Fővárosi Törvényszék;véleménynyilvánítási;járdafestés;

Jogerős bírósági döntés mondja ki, hogy nem számít rongálásnak a repedezett járda kiszínezése

Nem okozott ugyanis állagsérelmet és objektív módon képes volt az üzenet közvetítésére. 

– Példaszerű döntés született. Az pedig különösen méltánylandó, hogy a bíróság szabálysértési ügynél alapjogi szempontokat érvényesít – jelentette ki a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Győző Gábor azt követően, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletében kimondta, véleménynyilvánításnak és nem rongálásnak számít repedező járdák négyszínfestése.

Az ügy előzményei a tavaly nyári erzsébetvárosi önkormányzati választásra nyúlnak vissza. Ekkor egy, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak kampányoló aktivista egy kitelepülés során az kifestette a Damjanich utcában a járdát. 

Az ügyet először a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalta és rögvest kétszer is nekifutott. Mind a két alkalommal arra jutottak, hogy bár a többiek, akik magában a színezésben nem vettek részt, nem rongáltak, az ecsetével festegető aktivista igen, ezért őt figyelmeztetésben részesítették. Az elsőfokú bírósági ítélet szerint nem volt mindenképpen egyértelmű, hogy ez mi elleni tiltakozás. A fellebbezést követően a Fővárosi Törvényszék megszüntette a szabálysértési eljárást. A jogerős végzés indoklása elsősorban a 2019-es alkotmánybírósági határozatra épül.

Utóbbi kimondja, hogy egy büntető- vagy szabálysértési ügy megítélésénél mindenképpen meg kell vizsgálni azt, hogy a cselekmény vajon védett alapjoggyakorlásnak minősül-e, márpedig a politikai véleménynyilvánítást és a tágabban vett véleménynyilvánítási szabadságot az Alaptörvény is védi. Egyúttal pontról-pontra levezetik, miért nem szabálysértés, ha kritikai céllal járdákat festenek négyszínűre. A Fővárosi Törvényszék külön is kiemelte, hogy 

„az érintett járdaszakasz befestése nem okozott maradandó állagsérelmet az érintett felületen, és objektív módon is alkalmas volt az üzenet közvetítésére”.

Győző Gábor jelezte,, a kormányplakátok átragasztása ügyében hozott döntésekből feltűnően hiányzott a cselekmények alkotmányos szempontú vizsgálata, ami aggasztó a polgárok, különösen a véleménynyilvánítási szabadságukkal élni kívánók számára. – Bízunk benne, hogy ez a veszélyes tendencia meg fog fordulni ennek a határozatnak a hatására is - tette hozzá.