették, míg a külföldön dolgozókra vonatkozó előnyös adórendszer hatályát meghosszabbították. Egyéb tényezők is szerepet játszottak. Sokszor egyszerűen csak arról volt szó, hogy a pénzügyi szereplőket jobban vonzotta a fény városa, mint Frankfurt vagy Dublin – ezeket túl kicsinek tartották.
